dátum: 71.11.        fájl: c-fajlok/c00385-1.htm             C.00385

Bergman: Csend film után

1. a film, amíg nem találja a formanyelvét (ami Huszáriknak sikerült az Amerigo Tot-ban és Élégiában) addig gyászosan nehézkesen tud felemelkedni a jelenség - natúralátvány fölé.
Tehát novella - téma, ami a látvány realitása miatt rám oktrojálja azt a véleményét, hogy ez az élet, valóság, a teljes valóság. Ez hazugság, féligazság, giccs.
Ezen a szür - hatások próbálnak javítani: steril környezet, kegyetlen hideg megvilágítás, az idegenség, de mindez lombikvalóság
(egy szür - kép is dolgozik ilyen eszközzel, de sohasem mondja, hogy ő a valóság)

2. a hatásosság is hamis eszköz (alighanem üzleti indokú).
Az érzékenységet tompítja is (ingerküszöb elve)
a líra, vagy bármilyen jó mű példázza a lehelet gesztusok ütőerejét.

3. így nem lehet belefelejtkezni kreált világba.
nem etikus csak levenni a kötést a sebről.

71.11.
az ember végülis mindenben Istent keresi, nem?
végülis mindenben Istent keresem.

71.11.
tapasztalatomból úgy tűnik most, mintha nem létezne szabadakarat:
- hogy mennyire vagyok képes, ez belső erőtől függ, ez kegyelem dolga
- az, hogy erőt kérek-e, eszembe jut-e - kegyelem dolga
- jóakaratú vagyok, a bűnt mégse tudom elkerülni

71.12.
hogy irigylem ezeket a művészeket, szabólőrinceket!
hogy tudnak gyűlölni, szeretni, kergetőzni
- szenvedély

71.12.
már föl sem írom, el se mondom, hogy veled álmodtam
de reggel még nyelvem alatt forgattam az éjjel ízét
- és persze bevallottam, hogy nagyon fontos vagy nekem
és orrod gyöngyözött az izzadságtól
a nők mindig hordanak fényképeket magukkal
gyerekkori fotóimat vetted elő
álmomban egy festővel éltél együtt
de néhány tartózkodóan többértelmű mondatod
boldoggá tett
még megszidtál, hogy nem törődöm eleget feleségemmel
mi a fene, lelkiismeretemmé váltál?!
szégyenkezve elrohantam virágot lopni
meg hogy beszéltél rólam valakivel
hát, - ennyi.