dátum: 80.11.3-24. fájl: c-fajlok/c00942-1.htm C.00942-948, 951-952

NAGYMAROS - kedvesem. 80. 11. 3-24.

Hát kipróbálom. rádió, fgép, festék! nincs, csak könyvek
pompás könyvek:
Jelenits: Lélek és betű
Merton: Senki sem sziget
Bibliák
Newman: Sermons
Bibliai Teológia Szótár
angol kis és nagyszótár
Uris: Exodus
Korunk szellemi körképe
Th M: József
Péter Rózsa: Játék a végtelennel
József Attila összes

Némi bizonytalanságot, átgondolatlanságot is takar ez a kvantum. De bebiztosít az eddig ki nem próbált életformára,- nem tudom milyen arányú monotonitás a legkedvezőbb. és- vállalva ezt a gazdagságot -

vagy két éve nem jártam itt. a hegyek nem mozdultak. viszont felépült az új orvosi rendelő. reggel misére menet nem kell az építkezés miatt lezárt részt megkerülnöm. A vasúti aluljáróban kicserélték a kiégett izzót. a két bolond öregasszony ugyanúgy söpri a leveleket, egymással veszekedve, az egyiknek szörnyű rózsaszín a kabátja. (honnan örökölhette?!)
első éjszakai séta. le a vízhez. valami vakító öröm. biciklinyikorgás, vonatfütty, víz. sötét, nyirkos, kihalt utcák. málló vakolat, hideg higanygőz fények, kopognak a lépteim.
minden az enyém. itthon vagyok.

lehet, hogy az Önéletrajzot (77/23) mégiscsak fehérre kellene festeni?!
Fekete lett 81.4 (fehéret is megpróbáltam)

75? nyár, Spárta, hegyoldal. görögkeleti apácakolostor, azt hiszem vasárnap délután. vendégkínálás kötelezettsége, öreg apácák nehezen győzik a buszból áradó és a hegyet megmászó amerikai turistákat. egy szelet süteményt - vizet kap mindenki. (nekünk már nem is jutott)
anakronizmus? jó szándékú csacsiság? képtelenek alkalmazkodni?
nem. minden a helyén van.

második éjjel. ezúttal már a földön aludtam, szőnyegen, hálózsákomban. ezúttal jó. álmomban egy fekete kecske és egy fekete kutya játszottak egymással. végül két lábon - egymásra támaszkodva.
nagyon szerettem őket.

egy rózsaszín-fehér geometrikus ikont kellene festeni talán umbra háttérrel

a gyenge emberek az igaziak. adekvátak önmagukkal.

amit itt csinálni kellene:
1. kitalálni, megpróbálni: lehetne-e festészetemnek valamelyes előre-programot kitalálni. valamely gondolatfűzért. az örök példa a kancsalul, de tökéletesen sikerült Avignoni szerelmesek.
2. Istennel beszélni, összeszedni magam, a gondolataimat. magán-lelkigyakorlatot még nem tartottam. a megállás. a csönd.
3. megpróbálni ennek kapcsán, hogy csak erre, errefelé figyelek, ezért is nem hoztam munkaeszközt.
4. talán nemcsak előre, hátra is kéne egyet nézni.
most lesz összefoglaló kiállításom is. ez a könyv is rólam - ilyen minőségi szelekcióra késztetett.

Kezdem olvasni - jegyzetelni, ami érdekes - a Merton könyvet.

- a remény a szemlélődés kezdete
- a nehézségek nélküli élet lehet sokkal reménytelenebb mint az, amely mindig a kétségbeesés küszöbén áll
- a remény lényege: szabadon várja a kegyelmet
- a szabadakarat: elhatározza, hogy reméli Isten kegyelmét (s ezzel elismeri, hogy reménye is kegyelem ajándéka)
(szabadakarat)
- ha mindig azt tenném, amit akarok, szerencsétlen lennék
- akaratomat Isten azért teremtette, hogy azt mások szeretetére használjam
- akaratom szabadsága egy másik akarat szolgálatában lesz tökéletessé
- a kezdők lelkiéletében legfontosabb és legelhanyagoltabb gyakorlat: a közönséges dolgokban is meglátni az értéket és a szépet.

