dátum: 71.03. fájl: c0359-4.htm
C. 0359
Babits Ágoston Vallomásokról írt kivonat
kételkedem, tehát vagyok
- az akarat minden értelmi és lelkiállapot alapténye
test lélek ellentéte
a test logika nélküli, azért az igazság birtokába csak a test megtagadásával
juthatunk, de ez nehéz; az ellenség is mi vagyunk. - két akaratunk van, együtt
ez az én.
BŰN: de ha minden az Igazság műve és (gyenge) tükrözése, hogyan létezhet a
Rossz? (Hiszen minden, ami létezik, csak az Igazság erejénél fogva létezhet)
Tehát a világ jó.
Így a bűn csak hiány, és a rossz is jó összességében, legalábbis Isten felé
nincsen rossz.
- az erkölcsi és fizikai rossz azonos: bűn és bűnhődés
az
akaratszabadság
- ha minden rossz a világon bűn, akkor a rossz akaratbeli,
de csak egy akartunk van, Istentől
akkor az is alapjában
de jó eredete dacára megromlott, rosszra hajló
de isteni kegyelem által a jóra visszakényszeríthető
az akarat a priori szabad
de az események láncolatában teljesen determinál, Ádám óta rosszra vagyunk
determinálva, s nem is lennénk képesek a jóra,
ha az Igazság elénk nem jönne
az akarat romlott: az egész világ ártatlanul vétkezik és szenved, ebbe
születtünk bele
de: a kegyelem néhányunkat kiválaszt - nem igazságos!
tehát a világ ilyen (igazságtalan és nem szabad) volta: következmény
az Igazság és Szabadság nem jellemző e világra.
Az igazság nem lehet benne a világban, mert ő az elsődleges
(a világ csak az ő alkotása) (=teremtéselmélet)
a teremtés nem időben és térben lejátszódó folyamat
ennek megértéséhez kell Ágoston
idő és térszemlélete
kétféle örökkévalóság:
- idő és tér végtelensége
- idő és tér nélküliség: Isten
(ezért naiv, hogy: ha Istenben új akarat keletkezhetett ti. a világ teremtése,
akkor hogyan lehet örökkévaló. Vagyis minőségileg nem változó)
Így: a teremtés sem időbeli, hanem logikai, Isten elsőbbsége sem időbeli, és a
világot nem egy meglévő űrbe teremtette bele, mert nem volt Hely. (hanem, mint a
hang bizonyos esetben ének lesz)
azért nincs előbb és később a teremtésben, Isten mindennek az irányát, a
fejlődését egyszerre megadta
a teremtés az igazságnak is a teremtése
a teremtés:
a tények lánca (emlékezet összegyűjtheti: LÉT)
igazságok összegyűjtése (értelemnek átlátható: TUDAT)
irányok összessége: akarat valósul meg: AKARAT
(A Szentháromságot is evvel a hármassággal értelmezi)
végül is dualisztikus világnézet:
Isten időtlen világa
az emberé -
kapcsolatuk: a kegyelem
így: az ember nem érdemli a kegyelmet, de kapja
történelmünk a kegyelem történelme
(Babits: a filozófiai és vallási
problémák ma is ugyanazok)
Babits Bergsonról írt ismertetése:
1. a mi időnk minden percben minőségileg új, teremtő idő: Tartam
2. az értelem korlátai
eredetileg a gondolkodás kizárólag gyakorlati célú. - később erőfelesleg
- így a lelki jelenségekkel is kezdett foglalkozni. a maga gyakorlati
módszereivel - mechanikus világnézet - =kudarc, hiszen:
3. a lélekmérés (lehetetlen ) értelemmel
tudniillik: az anyagi világ mennyiségi,
a
lelki minőségi,
az érzeteket nem lehet mérni, és van a:
4. szabadság - a lelki jelenségeket így előre kiszámítani sem lehet,
tehát: az akarat szabad (tetteim nincsenek determinálva)
csak a szokás kiszámítható, de a szokás mechanikus jelenség
5. nevetés
- társadalmi (közösségi) jelenség
- kizárólag az életre vonatkozik
min nevetünk:
az életből a mechanikusba átcsúszott mozgáson:
szórakozottság
félreértés (mert élőlények viszonyainak sohasem szabadna egymáshoz hasonlítani)
a nevetés a társadalom figyelmeztetése és büntetése
6. tudat keletkezése
az anyagi világ (egymásból) kiszámítható, determinált
az élet viszont: szabad
az élet mindig együtt jár a tudat (valamilyen) fokával
az értelem a tudat egyik alakja - csak a determinált (élettelen) anyag mozgását
tudja követni
hogyan fejlődhetett ki a magasabb rendű (élet) melléktermékeként az alacsonyabb
rendű értelem (ami csak a determináltat tudja követni?)
