dátum: 84.2.    fájl: c1297-1.htm     C. 1297

biztos, hogy már szakszerűen pelenkázok, mert
miközben rajta matatok, a régi figyelmes-gyanakvó
pillantások helyett oldalra billent fejjel tubusokkal
játszik.

84.2.
döbbenetes.
nő lettem.
hirtelen vendég, beszélgetünk. nyugtalanul fészkelődöm,
majd elnézést kérve kiszaladok megmosni Tojtoj
lekváros arcát. Így csúnya.

84.2.
Szt. Katalin: Dialógus. (Isten utasításai:)
"minden rossz annak a következménye, hogy a lélekből
hiányzik az én szeretetem, és a felebarát szeretete-"
- az önszeretet alapja minden rossznak, ez mérgezte
meg a világot -
- egyetlen erényt sem lehet a szeretet nélkül
birtokolni -, a felebarátot adtam eszközként (az erények
gyakorlására)
- az ember akár akarja, akár nem, nem képes a szeretet
tettei nélkül élni. azonban-, ha nem az én szeretetemért
teszi- a természetfeletti kegyelem rendjében értéktelenek
a tettei-
- a szeret fajának (lényege) a lélekben a türelem -
- a szeretet, az alázatosság és a megfontoltság
egységet alkotnak-
- nem utasítom vissza a szavakat, de mondtam, hogy szóból
keveset akarok
- a felém irányuló szeretet (legyen) mérték nélküli,
ellenben mértékkel és rendezett szeretettel szeresse
felebarátját... tehát nem követ el bűnt, azért, hogy
másoknak hasznára legyen -
- a türelemnek nincs más próbája, csak a szenvedés.
és a türelem és a szeretet egy-
- amint a lélek elhatározza, hogy szeret engem,
az értem vállalt szenvedést is választania kell-

84.2.
ha üzennem kellene az utánam jövőknek, talán egyetlen:
        Szerintem az egész ezen múlik: ha elgurul a
radírod, azonnal mássz be utána az ágy alá.
(de feltehetően ez sem érvényes mindenkire)

egyébként a festő ilyen szempont szerint szerencsés foglalkozású
- akár a rendőr - mindig szolgálatban van, minden
pillanat szakmailag is - nemcsak emberileg -
hasznosulhat számára.