és József Attila!
a rétek az utak csendesen
úsznak a
sejhaj

több hónapos álomból ébreszt.
(teljesen érzéketlen vagyok- voltam.)

- imádság: irgalomért, lelki erőért, anyagi segítségért könyörgök. kell és lehet kérni! kell a segítség!
- a lét legtökéletesebb tevékenysége az imádság

+
(nov. 7. - péntek)
eddig mi sikerült tervemből: semmi. vagyis hát: olvasok.
nagyokat aludtam.

van-e remény?
óriási. erről nem beszélek. (rájöttem a technikájára és alkalmazom: hogyan kell egy nem kívánt gondolatra nem gondolni,- nem foglalkozni vele. a legelső pillanatban még félre lehet lökni. (felkérődzött acsarkodásokra is jó)

- az imádság: a bizalom, hála, az imádás, vagy a szomorúság felébredése lelkünkben

nem tudok imádkozni
nem tudok odafigyelni sem
csak a napi praktikum
és könyv fölött hamar elbóbiskolok.
nem jól terveztem meg ezt a Nagymarost
persze nem tudhattam-
valami mozgás hiányzik
(sétához fázom, meg mindig esik is, szerencsére)
és meg kéne próbálni jól használni a szándékoltan élményszegény környezetet-

legalábbis: mértékkel kell enni ezentúl!
gondolkodás nem megy. legalább akkor tanuljak.

valahogy előbb szépnek, fontosnak kellene látnom ezt az egészet, hogy eljussak Istenhez.

- Isten akarata velem: elsősorban azt akarta, hogy legyek. ebből sok minden következik.

ez a történet, hogy egyedül ülök éjszaka egy lámpa fénykörében, s kint szél zúg, s ha fölnézek, a visegrádi oldal lámpáit látom, s a hegyekét - nem azonos önmagával. Ez már 11 év történelme, egyszerre a múltam is. és szomorú búcsú, készülök rá. valószínűleg utoljára-
(lebontják?)
az áhítatos, ihletett örömpercek emléke, maga a béke.

talán nem is az intellektualizmus hiánya nyomaszt a festés napi gyakorlatában, hanem az az erősen megvilágított, átható, rideg, idegen váróterem érzés, ami megcsal új képet kezdve. az otthontalanság, a nem-tudom-hova-kerültem. nem tudom, milyen kaland elején állok (egynapos vagy többéves munka következik.)

azt hiszem, tévedés volt (lesz) egy művésztelep tűnődésre szánt idejétől várni, hogy ezt kiküszöbölhessem.

szombat
talán mégsem a 9x12 Linhofnak kéne lenni az egyetlennek, amire vágyom. (mellette szól, hogy semmi szükségem rá)
és addig mondogatom magamban, míg rögződik, objektivizálódik.

- a tevékenység és a szemlélődés nem ellentétek. egy életforma két arca. a tevékenység - emberszeretet, a szemlélődés Isten felé fordulás (befelé forduló szeretet).
- az érett ember független munkájától, munkája eredményétől
- megelégedni Isten keresésével, és akarni mindjárt megtalálni. aki ugyanis keresi, már megtalálta
- semmi sem válik olyan könnyen gonosszá, mint a szenvedés, a pusztán elfogadott szenvedés nem használ ugyanis a lelkünknek, sőt, megkeményíti azt.
- szenvedés nem tesz minket jobbá, csak képessé, hogy jobbak legyünk
- szenvedés pontosan megmutatja, mik vagyunk.

állandóan futnék szobafogságom elől. na persze nem ki, a hidegbe. tanulságos.

és ha Jézusnak lett volna egy gyereke?
(ugye, hogy ez a létforma csak egy a lehetséges végtelenből?!)

- a házasság szentségi méltósága

Károli fordítás: Kicsoda pedig közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?

Békés Gellért féle: Ugyan melyiktek nyújthatja meg életkorát csak egy rőfnyivel is, ha aggodalmaskodik?

