dátum: 64.01.       címzett:       fájl: c-fajlok/c00060-2p.htm             C.00060

Nicsak! 

Céltalanságom ellenére is lelkiismeretes és érdeklődő munkám gyakorlata teljesen megegyezik a senecai elvvel: mindennap befejezni az életet, leszámolni a jövő utáni vággyal.

(Seneca: Erkölcsi levelek II. XVII/1 levél: Szemlélődés a halál fölött)

64.1
tevékenységem mennyisége és minősége szempontjából nincs most különösebb kifogásolnivalóm magammal szemben.
minden céltudat nélkül is érdeklődéssel és viszonylag alaposan foglalkozom az elém rakott feladatokkal.
hogy ezekben a hónapokban enervált vagyok, mégis az egyensúly hiányának következménye.
a rideg, monoton és egyedül élt napok olykor terhesek. A gondolat valóban csak ''lehetőség'' és nem ''létező'' - ha nem közölhetem senkivel, a befejezett munka sem öröm így. - amúgy sem kellemes számomra a magam természete, értelmetlenül hajszolom magam, és melankolikus vagyok. Ebből az állapotból (úgy tűnik) egy másik ember könnyebben ki tudni lendíteni, mint én magamat.

64.2.
túl sokat mozgom fölöslegesen. lassabban kellene élni (minden munkám értékesebb lenne)
sajnos. mert a zseni az idővel mérhető dimenzió Jánossy György szerint (kevesebb idő alatt többet tud produkálni)

64.2.
ne felejtsd el, hogy nem beszélni (társalogni), hanem házat építeni akarsz megtanulni

64.2.
ma kiderítettem, hogy én sem vagyok a világ közepe (minden bizodalmam bennem volt)
nofene, akkor viszont: ki?

64.3.
nyugalomra vágyom, és azt hiszem 4 percnél nem bírnám tovább.

64.4.
nincsen a világban semmi hiba. (legfeljebb bennem)
tudomásul kell venni (nekem is) szenvednem kell.
mindenkivel pontosan ugyanaz történik.