(az idegrendszer: pl. az egy energiát felhalmozó és továbbadó gép
és: nem érzékelés keletkezik az idegrendszerben, hanem az idegrendszer (maga is
anyag)
csak egy kis része az érzékelésnek
szabad választás (nem mechanisztikus)
csak az emlékezet létével lehetséges
az érzékelés összeolvasd az emlékezettel, a kettő együtt hat.
9. az anyag és emlékezet.
az élet lényege az emlékezet
az élet az anyag mozgásából megmagyarázható-e?
ehhez vizsgálni:
az emlékezet kötve van-e a testhez?:
az emlék lelki jelenség
az anyag mozgásaihoz kötni nem lehet
az egész múlt él a jelenben
a múlt a lélek
a jelen a test
csak a kettő együtt!
(mint a végén: a tudás + intuíció együtt!)
10. valódi mozgás
de hogyan hat a múlt a jelenre (lélek a testre), ha különböző minőségűek?
a múlt egyszer jelen volt, de új ritmust kapott, új ritmusú mozgássá vált
az anyag nem egészen térszerű
az érzet nem teljesen térszerűtlen
11. az anyag keletkezése
az anyag és az élet nemcsak különböző ritmusú - de különböző irányú mozgások is.
az anyag az életnek mintegy megszakadása
az anyag a végső kiegyenlítettség felé törekszik, az élet pedig fölfelé
12. életlendület
az élőlény két ellentétes mozgás: az anyag és
az élet
találkozása
élőlények nagyobb egységekbe olvadnak össze, és ennek a célja a szabadság
biztosítása
szerves szerszámot az állat használ
az élet
lényegét érti az ösztön
- az ember szervetlent, az értelme csak a szervetlen világot
képes
kiszámítani
de az
embernek is van valami ösztöne: művészetek
szórványosan lép föl
az ösztön hogyan érti az élet lényegét?
szimpátia
intuíció
a fejlődés 3 ága:
vegetáció
szimpátia
ösztön élet mozgásai
intuíció
értelem ---
(szervetlen) anyag mozgásai
3 elágazás, nem egymásból fejlődtek
így az értelem nem magasabb rendű az ösztönnél
(az eddigi evolúciós rendszerek a fejlődést anyagi folyamatként,
MECHANIKUSAN értelmezték, azt hitték; lineáris, nem teremtő, hanem kiszámítható)
kvantitatív -
az ember tudata által legyőzte az anyagot és ezért szabad. de a fejlődés értelmi
volt (praktikus)
- megismerte a mechanikus világot - erőfelesleg - az életet képtelen volt
megérteni, DE
nem az értelemről kell lemondani, hanem társul kell venni
(filozófusnak és művésznek is (együtt említi! 71.)) az IHLET ÉS INTUÍCIÓT
(mely az ösztönnek az emberben megmaradt darabja)
(a legnagyobb filozófiai rendszereket is a költői ihlet alkotta!)
ezt nem vették figyelembe, nem használták, ezért nem tudott a filozófia
fejlődni, míg az értelemmel elérhető (mennyiségi, anyagi) fizika könnyen
fejlődött
de az intuíció tudományos fegyver, és az ösztönnel a filozófia képes erre a
fejlődésre.
ezért szamárság a
determinizmus és
mechanizmus
Bergson visszaadta nekünk a metafizikát
pedig az rejtve eddig is élt,
de megvetette a költészetet:
"az ihlet és az élet"
"minden pillanat új és teremtő" -
kvalitatív
"a tudomány és művészet
fegyvertársakká válhatnak - ellenségből"
tehát. (én)
az értelem csak a mechanisztikust képes fölfogni az érzékelés útján, lévén maga
is anyagi.
az élet nem anyagi, mert minőségileg mindig újat ad: az ember szabad, nem
determinált, benne van az egész múlt is, s ennek értelmezéséhez a nem-agyagi
eszköz: az ihlet, ösztön is kell.