dátum: 67.03.        fájl: c-fajlok/c00112B-1p.htm             C.00112B

67.03.
talán így: ami a szerelmet minden hasonlótól megkülönbözteti: nem jó vagy kellemes, hanem fontos a másik számomra. (És ebben a szeretettől a gyűlöletig minden belefér)

67.03.
Isten egyetlen abszolút igazsággal látta el a földet; és ez önmaga.

67.3.
Mi legyen élettársam legfőbb erénye?: hogy szeressem!

67.3.
régebben nem hittem, pedig való, hogy nem adja meg terméketlen jelenem hitelét az eddig oeuvre-re visszatekintés. Az ember naponként fehér lappal indul. Ez is igazolja új meggyőződésemet és hitemet: az ember chance-a változatlan, nemcsak hogy nem csökken (az elkallódott évek alatt), de nem is nő. (Bár a rutin sokat segít!)

67.3.
elvi döntés után most már munkám a feladatom. élmények szerzése. ez a passzív fázis: a befogadás. sok pótolnivalóm van az elmúlt évek viszonylagos egyoldalúsága után. (A belső élmények monoton sémákká degenerálódnak a megtermékenyítő külső impulzusok nélkül. (az aktív fázis: az alkotás)

67.03.
Szilágyi Péter esztétikus előadása:
- a művészet a megismerés egy speciális, nélkülözhetetlen formája. a megismertetés: a művész magasabb tudásán alapul. ma (ez tudatos kor egyértelműen) ez nem lehet ösztönös.
- értelmetlen a művészek elzárkózása a kor áramától. hiányzik a társadalmat javítás szándéka. csak jó művet akarnak csinálni. (A művészt legtöbbször a művéről csak formajegyek alapján ismerjük föl!)
- a tartalmi igénytelenséggel így saját értékük felső határát előre kijelölik.
- álobjektivitás: a művész csak bemutatja a szituációt, állást nem foglal (pilátusi)
- bár (szerinte) egy normális társadalomban a művésznek nem feladata a próféta szerepe. Hanem a művek alkotása.

67.3.
muszáj nekem ilyen marhaságokat végigkísérletezni, hogy a délutáni alvás teljes öltözékben: kevésbé pihentet?!