dátum: 70.12.      fájl: c0343-2.htm              C. 0343

Guardinit olvastam.
1. Rothkot szeretettel ölelgettem, de szégyelltem viszonyunkat.
Guardini azt mondja: a szemlélő az alkotástól ne is kívánjon mást, mint lelki felüdülést, szellemének szabad kalandozását és a legbelsőbb vágyak teljesülésének megsejtését. a szeretnék és vagyok különbségét hidalja át.
én azt mondom: azért festek, mert abban nagyon szép életet élek
de azt is: hogy a mű mindig a világ legfontosabb dolgaira utal, anélkül, hogy ezt célként kitűzné maga elé. hiszen tiszta játék, szabad és ezért a legőszintébb emberi tartalmakat hordozza.
ilyenformán közös nevezőre is jutottam G-val.

2. ha a játék szent, márpedig az, akkor a mértékkel élt hiúság is az

3. ..."mert a célt a művész figyelmen kívül hagyja..." - stimmel. "Művésznek lenni annyi, mint a rejtett élet kifejezéséért küzdeni, napvilágra segíteni. Semmi egyéb..." "azonban (ez) képmása az isteni alkotásnak, melyről azt olvashatjuk, hogy megteremtette a dolgokat, hogy legyenek. A liturgia szent játék (alkotási vágy nélkül) Isten előtt. a racionális reformáció ezt nem értette meg. "fel kell hagyni az állandó nyugtalan célnézéssel", "hogy ez időfecsérlés" - mert a túlságosan bölcs emberek könnyen elvesztik a szellem szabadságát és fiatalságát. a menny "örökös dicsőítő ének" - céltalan művészi játék. (nem unalmas!)

most, hogy édes halottam, könnyen szeretem az építészetet. de műszaki rajzot böngészni - unok.

70.11.
aki figyel, nem is veheti nagyon komolyan a matériát. naponta tapasztalom: grafikához leszabott papírcsík értékes és óvom, kettő megmaradt, eldobom. ez a váltás körülbelül mindenre jellemző, meg kell tanulni.

70.12.
sok mondatomnál elbizonytalanodnak: tréfálok vagy komolyan mondom. a kérdést általában nyitva hagyom, s így közvetlen utalok a dolgok sokféleképpen értelmezhetőségére, s figyelmeztetek a lehetőségre: fölülről (is) nézni a dolgokat. Istenen túl minden bizonytalan.