dátum: 80.03. fájl: c-fajlok/c00874-1.htm C.00874-876
80.3.2.-31. Kecskemét
3.4
színes kollázsok harmadik napja, reggeltől éjfélig folyamatosan.
az elképzelés jó volt. játékszabály: nem engedem magam lassan dönteni
sok a véletlen, ez segít. az is, hogy utólag komponálok.
remélem mindez segít majd az olajképeknél, valami módon.
-----
A kb. 1963-as műcsarnoki francia kiállításon megszámoltam, hogy a kis Braque-kép szélétől a keret széléig hány történés van (passzpartú, keretcsíkok, színváltozások): 14. A kép ezek nélkül meztelen volt.
-----
péntek. akit hétfőn felboncolni látok: még él. (Járási kórházban láttuk)
-----
egyet nem értek. keservesen ébredek, pedig: művésztelep.
-----
őszül a szakállam
----
téves hallgatni, csak mert nincs jelentős új felfedezésem a világról
-----
3.19.
ma teljesítettem a kecskeméti penzumot. 24 fekete kollázs és 10 db.
40x90-es kollázs rajz.
tulajdonképpen fantasztikus teljesítmény. 80.5.
-----
Miklóssal közös művésztelep bevált. mindketten nagyon szorgalmasak vagyunk.
nem angolozom, nem olvasok (igen keveset), nem járok ki a házból - semmit.
reggeltől asztalnál
-----
és a csönd. a munka monotóniája. nem hiányzik a rádió.
-----
sokat korrigálom Miklóst
-----
vannak nagyon jók a fekete kollázsok között. (ritkán érzem ilyen jól magam munka közben) minőségi mérce: ágyam fölé tenném
-----
bízom benne, hogy ez a boncolás látvány sikeresen kúrálta gyerekkoromból
származó irracionális halott-félelmemet.
remélem a hullák látványához véglegesen kapcsolódni fog belső szerveik orvosilag
értelmezett képe, részletei, metszetei.
-----
kaptam valami norvég ösztöndíjat. tegnap elkezdtem újra angolozni (1 óra BBC)
-----
Rendszeresen olvasom itt, és életemben először nem unom a Bibliát (Szt. Pál levelei). Epiktétos - Senecához vagyok szokva.
-----
új módszer kollázs készítésében. Egy nagyobb kartont majdnem mechanikusan teleragasztok egy színcsaláddal. gondolkodni csak annyit szabad, hogy a kezemet ne lassítsa. s utána a két fekete derékszöggel keresem ki belőle a képet-képeket, s aztán még alakítom.
-----
Szüts fölolvasott belőle, megríkatott ez a József. Én is ezt olvasom egyébként.
3.22.
délután 1 órát jártunk, s végre jól aludtam
-----
ahogy komponálás közben csúszkálok Klee és az Absztrakt Lexikon emlékei között - ösztönös megfelelni akarással -
-----
sokat mesélünk egymásnak, néha meghatódva. ez jó. kéne.
napi több órát beszélgetnünk.
-----
bizonyos lelkesedéssel tölt el, hogy mezítláb, fapapucsban fogok járni.
-----
el kéne magyarázni az emberiségnek, mit értek biológiai egyenesen: egy lábszár
kontúrja tendenciájában egyenes, egy szabadkézzel húzott vonal is. de micsoda
különbség a vonalzó vonalhoz képest.
Biológiai, esetleg fizikai szabályok szerinti pontatlan egyenes
(a lelkem benne van)
-----
egyenlőség annyiban, hogy az esztergályos meg én dolgozzunk ugyanannyit.
hülyeség. miért ne dolgozhassak én szabad szombaton?! 80.3.
modoros. az én teljesítményem nem időarányos. 80.5.
-----
és megtette azt az egész életemre kiható szívességet,
hogy nem szeretett eléggé.
betokosodott.
-----
azért, ha jól belegondolunk, a nőn kívül van még más érdekes dolog is a világon, például a szőnyeg
-----
Utrillonak is legnagyobb, egyetlen érdeme és kincse maradó hiányérzete volt
-----
van-e biztosan-enyém ilyen értékem még, mint ez a szomorúság:
a Sentimenty Journey-t hallgatom. 1963.
-----
és végre, végre. sok év után visszajött a szakmába a játék!
(fekete kollázsok) könnyedén és vidáman (gyakran)
és ha megpróbálnék újra tematikus képeket festeni, mint régen, itt: Avinoni
szerelemes,
a Sienna - Párizs, a Nagy keresztút, s a rákövetkező évben: a Hamu és gyémánt 4 képe
(ami aztán nem sikerült)
-----
ennyi ötlet, szín és új forma. csak hasznosul majd valahol képeimben-
-----
az alkotási folyamat sorrendisége:
kínlódás után tudatosodik, hogy úgy érzem, így lenne jobb (például nem kettő és nem öt, hanem három milliméteres fehér paszpartú ehhez a kollázshoz) - majd, ha sikerül, mindennek eszem is utánamegy, szavakba, - fogalmakba is tudom önteni.