dátum: 70.03.17- 4.15.        fájl: c-fajlok/c00256-1.htm             C.00256-262

ZSENNYE alkotóház.

nekem tulajdonképp könnyű dolgom van. annyira komolyan veszem AZ életet, hogy jelenségeit már nem is- ...

X
ami meghökkentően más itt, művésztelepen: a jelenben élek. nem a következő percet lesve- igazi, belső kényelem. Hihetetlen furcsa.
a nem teljes-létező-valóság köd-létét illusztrálná ez a fél nap alatt pirosból kékbe fordult világom?
a földön az ellentétek sem komolyak, ha így megférnek.

X
hogy a művészek ''mindent másképp csinálnak'' nem módszer, hanem következmény. Ők a valódi, kevesek által megérthető értékkoordinátákkal mérnek.
és miért nem alkalmazkodnak annyira, mint a szintén látó papok:
személyiségük nem oldódhat fel a közvetlen emberszolgálatban - talán a filozófusoknál, tudósoknál is jobban, teljesebben a személyiségüket adják munkájukban.

X
hogy nem érzem magam ''itthon'' a földön- talán valamit alapvetően hibásan fogok fel?
túl nagy szerepet kap nálam a lét viszonylagosság érzése. nem kellemetlen egyértelműen, furcsa, még csak nem is passzivitásra ösztönző. a súlypontok tolódnak el.
(milyen mulatságos vagyok villamos, vagy valami más után szaladva)

X
aztán versírási elfoglaltságom:

bélést fércel a kis béres
nem kell neki köröm-pörkölt
ő vagyont örökölt
ilyen öröm régen volt a családban

a beretvakést ne hagyd szabadon
csókol anyád, Ödön, a hajadon

- mit parancsolsz édes gazdám?
- kérem, írja alá a potsdami szerződést!

torkig vagyok az egésszel, mondta a lepedőmonogram,
de kisujját se mozdította-

vajon hibásan artikuláltam? - tűnődött a daloló fülemüle,
midőn a pettyes tehén váratlan
gyengéden az oldalához simult

X
szó, ami szó, hosszabban egyedül kicsit mindig elhülyülök

X
ostoba vagyok, hogy szinte azonos szabadrendelkezésű idővel Pesten nem tudom munkanapomat ilyen oldottan élni.
3 óra munka, ebéd. sok olvasás meg alvás is, ha kell, rövid séta- minden kapkodás nélkül

X
Öregedés, vagy mi?! érzelem élmény nélkül élek, kihűlten

X
csitítottak levélben alkalmazkodásra-illemre.
táviratban küldött válaszom
első változatban:
''a harangvirágok megkérték orkán urat, hogy ne fújjon többé (de maradjon méltó a nevéhez). Az orkán erre megkérdezte, hogy ő micsoda, amikor nem fúj.''

a végleges, 67. változat éjfél után két órakor

''a fázó harangvirágok megkérték orkán herceget, nyugodjon már kedvükért. Megteszem, szólt, s nem tudták, hogyha megáll, szétfoszlik az éjben.''

X
hajbakaptak, melyik név való előbbre a betűrendben:
a Kutyafülű Aladár, vagy
a Kutyafülű Aladárné- e

X
egy másik levél:

jaj, házacskám, én házacskám
nem mondtad-e:
most már mindig- ?!
s ablakaid nem rám néznek
ablakaid messze néznek...

ej, kertecském, kicsi rétem
ablakaim mesze néznek
felhőt-eget nézdegélnek
de tégláim téged érnek
összetartozunk mi rég...

X
a kócos zsiráf sír ám!
s e sirám ára
zsír ám!

X
hosszabb időre egyedül:
az önmagamra találás zuhanása:
én vagyok Dugonits Titusz
és a török is.
(mindkettőnek igaza volt, s ez halálukat okozta.)

X
nehezemre esik környezetem, hogy talán mindent jobban csinálok, mint ők. Egyet nem: fegyelmezettebben elviselnek

X
nehéz őket megtanulni. sokuknál az alvós-babás korszakuk után zökkenő nélkül következik a szoptatós-babás időszak (körülbelül azonos hozzáállással a világhoz).

X
nem a ''dolgozó nép életét'' kell megfigyelni, hanem dolgozni kell, s a munkán keresztül kell megérteni őket, a világot.

X
a másikra gondolt és elmosolyodott

X
nem megy e non-kép festése.
mi a fenétől menne. vaktában próbálkozás, mit akar a kép tőlem.
nem szabad elfelejteni, hogy az Út vége, de még az Angyali Üdvözlet is - egy váci utcarészlet tollrajzából született, valahonnan el kell indulni. vagy nem.

