dátum: 71.01.        fájl: c-fajlok/c00347-1.htm             C.00347-348

egy fiatal festő azt mondja: a piktúra a legmélyebb érzelmek felszínre hozatala. ebben minden tudás zavar csak
én: a festő nemcsak felszínre hozza ezeket, hanem rendezi is, - tudása segítségével. az értelemmel átgyúrva új világgá alakítja. ehhez tudás szükséges, de ez nem azonos a szokványos horizontális műveltséggel.

71.1.
éjfél utáni interjú (magammal)
Apropó egy Nicolas Schöffer interjú:
1. a múzeumok elvesztik létjogosultságukat
2. szégyellem, de valamikor festettem
3. a hagyományos műfajok eltűnnek, új, audió - vizuális kifejezésformák lépnek helyükbe
4. az emberábrázolás témakört ma a film, tv stb. veszi át
5. nem tartja fontosnak a kiállításokat és "hasonló művészeti eseményeket"

1. mi a mai művészet feladata?
2. hogyan tölti be szerepét?
3. tudomány, technika és művészet kapcsolata
4. művészeti technikák - és a korszerűség
5. avuló? művészet
6. a jövő kifejezési formái

1. mi a mai művészet feladata?
Ugyanaz, mint mindig. fölhívni az ember figyelmét önnön méltóságára és jelezni, hogy rohansz a villamos és a fizetés után, de vannak fontosabb dolgok is.

2. hogyan tölti be szerepét?
Kétségkívül szétválik a napi élet és az esztétikai befogadás periódusa, elsősorban a hagyományos műfajoknál. ezt az állapotot ma sok művész helyteleníti. de vajon alkalmas-e a termelő - élő ember ilyen határhelyzetű kétfélére egy időben koncentrálni... mint a gépzaj és a zene csend-üteme?
nekem szokványos gondolkodásmódom, hogy a jelenségtől (megnyomom a kapucsengőt) - villanás idő alatt végigfutok az elvont élményig (mondjuk Az idő, an sich). ez a gondolkodásmód nekem munkaeszköz is, alkat dolga is.
a súlyos gondolatok a többség számára megmaradnak az ünnepekre. imádság, múzeum, temetés, szerelem.
a tömeg oldaláról nézve a kérdést: a műveletlenségről mi nem tehetünk. a háborúban veszélyes helyzetet teremt, ha az előörs túlzottan közel van a törzshöz. [tehát innét indul a gondolat 2008.7.]
...igen, a művészet és a tömeg kapcsolata... Elsősorban az építészet és a tárgyformáló művészetek hangoztatják hétköznapot formáló feladatukat. az életet valóban kultúráltabbá, kellemesebbé - emberibbé teszik. ez az iparművészetek feladata és az építészeté. itt olyan súlyos a lemaradás, hogy ez nem csoda, ha napi újságtéma.
persze elsősorban a tudatot (életfilozófiát) kellene megváltoztatni, mert addig ezen a téren csak félsikerek érhetők el.
hogy nem az anyag (jólét) befolyásolja a tudatot, azt épp a mai korban megnövekedett anyagi jólét és csökkenő érdeklődés aránypára jelzi.
a képzőművészeknek viszont más a szerepük. Úgy tűnik, ők - a Gondolatok hordozói - nem kapnak elég érdeklődést. ez azonban értéküket nem befolyásolja.

3. tudomány, technika és művészet kapcsolata
párhuzamos, nem fölcserélhető módszerek az ember kutatására. nem hiszem, hogy valaha is determináló mértékben penetrálhatnák egymást.

4. művészeti technikák - és a korszerűség
hibás nézőpont, rosszul kiélezett kérdés. a képzőművészetben a gondolati tartalom az első. ezt alig változónak, igen keveset bővülőnek hiszem, az egész művészettörténet néhány alapérzésünk és vágyunk megformált variánsa. ezt a naponta új műanyagok és a naponta változó élettér-léptékek sem fogják megváltoztatni. a művészit lehet bevinni a közéletbe, nem a művészetet.

5. avuló? művészet
csak a nem-zseni mű avul. ahol a forma és a tartalom egyensúlya hiányzik.

6. a jövő kifejezési formái
a forma kétségkívül - bár lassabban, mint hangoztatják - változik. ma a változás, mint feltétlen kívánatos norma szerepel értékrendünkben - hibásan.
én sokezer-éves formákkal dolgozom, Altamira.

71.1.
szertelen vagyok munkáimban, igen. inkább ma éjfélig, mintsem holnap.
mentségem: a grafikából élek-életmód szoktatott a bizonytalan-holnap érzethez
''csúcsformámat'' nem könnyen érem el, ilyenkor már aztán értékesek a percek, végül is így jóval nagyobb az összteljesítményem
meg szeretek is dolgozni-

71.1.
a szabad élet a képzőművészeti alkotómunka szükségszerű formája.
nem rutin tevékenység, hanem csúcsteljesítmény az elvárás
ehhez az élet teljes alárendelése szükséges a szakmának.
ezt kifejtve: optimális napszak, időperiódus, ráfordítási időmennyiség megkeresése-
a munka ilyenfajta (meg egyébfajta) teljes kiszolgálása
a teljesítmény bizonytalan, ennek felelősségét a társadalom a művészre hárítja, talán jogosan. ''Ő akarta, tegye.''