dátum: 92.07. fájl: c-fajlok-2/c02418-1.htm C. 02418-1
Mester Ildikó: Beszélgetés Váli Dezső festőművésszel
1992. júius 9.
INTERJÚ - TEMATIKA (Az eredetei kérdések. Kicsit pofoztam rajta.)
1. PÉLDAKÉPEK:
Gyerekkora óta csodálja Klee-t, apjának tekinti. Szellemi rokonai, festészeti példaadói közé tartozik Vermeer, Messina, Braques, Morandi, Rothko, Nagy Balogh, Nagy István, Vajda, Bálint Endre, Vaszkó Erzsébet.
Bálint Endre korrigált is önnek. Ő nyitotta meg első kiállítását az Eötvös-klubban, a ravatalnál pedig ön búcsúztatta a mestert a tanítványok nevében. A színek, a motívumok azonossága, a képek ikonos osztásának hasonlósága jellemezte éveken át a műveit. Hogyan viselte, hogy sokáig az ő követőjeként tartották számon?
2. TEMETŐ - KORSZAK:
Tematikailag két periódus különíthető el eddigi életművében: a temető- és a műterem- korszak.
2400 fényképfelvételt csinált a magyar és kelet-romániai temetőkről, majd egyik fotója alapján festett egy temetős képet. Ezt követően 1984-től 87-ig csak zsidó temetőket ábrázoló rajzokat és festményeket készített. Hogyan kezdett foglalkozni ezzel a témával, minek a hatására járta végig a hazai zsidó temetőket, s vajon mi miatt válhatott ez művészetében hosszú ideig ilyen meghatározóvá?
3. MŰTEREM - KORSZAK:
Másfél évtizede vissza-visszatérő jelleggel rajzolja, festi műtermét. 1987-től kezdődően éveken át csak ilyen képei születtek. Különleges hangulatot árasztó, sejtelmes műteremsorozatának újabb darabjait az 1990-es Ernst Múzeum-béli kiállításán mutatta be.
4. FIGURATÍV ÉS NONFIGURATÍV:
Absztrakt korszaka pár évvel ezelőtt lezárult. Miféle belső és külső történések előzték meg a figuralitás fele való fordulást?
5. ÉRDEKLŐDÉSI KÖR:
Geológiával való foglalkozás, versenyevezés, jóga, síelés: zenehallgatási mánia, nagy kazettagyűjtemény kialakítása; fotózás, 24 cm-es negatívméretű óriási fényképezőgép építése; fosztott pihetollból a téli hideg égbolt alatti alvásra is alkalmas hálózsák varrása; bernáthegyi kutya felnevelése; négy éven át napi egy óra angolfordítás nyelvtanulás céljából - ezek voltak érdeklődési körének, tevékenységrendszerének szeletkéi bizonyos életperiódusokban, melyek jótékony hatást gyakoroltak szellemére, fizikumára, s békés harmóniában léteztek a fő, s csaknem mindennap gyakorolt tevékenységgel: a festéssel.
6. FOTÓZÁS:
A fotózás sokáig hobbija volt. A temetők mellett tájakat, lepusztult házakat is
megörökített, s tizenhétezer felvételt készített parasztszobákról egy
szociológiai kutatáshoz. Aztán egyszer csak kidobott nyolc kiló negatívot és egy
zsák képet.
Hogy szűnik meg egyik napról a másikra egy ilyen nagyfokú szenvedély?
Ma már egyáltalán nem foglalkozik fényképezéssel?
7. ASZKÉZIS:
Az emberek nagy része ragaszkodik az őt kövülvevő tárgyakhoz, amelyeket az évek során felhalmozott. Ön képes megválni képeitől, könyveitől, fotóitól, magnókazettáitól, erősítőitől, hangfalaitól. Lepusztítja maga körül a műtermet, az életet pedig csak erősen szelektálva hagyja betüremkedni. Miből táplálkozik ez a lemondás, aszkézis, s hogy viseli közvetlen környezete?
8. KÉPAJÁNDÉKOZÁS:
Sokáig őrizte életművét, majd mikor elvetette az egyszemélyes múzeum rendszerét, s lemondott arról, hogy képeit és gondolatait csak halála után használják, 1986-ban szétajándékozta 320 képét magánszemélyeknek és múzeumoknak. Mit érzett az egyéves fárasztó dokumentáló-, szervező-, képkeretező- és elszállító munka után, mikor művei már új tulajdonosaik birtokában voltak, s ön ott maradt kiürült, sivár műtermében?
9. KÉPMEGSEMMISÍTÉS:
A legnagyobb képmegsemmisítő hírében áll: nem kíméli saját alkotásait. 1987 végén addig elkészült 1350 műve közül csupán 640-et nem pusztított el, ezek közül is 550 elkerült öntől. Most mi a helyzet ebben a vonatkozásban?
10. PRECÍZ NYILVÁNTARTÁS:
Munkásságának egyik jellemzője a pontos regisztrálás: a művek dátumozása, lajstromozása, fotózása, dokumentálása. Miért fordít erre olyan nagy gondot, ha ugyanakkor pillanatok alatt képes tucatnyi képet 15 centis négyzetdarabkákra fűrészelni, vagy más módon tönkretenni, s ettől a nyilvántartás szinte halotti anyakönyvi kivonattá válik?
