dátum: 85.2.    fájl: c1547-1.htm     C. 1547

netán én is így
vagy mindnyájan?
gyönyörűséges, szakszerű csapdákat ás magának.
felháborodik, mikor beleesik.

85.2.
már egy hónapja tart a nagy rendrakás
opuszjegyzékek után (A, B, E, Szereplés napló)
most 6x9 színes diákat is kezelhető rendbe, új tokokba

- összes rajzom opuszolva egyeztetve, mi, hol van,
  melyik dossziéban, mappában - bejelölve
- és még azt a 60 képet is rendbetettem:
            üvegmosás
            képakasztó cédula
            címadás
            lajstrom
                    amit valószínű idén kiállítok
- vagy 50 nagy színes diát is csináltam, talán egy
  heti munkával, s az elmaradt kicsiket is pótoltam
- az újraírt lista-könyveket (számok) még egyszer
  összeolvastam. nem is volt sok hiba.

85.2.
...vagyis 85 február. most, (képkeretezés) közben
jutott eszembe, hogy mégiscsak igaza volt 1959-ben
annak a gimnáziumi tanárnak, aki műsorra engedte
egy ünnepélyes Zorkóczy harmadik osztályos tanulónak, hogy
(gyenge) költeményét elszavalja
("evezőcsapásaim, mint bomba hullnak")
Hogy ugyanis nem a minőség volt itt a fontos.

Evezőcsapásait egyébként ismertem, mert minden versenyt
megnyert dublóban, ahol mi- Figuli-Váli voltunk a
másodikok. A harmadik mindig az Acélötő csapata volt.

85.2.
szép és jó ez a nagy-nagy-nagy rend
de másfél hónapja egy képet csináltam.

igaz, hogy az a kép- nyárra- egy délelőtt készen
                                    lett
tavalyi elődje, ugyanekkorra vállalás, hasonló
        céllal: több hónap után nem teljesen készen
        csurom nedvesen (bár üveg mögött) került a
        Műcsarnokba.
ez... egyetlen délelőtt munkája volt... (A/85/1)
                                            ÉS FŐDÍJAT ADTAK RÁ. 85.6.

85.2.
- "New Yorkba akarok utazni!
- Igazán úgy érzed, hogy a Szentlélek vezet téged?
- Igen, drágám!
- Jól van, csak jó meleg alsónadrágot vegyél fel!"
                        (egy karizmatikus lelkészcsalád)

85.2.
"hiba, ha előbb elvetik a világ örömeit, mielőtt
Krisztus örömét megízlelték volna"
                        (és az elég lenne nekik)
                                    Szt. Katalin, azt hiszem