- az aszkézis csak természetünk megtagadását kívánja, az áldozat többet tesz: természetünket Istennek adja

vasárnap
nem dolgoztam, csak Exodust fordít + Esztergomban, de nem volt nyitva a Keresztény Múzeum. a Kincstárban)

hétfő

- a közömbösség akkor érték, ha cserébe Isten a jó számunkra
- a keresztény aszkézis nem azt akarja, hogy megunjuk életünket, mert hiszen értéktelen...
- az aszkézis közvetlen célja, hogy békét és csendet vigyen a lélekbe
- a rossz, ideges aszkézis megijed minden örömtől
- életünk egyetlen értéke, hogy Isten ajándéka
- lelkünk békéje nem fizikai tétlenség következménye. ellenkezőleg. van, aki tökéletes lelki békét élvez a tevékeny életben, de szinte megőrülne, ha bármilyen rövid időt tétlen, teljes magányban és hallgatásban kellene töltenie.
- önmagunk szemlélése a legrettenetesebb kétségbeesésbe visz. egy isten kétségbeesése ez, aki halálba gyötri önmagát.
- Istent kell megtalálnunk önmagunkban.
- mi, keresztények valóban nagyra hivatattunk: de csak akkor leszünk nagyok, ha már nem akarunk naggyá lenni

utálom, amikor egy filmre azt mondják: Ó, ez jó - ez rossz film.
teljesen haszontalan megközelítés. ez a film először is: van.
kérdés és valóban megfontolandó:
mi a hasznos (igaz, fontos) új üzenet, információ benne számomra vagy a közösség számára
és lehet még beszélni (ha érdemes) a hamis, rossz - és fél információkról is, amit adott

- minden embernek hivatása van arra: hogy legyen valamivé: csak önmaga lehet.

a Barna keresztutat ki kéne tenni a műterembe!

reménytelenül dekoncentrált vagyok. itt még semmi fontos nem jutott eszembe. talán mégis dolgozni kellett volna?!

pár éve olvastam (Korunk szellemi- )
valamelyik Freud tanítvány, ha a páciens nem volt szimpatikus, ''az ő jól felfogott érdekében'' azonnal másik kollegához irányította.
a döntés (ütés) vállalása. fontos. a humanitás stb., nem az értékek, helyzetek összemosása!

butácska, csacsi, ügyetlen öregúr. ahogy meséli, otthon mindig kiküldik a szobából. kenegeti a festéket, dörmög, hogy nem veszik meg képeit.
próbálom emberi méltósága felől nézni. van neki.

volt szerelme meséli itt nekem, hogy Kálmán, akit én 20 éve mesteremnek tekintettem, hasonlóan volt velem. megdöbbentő.

ez az Erika bakelitből van. amin gépelek.

évekig eseményt celebráltam abból, hogy társaságban soha nem ittam (ott sem), holott egyszerűen mindössze: nem ízlik.

hallom, egyik szentté-avatási per vagy kétszáz éve kezdődött, most zárult. fontos adat.
aki tudja a helyét...
a pontos dolgát-

tegnap 31 oldal Exodus, na jó. Én 8-10 oldal (pelikán méret) óránként, ez a fordító lány 22-t.

együtt kéne sírni, vagy valami ilyesmi-

39 oldal ma. Bár hagyom abba a teljesítmény-méricskélést, de ez 8,6 oldal óránként.

azt mondani: Én asszonyom! -

a Fiorenzát kéne újra! - (= Fioretti? ) 92.6.

kedd

Szent Ferenc, amikor mindent feláldozott, hivatásáról is lemondott. csavargónak tartotta magát
- kötelességünk egymást szeretni (akarati), de nem kell egymást kedvelnünk is
- tevékeny élet az Istent az emberben szereti, a szemlélődő az Istenben szereti az embereket -

reggel csak 10-ig bírtam megint olvasni, elálmosodtam. (kéne a mozgás)
ebédig aludtam. utána föl a Hegyestetőre. egy igazi kirándulás. ősz. az első napfényes nap. avar, csönd. szelíd - gesztenye. a zárógát építése- kotróhajók. új épület a visegrádi oldalban. szálloda lehet. a kilátót 1939-ben építették az ENCIÁN turisták.
150 borítékot vettem. már csak fémpénzem van - parkolóórára félretett.

