dátum: 75.01.        fájl: c-fajlok/c00484-1.htm             C.00484

nem szabad görcsösen
görcsösen akarni a legjobbat sem
az okos életrendet
a festést
hiszen ez a szabadság hiánya
szabadság hiánya saját alkatrészeinkből
mint például a munka
vagy egy elképzelésünk

75.1.
Elrémisztő gondolat kísért néhány hete, hogy igazándiból fotóriporternek születtem.

75.1.
Nem tudom, mit fogok festeni holnap, az idén. Zavarodottság.
szeptember óta nem festettem.
tényleg tanítani kellene valahol.

75.1.
És a napi-naplóm jegyzését legfőképp azért hagytam abba, mert mi jogon tartom értékesebbnek perceimet a többi emberénél, ahol nem marad ilyen emlék?! (önbizalmam megcsappant.)

amúgy hülyeség ez a tárgyaim kidobása, mert téves irányba tereli - amúgy jogos - magam elleni dühömet.

75.1.
a Füst: Hábi Szádit fejezetenként kellene minden iskolában megtárgyalni

75.1.
megdöbbentő, hol vagyunk ettől az árnyalt gondolkodástól, ma micsoda vulgarizálás. (Eckermann- Goethe)

75.1.
mertem eddig rongyosan járni, mert tudtam, hogy királyfi vagyok. Most?!

75.1.
nem tanultam angolt, mert nekem minek

75.1.
egészen diszharmonikus periódusom. vágyam szerint napi 100 szó angolt tanulnék, meg Hegelt- minden villanyszerelésbe torkollik, meg fotózásba. És belehülyülök a lelkiismeretfurdalásba.

75.1.
Lopó mákszemnyi gyöngyökből gyönyörűen tarka nyakláncot fűzött - sajnos - Katának. Azt mondja: mikor dicsérem a mikroharmóniákat: itt sorba kis történeteket akartam elmesélni.

micsoda értékek - tettek és mondatok, percről percre, és legtöbbjük eltűnik. mennyi pazarlás.