dátum: 66.7    fájl: c0088-1.htm     C. 0088 B

(búcsúlevél)

Fickókám!

Ilyen gyorsan ez nem megy. Ijedt, hónapokon át gyakorolt szót kimondunk, és utána kegyetlen eszközökkel is igyekszünk elfelejteni mindent, ami volt. Ez gyávaság lenne. Csináljunk kényes-nemesen, mint ahogy eddig igyekeztünk.
Hiszen melletted öregedtem két évet. Nem, nem ágálok döntésed ellen. Csodállak bátorságodért, hiszen ez a lehetséges legnagyobb tettek egyike. Tudod, hogy magam is hasonlóan gondolkoztam, csak dönteni nem tudtam. Nemcsak gyávaságból -
Amit tudok:
Életem legnagyobb élménye voltál - nagy-nagy szerelmemmel és nagy gyűlöletemmel együtt.
Köszönöm ezt a két évet neked.
Nem tudom, hogy hányszor fog megfordulni erre-arra életem, de nem akarlak elfelejteni, csak azért, mert úgy könnyebb élni. Nagyon sokat köszönök neked. Talán egy életformát, talán egy negálásokon kicsiszolt szemléletmódot; meg napi fogmosást is...
Nem akarnám, hogy egymást vagy mást egymás előtt valaha szégyelljünk. Nem tudom, mi hogy alakul, de ha szükségét érzem, szeretném, hogy akadálya ne legyen annak, hogy levelezzünk vagy találkozzunk.
Eltekintve talán az első időktől, amíg egyenesbe nem kerülsz, és amíg talán fáj, valószínűleg kellemesebb neked a teljes csönd.
Úgyhogy nem mód megfutni egymás elől, papírokat szaggatni, és elkerülni egymást az iskolában.
Talán később majd még közösen pályázni is nagyon jól fogunk tudni -
- Talán bizonyos fokig megnyugtat téged, ha ideírom, hogy mostanában én is nagyon sokat kínlódtam melletted. Így hát nekem is nagy jót tettél-
De közös kincsünket - talán a kiizzadt gyöngyöt, akaratlanul is, és kényszerűen is magammal fogom hordozni.
Most, mikor semmit sem tehetek ellened és érted, talán a legkönnyebb mondani: örülnék, ha hamar boldog lennél, ezt bármilyen becsületes eszközzel is elérve.
Csináljuk szépen, kispajtás, jó?!

                                                    Búcsúzom: Deske

(nagyon örült neki)