2005.1.19.

Kedves Váli Dezső!

Volt egy érdekes beszélgetésem a Bernben élő hegedűművésznővel, Gabriella Márffyval, és mutatta az Ön képei katalógusát is. Igen tetszett az anyag, s átadtam azt a Klee Múzeum művészeti vezetőjének, prof. Tilman  Osterwoldnak, aki nagy érdeklődést mutatott munkái iránt, az Ön műteremábrázolássai Kleere emlékztetik.

Most figyelmünk középpontjában a 2005. júniusi múzeummegnyitás áll, egy későbbi időpontban fogunk hosszútávú múzeumi terveket készíteni.

Engem is igen érdekel, mint a Múzeum zenei vezetőjét az Ön művészete és a zene közti kapcsolat. Örülne, ha megismerhetné Önt, és barátsággal üdvözli [eredetit lásd alant, remélem, jól fordítottam 2009.2.]

Kaspar Zahnder
Künstlerischer Leiter Musik
Zentrum Paul Klee
Monument in Fruchtland 3
CH - 3006 Bern

Zentrum Paul Klee, Bern

Kedves Zehnder Kaspar úr!

(Angoul írok, próbáltam ugyan megvárni feleségemet, míg hazaér Németoszágból, ő jól tud németül.)

Köszönöm a levelét! Nagyon örülök, hogy és büszke vagyok, hogy nevem Kleevel kapcsoatban megemlítődik.
Két éve keresett meg [Bernből] Marffy asszony, csináljak egy kiállítást Bernben [zsidótemető festményeimből], az ő koncert programjaikhoz kapcsolódóan.
Egy hete vettem levelét. Megírta, hogy az ügy az Ön kezében van. Örülök neki. Az én apám is Paul Klee.
                                                                            
A Klee Múzeumot [helyesen: Városi Múzeumot, Klee anyagggal] első nyugat-európai utamon láttam 1970-ben. Megnézve az anyagot, mondtam  a titkárnőnek, szeretnék az igazgatóval beszélni. -Miért? -Mert az én apám is Paul Klee. Azonnal az igazgató elé kerültem, ő megértette a tréfát. A következő három napban a Múzeum különszobájában ültem, Klee-grafikák között. A legfontosabb mappákon piros pötty volt, hogy azokat kell először tűz esetén menteni.

Utoljára 1974-ben voltam Svájcban. Ekkor látogattam meg (a Múzeum segítségével) Felix Kleet. Nagyon jól tudtunk beszélgetni, mert  Klee-albumom német nyelvű volt, így az összes képcímet csak németül tudtam. Felix Klee küldött aztán Németországba megnézni a Todesenegel-t.[Halálangyal] Ó, boldog régi idők. Próbáltam, de nem sikerült megnéznem a Szindbád, a tengerészt, az Zürichben volt, magántulajdonban. A XX. század legfontosabb képe. Reménykedem, még látom egyszer. Reprón három változatát láttam, a bal fölső sarok zöld, kék, illetve barna volt. Negyven éve szeretném tudni, melyik az igazi.

62 éves vagyok. Harmadjára a Klee Múzeum megnyitására szeretnék kiutazni Svájcba, fiammal, egyetemista a budapesti Iparművészeti Egyetemen.

Képeim múzeumokban és magántulajdonban vannak, postacímek kompjuteremben. Így minden munkám elérhető.

Minden képem, grafikám és a könyveim is digitalizálva vannak, megtekinthető a honlapomon: http://deske.hu... -festmények
1959-1969 tanulóévek
1969-1983 absztrakt évek
1984-1987 zsidó temetők
1987-től műtermes képek

Munkáim opuszszámmal azonosíthatóak. A/02/34 = festmény / 2002 / sorszám (Klee számozása bonyolultabb)

[a lap vége hiányzik, talán nincs is több érdemi.]