dátum: 93.01.23. fájl: c-fajlok-2/c03837-1.htm C. 03837-3839
FIDESZnek
JAVASLAT
A magyar képzőművészeti élet átszervezésére
A képzőművészeti életet szervező intézmények:
1. Minisztérium
2. Önkormányzatok
3. Képzőművészeti Lektorátus
4. Művészeti Alap ill. jogutódja
5. Művészeti Szövetség
6. Szakszervezet
Az teljes elemzés a fent megnevezett intézmények működését a következő
szempontok alapján kell, hogy vizsgálja:
a./ tevékenységük a művészek irányába
b./ tevékenységük a társadalom irányába
és mindezt a művészet sajátos természetéből következően
A./ gazdasági és
B./ szellemi szempontból
Az elemzés terjedelméből következően csak a legneuralgikusabb pontok jelzésére van módunk.
1. MINISZTÉRIUM
(számunkra állátható feladataiból)
a./ Az ország képzőművészeti életének, kiállításpolitikájának,
támogatáspolitikájának koncepciója kidolgozásra vár.
Múzeumpolitika.
(köztünk legyen szólva: például Magyarország az egyetlen ország Európában - Albániát is
beleértve - amelynek nincs kortárs képzőművészeti múzeuma.)
Gyűjtéspolitika.
A műgyűjteményi törvények újragondolása.
b./ műtárgyak vásárlása múzeumok számára.
Jelenleg állami műtárgyvásárlás alig van. Hogyan fog vajon elszámolni a mai
kormány vagy a következő, ha tíz-húsz év kimarad a magyar kultúrából...? Teljes
rejtély, hogy ma ki, kitől, mennyi és milyen műtárgyat vásárol államilag. Tessék
visszaállítani az állami vásárlások anyagának évenkénti nyilvános bemutatását!
c./ a szakértői névsor gondozása (és évenkénti publikálása a Magyar Közlönyben)
d./ a műteremlakások bérlőkijelölése
e./ kapcsolattartás és tájékoztatási kötelezettség a Képzőművészek
Szövetségével; (a vonatkozó döntéseket a Szövetséggel egyeztetve kellene
meghozni.)
2. Önkormányzatok
Jogszabályban legyenek kötelezve az Országos Szakértői Listáról (később: Lektorátus) választott művészeknek a döntésekbe való bevonására
képzőművészeti kérdésekben (pl.: köztéri szobrok megrendelése, elhelyezése, a
művész kiválasztása, vagy pályázatok kiírása. Lakbérkedvezmények elbírálása
műteremlakások esetében stb.)
Vegyék komolyan az önkormányzatok területükön a képzőművészeti élet segítését:
pl. gondoskodás kiállító-helyiségekről, kiállítások szervezése és
finanszírozása, művésztelepek szervezése, szimpóziumok, biennálék rendezése stb.
Tíz évvel ezelőtt egy átlag magyar festő évi 10-15 csoportos kiállításon,
biennálén szerepelt munkáival, ma ez a szám jószerivel évi 1-2 alkalom. Azáltal,
hogy nincsenek kiállítások, és ha vannak a legminimálisabb publicitást sem
kapják meg: ALIG VAN MA MAGYARORSZÁGON KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLET. Művek persze
születnek, de nem jutnak el a közösséghez.
Egy önálló kiállítás ára:
Katalógus:
300.000,-
Plakát:
60.000,-
Plakát kihelyezés:
darabja 200,- Ft!!!!
40.000,-
Meghívó + posta ktsg.
25.000,-
Terembér (ha ki kell fizetni)
2 hétre cca.
140.000,-
Összesen:
525.000,-
3. Képzőművészeti Lektorátus
A múlt rendszer pozitív tapasztalatai alapján észszerűnek tűnik egy közvetlen
költségvetési csatorna fenntartása, melyen keresztül szakértői kontrollal pl.
egy jó köztéri szobor megszülethet. Mint eddig: ezentúl is támaszkodjék az országos szakértői lista szakembereire.
4. Művészeti Alap ill. utódszervezete: Alkotóművészek Országos
Egyesülete.
Ha megvalósul az a koncepció, hogy az Alap néhány éven belül minden állami
támogatás nélkül marad: eredeti feladata ellátására alkalmatlanná válik:
tönkremegy.
Ugyanis az Alap vagyonának többsége pénzt csupán fogyaszt és nem termel. (Pl.
alkotóházak!)
Ha az Alap tönkremegy, feladatát más intézményeknek kell átvenni:
a./ Önálló (speciális) betegbiztosítási és nyugdíjrendszer
(Anna Margit, Kossuth díjas festőnk évtizedeken keresztül csak műterméből tudott
eladni képet, tehát társadalombiztosítási járulékot nemigen fizetett: így ma, ha
élne, az általános nyugdíjrendszerben éhen halna.)
b./ Alkotóházak fenntartása
Műteremhiány következtében jelentős életművek az Alap alkotóházaiban születtek
és születnek. Abban a pillanatban, amint a házak valós üzemeltetési és
fenntartási költségeit az igénybevevő művészekre hárítják: a házak kiürülnek.
Szállodai árakat évi 1-2 hónapra a szakmában egyetlen ember sem tud kifizetni.
Jóvátehetetlen hibát követne el az utókorral szemben az a kulturális kormányzat,
mely hagyná, eltűrné, hogy az alkotóházak megszűnjenek.
Ha az Alap az alkotóházakat tovább fenntartani nem tudja (a nemrég elkészült
Hédervári Kastély eladásáról már konkrét tárgyalások folynak; 19 művésznek adott
egy időben otthont.) és az önkormányzatok vennék át: félő, hogy a házak könnyen a helyi gazdasági
stb. körülmények áldozatává válnának, ezért javasoljuk közvetlen
minisztériumi fenntartás alá helyezni.
c./ Kamatmentes alkotói előlegek, rendkívüli segélyek stb.
Nagyon nagy szükség van rá, nem tudjuk kinek kellene ezt a feladatot átvállalni.
5. Művészeti Szövetségek
A Szövetség feladata a jövőben - úgy tűnik - a szakmai szervezetek (céhek,
kamarák stb.) összefogása lesz, valamint az egyeztetett, közös szakmai érdekek
képviselete az államapparátus felé vagy vele szemben. Feladata marad továbbra is
külföldi kapcsolatok fenntartása (biennálék, ösztöndíjak, tanulmányutak,
külföldi kiállítások stb.) A Szövetség önfenntartásra a tagdíjakból képtelen,
gazdasági léte költségvetésből biztosítandó.
Ugyancsak a Szövetség feladata a Szakértői Névjegyzék névsorának felállítása.
(Nem kormányprogram ugyan, de nem árt tudni, hogy a képzőművészek és
iparművészek egy szervezetbe kényszerítése politikai indítékkal történt, súlyos
következményei a mai napig...)
6. Szakszervezetek
A szakszervezetek létrehozása, karbantartása demokráciában nem kormányfeladat,
de ott még nem tartunk. Létrejöttüket, megújulásukat a jelen helyzetben minden
eszközzel segíteni kell.
93/1/23.
Szüts Miklós
- Váli Dezső
T/FX: 1661-797 T/FX: 202 79 45