Pénzt költöttem volt:
105 - 7 pár cérnazokni! sötétkék! már szinte csak lyukas volt!
150 - benzin
60 - boríték
40 - kurtaxa
40 - komp

- az Atya legtökéletesebb ajándéka számunkra a Szentlélek, mégis ezt adja a legkönnyebben, ezt soha nem tagadja meg, ha kérjük. A Fiú nevében kell kérnünk.
- a Szentlélek szeretetével kell keresnünk a Fiút, aki az Atyában van elrejtve. Csak így lehet.
- a keresztény ember lényege szerint számkivetett ebben a világban

nagyon bukdácsolva és nagyon töredékesen,
de ha a semmihez hasonlítjuk, mégiscsak jól működik ez a kontemplatív művésztelepem.

ha lányod férfit hoz föl a szobájába: gyereke lehet. Ha kizavarod őket: gyereke lehet és még meg is fázik.

nem méricskélünk, de ma 11 oldal. ó.!

mulatságos, de nem bírom megállni, hogy tele ne egyem magam.
és még a szomszédok is juttatnak!

szerda

- Isten azért hagyta a világban a bűnt, hogy lehetséges legyen a megbocsátás.
az összeszedettséget -et nem távollétnek, hanem jelenlétnek kell tekintenünk: elsősorban önmagunk előtt tesz jelenlévővé. az élet dolgai elvonnak minket önmagunktól.
- a valóság helyett a lehetőségekre figyelünk, baj: Így kitaszítottan élünk a jövőben (vagy a múltban), mely nem a miénk.
- az ember mindig változik. akaratunktól függően két irányban: vagy jobbak vagy rosszabbak leszünk. közömbös mozgás nincs.
- belső erőfeszítéssel nem lehet elérni, pótolni a valódi összeszedettséget. ha kizárólag a magunk erejére támaszkodunk-
- ha megpróbálunk másokért élni, még mielőtt Istennek élnénk (magányos lélekkel), fennáll a veszély, hogy velük együtt a mélybe zuhanunk.
- sokan élnek a magány mennyországában, számukra mégis pokol, mert puszta egyedüllét. Elszakítja őket Istentől, az emberekkel együtt, sőt önmaguktól

ez a könyv ingerültté tesz
a magas mérce
alig látom alulról.

legalább viszont látom,
mennyire kezdő vagyok.

csütörtök

- a belső magány. (fejezetcím)
- másokat szeretve ne tegyük tönkre magányunkat, melyre szükségünk van, hiszen egyetlen menedékünk.
- a titoktartás és a magány a személyiség lényeges értékei.
- a személy annyiban személy, amennyiben titka és magánya van.

Imre bácsival éppúgy találkozom a főtér sarkán reggel, 7 előtt 10 perccel a misére menet, mint két vagy négy evvel ezelőtt.
Ő a reggelihez a kiflit hozza a boltból.

a csend
- kell, hogy a napnak legyen olyan szakasza, amikor a tervezgető ember megfeledkezik tervéről és úgy tesz, mintha nem lennének tervei.
- aki szereti az Istent, szükségképp szereti a csendet is.
- a csend szolgánkká, sőt barátunkká teszi a halált.

- kész a könyv

reggelre megint fehér lett minden. mise után - talán először - ezért a faluban sétáltam reggeliig. piros sapkás gyerekek, csapatban is iskolába. az öregasszonyok igen lassan, meg-megállva.
kerestem az olyan helyeket, ahonnét fölüllátás van a falura.
gyönyörűen grafikussá válik minden. és csepereg a fákról a nyakamba.
- a festőnők fészkelődnek: még nincs téli képem Marosról! -

csúcsforgalom a Dunán. nem értem, mért innét viszik a sódert, mikor a túloldalon már valami komoly gát épül.

az uszályok élete. kis fények a kajütablakokból. Fő a vacsora: kis füstbodor.
csend.

valami ügyetlen motyogó imádságféléhez eljutottam

Milyen egyszerű és milyen fontos!
hogy szemet és lelkemet időnként meg kell füröszteni
Ferenczy képekben!

Most meg egy Nagy István album! Ő is a legnagyobb!

az ő gazdagságuk pótolhatná
alkalmankénti otthoni sivárságomat.
elviselhetetlen lehetek ilyenkor.

