dátum: 85.8.24. 5.45   fájl: c1598-1.htm     C. 1598-1600

Elmélkedés

1. előző este lásd 4. pont

2. Isten jelenlétébe helyezkedem

3. előkészítő ima

4. munkavázlat
    gondolati kiindulás:
        "a Kereszt által a Sátán hatalma megtöretett"
        "ellenségtek az ördög, mint ordító oroszlán."

5. "Elvégeztetett". A fájdalomérzet a szegek körül és a mellkasban hirtelen megállt, teljes a csend. Krisztus lelke elválik testétől, látja az emberek lelkét, egyszerre az összeset, látja testüket is, amint apró házaikban horkolnak, vagy térülnek-fordulnak a kert és a ház között. Látja az Atyát is, szeretettel egymásra mosolyognak. Fölmutatja a lyukas kezét, az Atya bólint. Lent a földön az apró emberek megmenekültek. Krisztus továbbindul, most már akadályok nélkül. Egy villanás és a pokol tornácán van. Lerongyolódott, nekibúsult emberek üldögélnek halálos fáradtan, egymásra borultan a hideg sziklákon. Tudják, hogy valamire, valameddig még várniuk kell, és remélik, hogy a pokol nem nyílik meg számukra. Krisztus megjelenik, kisüt a nap, világos lesz az ég. A víz alatti inda-emberek kezdenek föléledni, átmelegedni, mosolyognak, fölnevetnek, próbálgatják gémberedett tagjaikat, vidám kiáltások, megindulnak Krisztus felé. Emelik a hátizsákot, aztán otthagyják a földön. Nem kell. Kezdik átérezni, mi történt, hálálkodnak. Kezdenek fölszállni a végre befutott vonatra, mindenkinek van párnás hely, elhelyezkednek, meg vannak illetődve. Lassan megértik és átélik boldogságukat. A vonat elindul, integetnek Krisztus felé, amíg látják. Krisztus ekkor fölemeli a kezét a barlang szája felé fordulva. Iszonyatos morajlás, ropogás, az ördögök rémült kiabálása bentről. Földrengés, tűz, akkora, amit még ők sem bírnak el. Az ördögök nagy része elpusztul, bár ez teológiailag pontatlan, valószínűleg. A Sátán liheg, és vicsorog. Megérti, hogy szuverén hatalmának vége, a földön új világosság gyúlt, a föld: számára már nem szabad - veszélytelen terület. Megszülettek a szentelmények, a keresztvíz, szól a harang, reggeli imára hív. Csöndes emberek gyűlnek össze éjjel és nappal, titokban és nyilvánosan Istent dicsőíteni, és a Kereszt áldozatát bemutatni az Atyának. Az imának elsöprő és megtartó ereje lett, és az ember szabad választásából Krisztusban élhet. A kereszténységgel Krisztus táborába tartozik, a többi szentséggel fölfegyverezheti magát. Ígérete van, hogy üdvözülhet, ha akar, és hogy ehhez minden szükséges segítséget megkérhet és megkaphat. De itt a bökkenő. Kérni és akarni kell. És az ember - isteni titok, miért - szabad akaratot kapott. A Sátán egyeduralmának elvesztett, de megerősíttetett hatalma a szándékkal rosszat választókon. És továbbra is lehetősége van a rosszra csábítani. És hörögve, dühösen ordítva elindul barlangjából. És szórja zsákjából az édességbe göngyölt gonoszat.  És megteremti az erotikus divatokat, a kilátszódó bugyikkal, és megteremti a pornóipart Dániában, a "még mindig így a legjobb" hazugságába csomagolva. Éleszti a rosszindulatú figyelmet egymás iránt, a megítélést. Sok beszédre, meggondolatlan csevegésre csábít. Óvatosságot mond, és pénzsóvárságot és  smucigságot teremt a szívben. Munkamorált  mond és bűnös figyelmetlenséget teremt egymás iránt. A munkamorál nevében rohanunk és lökdösődünk reggel a villamoson. És átitatódunk egész napra emberutálattal, szeretetlenséggel, belső tülekedéssel. A Sátán kedvenc módszere, hogy túloz. Csak egy kicsit, és az elég, hogy egész világképünket  deformálja. És veszekedés, és csöndes morgolódás és kínlódás és bűnök, áll a harc, mindenütt és minden percben...

