dátum: 71.07.        fájl: c-fajlok/c00375-1.htm             C.00375

kibuggyant és mindent benedvezne poligám ösztönöm

71.8.
helyes, hogy temetőt nem szoktam látogatni, sírokat?

71.8.
megfejthetetlen, miért ürülök ki teljesen alkalmazott grafikai munka közben. alatta, utána teljesen közömbössé válok, minden üres és érdektelen

71.8.
önművelésről. Thomas Mann zsenijét bogarászva (feltételezésekkel)
1. nyilván komoly alapműveltsége
2. ami benne a csodálatos, a dolgok szerepének, ízének ismerete (ez megtanulhatatlan) ennek alapja a sok megfigyelés
3. hallom hallatlan buzgalmát források, adatok fölkutatásában, tehát alkalmi tendenciózus mélyfúrások

71.8.
a mozi szépet hazudik, ezért megutáltam
de Szabó Lőrinc szerelmes verse ugyanezt teszi, ez is megzavar
Ettől is tartózkodnom kellene?

71.8.
meddig kötelező az áltatás és önáltatás hibás és reménytelennek tűnő házasságom ügyében? az utolsó leheletig, mint ahogy eddig tettem?

másnap.
igen.
hivatkozva egy-egy jó órára,
a bergsoni időtartamra (minden percünk minőségileg újat hoz)
vagyis a kegyelemre
(lehetetlen bármit is előre kalkulálni, nem is kell 74.2.)

71.8.
Szabó Lőrincnél egészen világosan látszik: nem gyönyörködni, még kevésbé gyönyörködtetni akar - belső kényszere a többi belső kényszerét megmagyarázni magának.

71.8.
a figuraábrázolás elhagyásával a festés lényegében visszaérkezett absztrakció tekintetében a költészet mellé

71.8.
a lányok a sokezeréves simogatástól koptak gömbölyű formára, nem?!

71.8.
Vadászati Világkiállítás, a 25-ik munkaórában, félálomban, sötét festékraktárban félhomályban guggolva, keresgélve-, villanás, kis fehér kékpöttyös rongydarab láda alján. hálóing volt Veszprémben 65-ben. Csomay.

71.8.
be kell látnom, hogy e rajtam túl-túlnövő (erotika-) gondom csak a naponta elfelejtődés szintjén oldódik meg, s hogy ez most így rendben van.