dátum: 76.11.      fájl: c0579-1.htm      C. 0579

kutyától megváltás ügye.

"ismered a feleségem: tudod, hogy imádtam; tejben, vajban fürösztöttem, s most mégis, mégis elhagytam egy másik asszonyért." (vicc)

öregített ez a kutyatartás, most vettem észre. erősítette hajlamomat az el- és bezárkózásra. mindig csak egy kicsit, alkalmanként.
spontán programoktól elszoktatott, észrevétlenül, nem is hiányzott már:
    3 napra falura
    hogy az ebédidő épp egy antikváriumban érjen
    este spontán moziba Katával, egy vendégségben ottfelejtkezni, vagy a műv. klubban
    éjjel festeni és reggel kialudni
lehet, hogy ábránd, majd erőltetni kell.

a másítás vágya.
mindenképp tovább akarok lépni.

még egy.
ha a bébi lesz, bár kedves lenne, de valóban, szakmám szempontjából erkölcstelen fokú kötöttség lenne. tehát akkor feltétlen el kéne tőle válni. viszont akkor, az egyértelműen fölismert szükségszerűséget cselekedve- az akciónak épp az ÜTÉS jellege, a "hidegbe, sivatagba kitettség érzete veszne el. pedig ez lesz a legfőbb értéke a tettnek.
    dermesztően egyedül akarok maradni festés óráimban
    akkor valóban nyitottá válok majd ezáltal

próbálom a csendben fölhalmozódott problémákat még pontosabban:

- az élmény jellege nagyon lecsökkent (legtöbbször untam)
- felháborítóan rövidek voltak a délutánjaim: 5-től nyolcig
- testedzésem (futás) nem volt megoldva!
- vasárnapi sétán lehet rajzolni!!
- én, bár furcsa szempont nálam: gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy tiszta ruhát hordjak, néha a friss képbe beleszállt kutyaszőr is zavart. bár ezt talán azért vettem észre, mert Kata annyit beszélt folyamatosan erről.
- reggel is nyerek fél órát - háromnegyedet.

lassan egy éve gyűlik bennem. tőlem szokatlan fegyelmezettséggel húztam az időt, hátha elmúlik, gyorsabban szoktam: ütni.
keserves döntés lesz, nagyon szerettem.

mindig azt mondtam magamnak és másnak is, ha el kell válni, a "tiszta ügyintézés kedvéért" kiírtatom a kutyát. én se maradjak érzelmi bizonytalanságban, ő se kerüljön rossz életbe esetleg. most Sugár Gyuszi meggyőzött - megint egy mondattal: nincsen fél élet, a vak ember is teljes életet él, az életet tisztelni kell, amíg lehet.
elfogadom, ha csak lehet, maradok az elajándékozásnál.

a megkezdett akciót megint leállítottam, próbaképpen, hátha csak hiszti - életem egyéb rendezetlen dolgait vetítem ebbe bele-
de nem.
igen. az ember, ha leköti magát tartósan valamihez, az NE a kutyatartás legyen-

a napirendi kötelezettség teljes hiányának súlyos felelőssége
- a kiürülés komolysága

(mellékkérdés: kamaszkorom szokásos hatásos eszköze volt az "ütés a sorsomon" - egy délután 100 képem eltépése. stb.
kíváncsi vagyok, felnőtté válásommal ezek szükségtelenné válnak vagy megváltozik-e ez ügyben a stílusom - )

gyakorlati oldal: kutyapanzió: napi 60 Ft-ra emelték, nem vagyok olyan nagyvonalú, hogy ezt valaha három napnál tovább, jó lélekkel-

és akkor majd talán megint gyakrabban művésztelepekre járni-

                            ---------------

vergődöm, kegyetlenül
    s szakavatottan figyelem magam
    (mit hősködtem majdani elszántságommal)
    nem megy

új típusú próbálkozásom ez ügyben:
    - jól kialudtam magam
    - sokkal figyelmesebben foglalkozom Assyval

pár nap múlva
ez sem vált be
biztosan lépni kell

76.12.
megint tovább a témát.
B. orvossal beszélve erről (kutyatartó)
    - egyéb gondjaimat önkényesen adaptálom erre a területre
    - a hiánnyal nem oldódik meg semmi
    - szerinte egyetlen megfelelő társam, mert az embereket úgyis unom.
    - és ezért is, nem fogok én ezután sem nyitottabb életet élni
(S.N.K. erről: mód érzelmi életem kiélésére-
    - mindez meglehetősen elgondolkodtató
    - a többi következtetése egyértelműen hibás volt.)

elszörnyülködöm, visszaolvasva, mennyit
nyavalygok, mindig magamon
tisztességből elhagyhatnám
de hiánnyal megint csak nem oldódik meg semmi.

talán megint csak, mégiscsak várni kéne egy sort.

(5 perc múlva):
átkozott világ
helyrerakva beleolvastam 68-as naplómba, megint megzavart:
"Apó, nézz körül a szakma történetében, festeni csak úgy lehet, ha mindent leszarsz."
(nem frázisabb, mint fentebb a többi)