dátum: 69.03. fájl: c-fajlok/c00199-1.htm C.00199-200
ritka ember, aki szavakkal lényeget adni tud, ahol a ráció világa véget ér
69.3.
öreg síelő villamoson hazafelé: (valaha bencés diák volt)
1. nem lehet egy rókáról két bőrt (két szakmám)
2. meg kell rendezni naponta a kikapcsolódás - foglalatosságot, ami hasznos is
3. okosan kell táplálkozni. naponta friss gyümölcs, v. citrom, zöldség, ha kevés
is (fél éve babot ebédelek hi-hi 71.01)
4. ha huzamosan bírni akarom, egész évben rendszeres testmozgás kell! sí,
kirándulás, bicikli, evezés
(vigyáznom kell magamra, az én esztergapadomat más nem tudja beindítani)
5. pontos életritmust kell kialakítani, a beidegzés átsegít majd a holtpontokon.
rutinból könnyebb sétálni (napi! 2x fél órát 71.01)
69.3.
igen, úgy kell dolgozni, mint a nagymedve: lassan, pontosan és
irgalmatlanul
69.3.
elég öreg lehetnél már ahhoz, hogy fogalmak, szóképek önmagukban ne
ijesszenek
''gyereksétáltatás''
''majd elő kell teremteni a család számára''
''majd az kispolgári életformát kényszerít rád''
- korral és gonddal megjön a megoldási lehetőség is.
hanem érdekes a kérdés másik oldala is. moziszólamokat memorizáló ostoba
társadalmunk önmaga alatt vágja a fát: házasságomhoz biztató szót sok év előtt
mondott egy okos- vidám öregasszony, azóta senki sem. Lebeszélni, élcelődni volt
kedve mindenkinek.
lelkiismeretes és fontolgató vagyok, így a gátlás bennem akkorára nőtt, hogy ''igen''-em
ma sem lenne bátrabb; egy szép, jó év után.
69.3.
vendégségben este. nekem kihasználatlan órák.
az emberben százszor több él, mintsem szavaiból valaha kiderülne. kis semmi
látvány milyen öröm-görgeteget indít benned, ki tudja más?
nem alkotó ember csak dadogni tud (ez hülyeség 71.1)
ha magamat képemben megmutatom- az: egy pillanat-érzés végső eszenciája, egy
utolsó ág-vég a világ fáján, amely a közismert és fontos fő ágakból
indulva elérheti az eget-
ha örömet, vágyat, anyagot, emléket mutatok, a posztamensen nemcsak engem,
magukat is meglátják
ismeretlen birodalmukat hódítom meg nekik, a magamra ismerés által.