dátum: 66.03. fájl: c-fajlok/c0083-1.htm C.00083
66.3.
mit meg nem tesz az ember, hogy egy együtt érző szót kicsikarjon -
66.3.
irtózatos, hogy mennyi hibát hordoznak az emberek életükön keresztül,
amit gyúrható gyerekkorukban elhagyhattak volna. Ezért kell vigyázni a fiatal
évekre -
66.3.
világom állása végső soron idegállapot kérdése -
66.3.
szellemes, most hallottam:
kizárólag hősiességből nem lehet élni.
65.3.
Ma váratlanul konkretizálódott, hogy a jövő héten társadalmi
ösztöndíjra szerződést kötök az Angyalföldi Bútorgyárral. Megdöbbentő.
Az első percek gondolatkalimpálásai:
hátránya:
- bútorhoz kevesebb kedvem és érzékem van,
- biztosan nem mehetek diploma után egy kicsit külföldre,
- ha ennyire (mint most nézem) nagy tehetetlenségű lesz életmozgásom, félő, hogy
beleszokva - reményeimmel fölhagyva - ott ragadok
- másfél évig kiszolgáltatottjuknak fogom érezni magam.
előnyei:
befejezem a technológiai megismerésével bútortervezés alapfokú stúdiumomat
- rákényszerülve - fejlődik formakultúrám, ami igen kell
- föltehetően azonnal önálló munkát kapok,
- életem valamilyen vágányra került,
- anyagilag hasznos,
- bútort is mégiscsak bizonnyal szívesen fogok tervezni és rajzolni is, ha
lehetőségem lesz emberi tempóban a vágyott ''egyszerre csak eggyel'' foglalkozni
- a vállalattól kiugrás az esetleges mesteriskolába kerüléssel könnyebben
lehetővé válik.
- építészettel foglalkozni (pályázni) emellett lehet, tehát ez sem marad ki
feltétlen, mint ahogy ez fordítva valószínű lenne
- a vállalat karaktere és munkaköröm következtében ''vezető'' állásba kerülök
(nem úgy, mint az ép. területen) és ez rám fér önbizalmam tekintetében
- bármennyire tiltakozom ellene, pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a kisléptékű
dolgok konstruálásához igen jó érzékem van. Egy-egy detailt [bútorrészletet
2008.6.] szeretettel
megformálni...
- végszükségben a társ. szerződést bármikor jogom van egyoldalúan fölbontani.
Összefoglalva megállapítom, hogy a dolog nekem jó.
(Egy hét múlva a szerződést - életbelépése után - fölbontottam.)