(József) a karaván vezetője lekiált Józsefhez a kútba:
''Héha! Ki, vagy mi nyöszörög odalenn? Természetes tartózkodási helyed ez, vagy jobb szeretnél másutt lenni?''

hétfő
(Interjú Sebeők Jánossal)
sírni kéne
milyen szinten gondolkoznak az igazán világosfejűek-
(bár a könyvét- Sárkányviadal- nem tudom élvezni- értékelni, - kár.)

rendhagyó: mínuszból mára + 14 fok lett
délelőtt séta, ami itt igen ritka, bogarászás végig a parton,
kék üvegcserepek, mint mindig, sok éve
betűjelzett téglatörmelékek
orvosságos üvegcse - ez talán majd Zsófinak
és kavics
speciel a világ legszebb kavicsa is.

aztán Jelenits olv. este Exodus 42 old.

a teológiával való foglalkozás gondjai a következők:
- sok gondolatsor a tételek bizonyításával foglalkozik, mint pl. hogy szükségszerű a föltámadás stb. - ezekre nincs szükségem
- a tanítás világos és egyszerű (Újszöv), nem nagyon tudok mit csinálni vele.
- a napi gyakorlati etikát szívesebben veszem Epiktétosztól
- ha Istent akarom csodálni, a kanyargós gondolatsorok helyett egy Ferenczy kép jobban olvasható számomra
- nem tudok magamnak megoldandó gondolati problémákat fölállítani, félrecsúsznak a gondolataim hamar.

ApCsel 3,18
velük együtt bement
a templomba és ide-oda
járkálva (festve) és
ugrándozva dicsérte
Istent

az ebédlőbe menet délben azt mondja:
''A FISA= a nemzetközi evezőszövetség''
skiffbajnoknő volt 1950-53 között.
- egészen szétzavarta nyugalmamat. azt mondja ma már nincs is kilinker skiff, és hogy műanyagból is csinálják, és hogy ő se ülne kilbótba, persze.
(persze az evezés, meg Nagymaros sem akkor fontos, amikor az ember műveli, hanem utána, később. ez válasz 1966-os szegedi kételkedésemre, amikor unalomra hivatkozva megpróbáltam leszámolni az evezéssel. (naplóm) olykor még ma is álmodom vele egyszer-egyszer. a vízszag. az egyedüllét vagy társas egyedüllét pompája.

Anyám csodás, értő tapintata: (mondtam, most Nagymarosra nem festeni megyek) ''Akkor nyilván egyedül akarsz teljesen lenni, nem írok neked.''

és a reggeli mise.
ahogy évenként-kétévenként a ministráns gyerekarcok változnak, kamaszodnak. hogy a lányok egyre szebbek, majd később kezdik fölvenni környezetük földi arcát (úgy 12 éves koruk felé).

azt mondja, két kávéskanál almaecet és kis méz naponta - egy pohár vízben, és nem lesz reuma.
na?!

nem lehetne ez ellen az ostobaság ellen valamit csinálni?
hogy igen erős bennem a tárgyakhoz való vonzódás, az időt magát térképezik föl számomra

1957 körül egy obszidiánkó és sok-sok minden, amit elvesztettem, kiirtottam

s most a rítus gesztusával gyűjtöm megint a kék üvegcserepeket a Duna parton, akár 9-5-2 éve is. és Pestre érve hamarosan reménytelenné válik a sorsuk
- részben a műterem-gépben nincs helyük, szétesik létük
- részben föllép előbb-utóbb a vonzásnál is erősebb időnkénti taszításuk.
ez a mozgás ugyan szellemi, és a szellemi énem felé is sodor, azonban némileg mindig élettagadó színezetű is.

lesz itt valaha béke?
pedig ez az elvben antagonisztikus kötöttség eredményezhetné azt is, hogy mindkét állapotnak egyformán örülnék, nem?!

hogyan válaszoljak arra a kérdésre, hogy ez a környezetem kényszerű, periódikus sivárrá pusztítása vajon nem tesz engem is sivárabbá?

igaz, hogy kár itt gőzölögni.
kényszer, vagyis nagyon fontos tett, mindig.

mert egyébként nagyon sajnálom, hogy nem lehet egy Kecskeméti- festmény a birtokomban, pedig amúgy milyen jó lenne. (azt ugyanis nem lehetne kidobni)

talán bízni kéne a matisse-i ötletben, aki szándékkal nem fotózott Indonéziai útján.
hátha így a tárgyak jobban betöltik szerepüket számomra, így fontosabbak - hiányukban?!
hátha így IGAZAK?!
(na ez végre sok év után ez ügyben egy új, tiszta gondolat.)