11. KÉPEK VISSZAVÁSÁRLÁSA:
Előfordult már pályáján képeinek visszavásárlása is: múzeumtól, magánygyűjtőtől. Vagy mert gyengének találta az általuk megszerzett alkotást, vagy félt a külföldre való kerüléstől. Miért írózik attól, hogy festménye egy müncheni fogorvos, vagy amerikai milliárdos környezetében függjön a falon?
12. NAPLÓ:
1986 körül megsemmisítette 1800 oldalnyi géppel írott naplóját is. Csak mikrofilmen maradt meg. Milyen típusú feljegyzések voltak ezek, milyen időintervallumot fognak át, s mi váltotta ki ezt a pusztító lépését? Tényleg a tűz, árvíz, földrengés elleni védelem késztette rá?
13. ÍRÁS:
Vannak írásai, amelyek viszont megjelennek. A Mozgó Világ rendszeresen közli pályatársakra való visszaemlékezéseit. Tömör, kifejező, jó stílusú, mondhatnám hagyomány nélküli, igen személyes jellegű beszámolók ezek, melyeken átsüt az értő, érző, művészeti életünkkel kapcsolatban felelősséget vállaló ember. A lap hasábjain öninterjút is készített saját magával, a Művészet pedig közölte egy kitűnő Farkas István - tanulmányát. Milyen szerepet játszik életében az írás?
Mi lett a norvégiai útinaplójának sorsa?
14. IRODALOM:
Még egészen fiatal volt, amikor Seneca eléggé beleszólt az életébe. Hatására először dobta ki teljes könyvtárát. Később felfedezte Thomas Mannt, Strindberget, Déry Tibort, Pilinszkyt. Mit kapott tőlük, s rajtuk kívül kik voltak még erősen formáló hatással gondolkodásmódjára, világlátására, személyiségére?
Néhány éve úgy nyilatkozott, hogy tíz év ''thomasmannozás'' után nehéz kedvére való olvasmányt találnia. Ha mégis sikerül, kiknek az írásai, s milyen típusú művek ragadják meg leginkább mostanában?
15. KÉPKERET:
Nem tud kisméretű képeket festeni. Mikor Németországban egy vegyi üzemben járt ösztöndíjjal, mindenki kis fatáblákat kapott festés céljára. Ön minden táblára egy-egy önmagában is egységesnek tekinthető művet készített, amelyet aztán egy egésszé lehetett összeilleszteni. Miért kedveli a nagyobb felületeket?
16. NAPIREND:
Az 5 óra 37-es felkelés és a háromnegyed 11-es esti lefekvés közti időszak nap nap után pontos menetrend szerint zajlik: reggel egyórás elmélkedés, félórányi jógázás, délelőtti festés, ebéd után kétórás alvás... Hogy lehet ilyen állandósult ritmus szerint élni, s miért ragaszkodik hozzá?
17. EMBEREK:
''Nem tudok élni (...), csak loholni, dolgozni vagy aludni tudok. És ez embertelen. És helytelen is. (...) Tökéletlenség.'' - fogalmazta meg a már említett öninterjújában. Ilyen erkölcsi tartással, aszketikus és munkamániás beállítottsággal hogy viseli azon emberek társaságát, akik tudnak és mernek élni, pihenni, önfeledtek, felszabadultak lenni; akiket nem hajt állandó belső kényszer, akik számára a tisztességes élet nem elsőrendű szükséglet, akikben a maguk munkájával és a közösség ügyével szembeni felelősségérzet alig pislákol?
18. ALKOTÓMUNKÁN TÚLI MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG:
Tevékeny ember.
- Éveken át tanított a zebegényi nyári szabadiskolában.
- A Nemzeti Galériában megrendezte a 78-as Stúdió kiállítást.
- a Gruber Béla Emlékmúzeum létrehozásán fáradozott a váci zsinagógában.
- Nyílt levelével hozzájárult a Tavaszi Tárlat bizonyos szünet utáni
újraéledéséhez.
- A Képzőművészeti Szövetségben a festők vezetőségének tagja.
Most milyen tervek, elképzelések foglalkoztatják?
19. KIÁLLÍTÁS-LÁTOGATÁS:
Gyakran találkozom kiállítási vendégkönyvekben látogatói beírásaival. Mennyire követi figyelemmel jelenkori képzőművészetünk produktumait?Módszeresen végignézte a nagy külföldi mesterek alkotásait. Bejárta az európai képtárakat, s látta New York öt nagy múzeumát is. A jól ismert reprodukciók után milyen a szembesülés a valódi művekkel, s mennyire gazdagító, inspiráló egy-egy ilyen utazás?
20. BELSŐÉPÍTÉSZET:
Mit tudott profitálni belsőépítészeti szakmai végzettségéből, leszámítva a két év tervezőintézeti munkát, s azt, hogy bútorait saját maga készítette?
21. JUBILEUMI ÉVFORDULÓ:
Idén ünnepli félszázadik születésnapját. Milyen ezt megélni? Számvetésre készteti?
22. KÖNYV:
1981-ben egy újságcikk információja szerint már nyomdában volt az önről készült könyv. Mi lett ennek a sorsa?