X
a kutyaház teteje - az ablakból látom - két oldalon 6-6 cseréppel, és 3 szabályos gerincelemmel van lefedve-

X
ér-e valamit valamely nagy érzés,  ha másnap reggel másképp látom már?

X
a butaság egyik fő megnyilvánulási formája az arányérzék bizonytalansága
az aktualitás reflektorfényében elkáprázódva felejtődnek a valódi értékviszonylatok, s a gondolat nem szalad végig a tett várható következményének gyújtózsinórján

X
Mátéval kellene újra időnként együtt csendéletet festeni. vele festettem 62-ben a legjobbat (legkiismerhetetlenebbet eddig)

X
Kiss Anna kell nekkem! /sic!/  gépelés is (így jó! nem helyesírási hiba!) xxx

X
a bölcsesség következő foka, ha lemondok (harmadlagos fontosságúvá fokozom le) emlékeim széfben kuporgatásáról.
(megtettem napi naplóm kidobásával kb. 74-75-ben. 77.12.)

X
ne is kérdezze, kedvesem, ítéletidőnk volt az éjjel. Tőből kicsavart fűszálak fekszenek keresztbe az úton - mesélte a kapuőrző hangya.

X
a visszatért kedves - fölbuggyanó öröm volt találkozásom három év után egy Domus* - számmal.
de ismét csak a színes képek és a térhatások tudtak lenyűgözni, úgy mint rég.
nem érdekel igazán az a szakma
        *építészeti folyóirat

X
ha ők annyira éreznék életük felelősségének a terhét, mint én; sarokba kucorodnának; nyöszörögve

X
négy napja nem rajzoltam semmit; vezércikkek szókincsével panaszkodom magamnak

X
szakmám fajtája gyerekkori ''mindent- vagy semmit'' elszánásomat szítja. Eddig kimaradtam a józan lemondás felnőtt-avató történéséből... őrmesterekre is szükség van, és megélünk a fizetésből...
így fogalmazta: a mindenséggel mérd magad-
- hogy erre méltó vagyok - semmi nem garantálja, de egyebet nem tudok elképzelni
mindig megrémiszt, ha a jelenben nem teszek meg mindent; hisz a jelen a feladatom egyedül.
örökkön csatában szaladó katona vagyok, hun ezt, hun azt a szomszédomat lövik ki mellőlem. Ha életben maradok, akkor megöregszem, lehet-e így vicceket mesélni?! és jódlizni?

X
a legszebb mondat:
megjöttél, főzök neked egy teát

X
Thomas Mann a Tonióban a művész kis többletkényelméről: akinek belül úgyis annyival nehezebb - megengedheti
valahai szellemi készülődésem elbűvöl; de ez a szép lendület lelassult igencsak. Vagy ez is szükségszerű? 77.12.
hogy ugyanis megtörtént a sínek lefektetése?!

X
az alkotáskényszer alapja a gyötrő hiányérzet
tudjuk 77.12.

X
egyedül irkálgattam az ebédlő óriásfoteljében, a szomszéd keramikus alig-ismert hat éves kislánya beszaladt hozzám, vállával hozzám simult és mosolygott. szó nem esett
furcsa meghatódás

X
motyogó gondjaimban az Öreg Halászra gondolok, és nagyon szégyellem magam

X
az is a táj darabja, ahogy itt főznek; remek.

X
OKÉ, a cél a küzdés maga, csak ne álljak egyhelyben

X
nem kell izgulni. semmi szorgalom mellett nem vagyok ura teljesítőképességemnek most. úgy hívják, hogy ihlet. hogy hiányában mikor fog beborulni, nem tudhatni előre.

X
festés: probléma nekem a kép felületi megmunkálása, nagyon kicsi itt a szókincsem. beállításokat kéne le!festeni

X
Moldova Gy.: az aszódi javítóotthonba beszökött az egyik fiú csaja. Ott élt két hétig, fiúruhában, a reggeli munkába induláskor mindennap másik-két fiú beteget jelentett, és vele maradt napközben.-
- elintézhető-e e dolog az ''amoralitás'' szóval?
- biztos-e, hogy kedve volt minden fiúhoz, kettőhöz minden nap, szeretőjén kívül? nincs-e ebben jó adag asszony-alázat, asszony önfeláldozás is? (már láttam ilyet)

X
mégiscsak: kezdő voltom bizonyítéka, hogy ennyire kiszámíthatatlanul megy, meg nem megy a munka. A kéz fegyelmét, biztonságát kell - lehet - megtanulni

X
mesélte, hogy Picasso- hát az igen- ha valami érdekelni kezdi, az biztos, - ő nem törődik semmivel, akkor éjjel-nappal csinálja, - mennyit és micsoda energiával dolgozik- !
ha eszembe jut, összegörnyedek (a Keresztutat szenteste és szilveszterkor is festettem 71.1.)

