dátum: 68.05.        fájl: c-fajlok/c00171-1.htm             C.00171

ismerős, ugye!
a túlságosan bejárt és kikopott gondolatok.
a probléma összetevőit már nem is látod, már nem mondanak semmit számodra, csak ízét érzed a szádban
mást fölfogni nem is nagyon vagy már képes

68.5.
nálam különösen azért olyan fontos a lazítás nélküli fegyelmezettség, mert egyértelműen tapasztalom magamon az első siker és főleg az első sikertelenség súlyosan fontos szerepét további történéseim menetében.

68.5.
valami módon föl kellene térképeznem a világot, mert nagyon sok mindennel elfelejtettem foglalkozni.

68.5.
ahogy elnézem aránytalan örömömet egy fogpasztatubus láttán: alapvetően hisztériás természet lehetek-

68.5.
egy fiú az autó kerekei alatt.
eltorzult arccal, magánál van még.
rettenet csönd.
holnap te.

68.5.
milyen szánalmasan kisstílű ez az én örökké magammal csatázásom

68.5.
minden svábbogár szenvedését megrövidítem (cipőm orrával), mert egyszer én is számítok majd a kegyelemdöfésre.

68.5.
életformát 20 évre nem lehet tervezni, és nem is kell,
ezt az űrt hidalja át a hit és az önhit.
(koordinálhatatlan problémahalmazt akarnék megint papíron kiszámítani)

68.5.
ha magasabb pozícióért könyökölnék, nem mondanák: önző! mindenki tisztelne.
a társadalom harcol minden önálló egyénnel. de a behódolt ne várjon tapsot vagy kegyet, - mert: megvetik.

68.5.
idegesen röpködő teóriáim szélsőségesen különböző színűnek és minőségűnek ítélik életemet, és gyakran riadót fújnak.
De - hál' Isten - alig lassú-árnyalatnyit változtatnak rajtam.

68.5.
ha ma elvállalok minden 3-400 forintos munkát, két év múlva mire hivatkozva nem?! a pénz mindig jól jönne, természetesen.

68.5.
nem vagy beteg, nem fáj semmid. fiatal vagy, szeretsz, jól laksz. van, amiért szívesen élsz. hited biztonságot ad. nem hagynád hát e vinnyogást?