6. második előgyakorlat:
    - kérem a döntést Krisztus mellett -

7. elmélkedés megfontolások
Uram, áll a harc! Nagy a zaj! Bennem is. De én már a te koszos malacod vagyok. (OSB. Szunyogh Xavér: "Én egy nagyon koszos malac vagyok. De Isten nagyon koszos malaca.") Meg vagyok mentve. (Első péntek) A Sátán hatalma megtöretett rajtam. Nekem már megígérted a jó halált, én üdvözülni fogok. De addig még sok bajt csinálhatok. Még elmulaszthatom, hogy mindennel az Atya nevét dicsőítsem meg. Még sok kárt okozhatok másokban is. Még rossz felé vezethetek - figyelmetlenségből, fegyelmezetlenségből másokat. Még sok bűnt fogok elkövetni, és evvel kárt okozni - nem neked - hanem másoknak - ami nagy baj. Még megnehezíthetem mások útját feléd. Még piszkossá tehetem magam újból és újból, hiába mos le mindig szent véred. Pedig nekem megadtad  a legtöbbet, a teljes magad- ígéretét, biztos ígéretét. És a szentségekkel és a Szentlélek által folyamatosan, nap mint nap megsegítesz. Uram, nekem semmi okom vétkezni. A bűn mindig a kisebb jó, a látszat-jó. Én igazán nem akarnám - Megtagadom a bűnt, értelmemmel és akaratommal is, amennyire képes vagyok rá. De hát ezt is te engedted. Nem tudok nem elbukni, hacsak egy szeretetlen gondolatvillanással is. És dicsőség neked, hogy ez a sok kínlódás és botlás is csak feléd terel. Remélhetőleg az egész csak ezért van kitalálva. A kameruni kecske a majmok között, hogy bosszantsák-, élénkítsék egymást az állatkertben. Valamelyik szent is emlegette ezt, úgy emlékszem, hogy nehézségeink a legfőbb ajándékaink. Uram, ha nem érnének szurkálások állandóan kívülről és belülről is, valószínű, hogy végigaludnám lelkileg a hátralévő időmet. Tudom, hogy sárból vagyok, rosszra hajló. De te megígérted a hús- szívet. Ez, ami a legfőbb az ügyben, kérem Uram, segítségedet a jó harchoz, hogy ne okozzak a művedben és másokban kárt, szenvedést, amíg végére jutok a dolognak. Dicsőség Uram, hogy mindehhez megígérted az elegendő kegyelmet, hogy elég fegyvert adtál. Itt van a szobámban, a szívemben, a Mártírok 23-ban. Dicsőség, Uram Ferencért, Pioért és a többi hősért, akik által kicsit több az önbizalmam, dolgoztak értem is. Nekik már jó. Segíts, Uram, hogy ne csak védekező pozícióban harcoljak, ami eleve hátrányos szituáció. Ne: ne akarjak valamit megtenni, hanem a te országodat akarjam építeni. Add, hogy még fütyülni is tudjak téglarakosgatás közben. Hiszen biztosan felépül a ház, biztosan megkapom a béremet, és utána örök szabadságra utazom, a Riviérán Vance St. Paulból, a hegyoldalról fogom nézni az örök Földközi tengert. És szép lesz az ég is. Amen.

- Miatyánk.

- Feljegyzések, summa.

Kicsit elfelejtettem a gonosz mostani körüljárását, "mint ordító oroszlán" végiggondolni, azt hiszem. És most itt a Miatyánk végén van, hogy szabadíts meg minket a gonosztól, vagy is hogy ezért folyamatosan kell és szabad imádkoznunk. Már csak azért is kell folyton imádkozni, hogy folyamatosan Isten bűvkörében maradjunk.
Uram, látom és tapasztalom, hogy adsz erőt sokszor a vészhelyzetekben. Hogy már nem is olyan POKOLIAN nehéz olykor. Hanem súlytalanul könnyű. Hogy te győzöl bennem, helyettem. Tényleg, könnyedén. A vízen járás néha, te tartasz a baj és a bűn fölött lebegve. Máskor meg nem-
Te tudod. Én persze rosszra hajló vagyok, ilyennek teremtettél. Bárhogy is van (nem tudom, mekkora arányú a felelősségem, és azt hiszem ez nem is nagyon egyszerű kérdés), amit most megtehetek: kérlek, Uram, hogy erődben járjak, hogy másokat is ehhez- errefelé segítsek, segíthessek, amen.