X
mint sok más egyéb - Zsennye vidéke sem érdekelt. Illemből sétáltam néha egyet, kell a tüdőnek-

tényleg, rendszeresen mozogni kellene. még öröm is; a tollaslabda játék gyerekmacskává változtatott

X
a rendet külső kötöttséggel könnyebb tartani. amikor nem jött modell, nem tudtam rendszeresen dolgozni

X
a negyedik hét. na. a lelkizésnek végre vége, a feloldó áldott mondat megint csak: ''én, lelkiismeretesen fontoskodó Váli Dezső - le vagyok szarva - '' (69.5)
és: dolgozni kell - ez elég. nem várom, hogy dolgaimat sikerül most jobban tennem, nem is ez a legfontosabb.
az elégedetlenség marad hatóerő. vasárnap délelőtt miséről ballagok haza. nem kell ahhoz boldognak lenni, hogy az ember boldog legyen.

X
ahogy grafikában A jelet keresem, úgy a mondatokban a leglényeget. mindig AZT a pár szót akartam leírni, a bizonyosságot,
amitől az ember rendíthetetlen
ami a test gerince és a fűszál hajlékonysága

X
A szomszéd hölgy kopogott, rajzszöget kért kölcsön. Látta egy fej-stúdiumomat a padlón, megjegyezte, hogy ilyet Pesten is lehet csinálni. Kinézett az ablakon és festőinek tartotta a látványt. Aztán elindultam a parkba rajzolni. A lépcsőnél visszafordultam, fáradt vagyok - tényleg, esetleg majd a szobából. Aztán nekiláttam fehér papírra - az volt legfölül - ceruzával. túl sok volt a fa, untam a vonalakat, tömörebb anyag kellene. A diófapácért viszont nincs kedvem lemenni az ebédlőbe. Palettámon észrevettem a festéket, tegnap fölös mennyiségű világoszöldet kevertem ki valamihez. A papír éppen fehér, evvel akkor lehet továbbdolgozni, folytassuk olajjal. A második fát kezdve az ecset más színt kezdett húzni. Fölázott a palettán a félszáradt kobaltkék időközben. Hát akkor fessük tovább a dolgot több árnyalattal - és befejeztem az ecsetrajzot, jó lett.
szabad-e így képet festeni? hányszor egy évben?

X
majd Pesten megtudni:
hogyan kerül a vízjegy a papírba-
miért járnak a lányok a presszóban kettesével vécére?

X
és alázatosan várom a postást délelőttönként.

X
zavar Kosztolányinál írásában fölbukkanó antihumanitása.
hogy tud leereszkedni, és undorodni is emberektől -

X
köszönöm füvek és avarok Istene, szép volt

X
És az utazás már hazafelé:
A helyi vonatok bája az összeszokott társaság. Lányok tereferéje, fölcsattanó nevetés, ha a fiú megszólal.
van kártya is.

X
nem tudom leírtam-e megnyugtatásul: Gelléri A E és Móricz beszélgettek értékeik megmaradásáról, Móricz kételkedett.
Endre fölordított: Hát még te is, még te is Zsiga bátyám!

X
irigylem Ottót, láthatóan mindig gondol valamire
[Ottó Ferenc zseneszerző 20008.7.]

X
''egy férfi és egy nő'' futnak a fehér homokban, egyedül, szembe a tengerrel. még mindig megpörget az illúzió szele

X
térdén a munkafüzet, gonddal horgol a lány
nem különbözünk munkánkban

X
pillanat-bűvöletbe ringattak a bécsi TV reklámfilmjei.
szépen csinálják. Láttam nyugatot.

X
vonaton. fejkendős szeplős lányka billent fejjel, bűvölten hallgatja a termetes rózsaszín kalapos asszonyság beszámolóját városi útjáról. Elhatározza, hogy ő is épp ilyen lesz, és majd lesz neki kalapja is.
tán 10 éves.

X
Moldova(?) írja: ''azt hiszi, a költészet is olyan, mint az asztalosság, ha sokáig csinálja, meg fogja tanulni-''

X
most testes asszony tömött cekkerrel fölgyürkőzik a magas lépcsőn. Izgatottan körülnéz a kupéban, szemmel láthatóan szeretné valakinek rögtön elmesélni, hogy ez hogy sikerült neki - szabad ez a hely? - figyeljen csak kedveském.

X
miért kell a nyírfának, hogy a törzse fehér legyen?

X
Hál' Isten Katával csak távollétében vitatkozom. Mire összekerülünk, már tudom, mit hogy kell.

X
élményfelszívó képességem szempontjából nagyon hasznos volt a zsennyei vákuum

EZ A ZSENNYE VÉGE