dátum: 91.7.    fájl: c 2136-1.htm     C. 2136-2137

Szia Robi!

Mindenek előtt tudatom: sikerült és tudok 2 mm-es csíkot üveglapról levágni! És amúgy pedig csak pont arról a két darabról kellett, amit a vadcseresznye keretekbe belepróbáltam. Az összes többi hibátlan. Amúgy még aznap este (az izgalomtól a számat rágva- vajjon miért?) (két j?) - sötétbarnára pácoltam a kereteket, másnap viaszoltam, minden, tegnapelőtt már "le" is szállítottam a benedekrendiek pesti házába, - a keresztút kész.

A 100 méter keretléccel- nem minden célzatosság nélkül- eldicsekedtem az alattam lakó asztalos srácnak, - hogy alkalmasint segíthetne. Az első egyeztető mondatok után kiderült, hogy én vagyok alkalmatlan alkalmazkodni, hogy nekem segíteni lehessen. És nem a hisztéria. Hanem ő hosszas munkával beállítana egy gépet, akkor viszont nagy tételt tudna egyszerre, - én viszont most naponta (képente) váltogatom a méretet, nem megy. Viszont kitaláltam egy segédeszközt, egy vezető-sin stb. stb, ma már 10 perc alatt leszabtam az első keretet, gyakorlatilag gépesítettem a dolgot, kiváló.

Az a petróleumlámpás képem, amitől undorodva elfordultál, 10 perc átdörzsölés után - működik. Mint a matrica, előjött a KÉP. Mázli, hogy már volt paszpartú hozzá, az a gyönyörű zsákvászon. Megelőlegezett bizalom.

Most jön a lényeg.
Megint belezavartál sorsomba mondatoddal, hogy a naplóm alkalmasint leginkább a mának szólna. Na jó. Hát akkor csinálom. Kedvvel. Mesélem a Vajdának, aki müv. miniszterhelyettesből most árverőház igazgató lett, hogy hát...
Fölcsillan a szeme, hogy ez olyan tökéletesen abszurd ötlet, tegnap a magyar könyvkiadás összeomlott, stb. hogy ehhez neki lenne kedve segíteni. Pénze speciel nincs, ő is két hónap múlva fog kb. a cégével tönkremenni, de ötlete majd biztos lesz. Hogy lépésről lépesre, mert hogy legépeltetni már nem olyan drága, rögtön komputerbe kell, aztán majd esetleg szerez ő - mondjuk a Miklósnak - olyan nagyobb grafikai munkát, aminek a farvizén esetleg azt is le lehetne világítani... Egy nappal később Miklós meg vállalta, hogy a komputerével a szöveget megcsinálja .(nem értem, gondolom ez a műszaki szerkesztésnek felelhet meg, a tükör kialakítása, efféle-) Hát így. Én annyit tettem meg, hogy egy harmadik barátomat előszedve, a jövő héten egy 150 %-os xerox nagyítást csinálunk az egészről, részben hogy legyen második példány, részben hogy ebből esetleg könnyebb lesz az átgépelés. Bár ehhez nem fűzök nagy reményt, mert a tegnap reggeli próbanagyítások alapján sajna nem lesz könnyebben olvasható a hibás fotózásom miatt. Beszürkül, elvékonyodnak a betűk.

Viszont S. Nagy Kata szerint ezt a bibliaméretű kis­betűt is fogja (akár az ő gépírónője is) vállalni, mert a gépírónők egy része nyomorog. És hogy feketén szinte 30 forintért írják gépbe, 20-ért a sima írógépelés.

Ha te kb. 16 ívet akarsz csinálni, és ha igaz durván 1000 gépoldal, vagyis az 30.000 forint. Ezt elvben nem lehetetlen összeszedni. Vajda szerint kéziratra már mindenféle ösztöndíjat - Soros - lehet kérni. A dolog annyira abszurd, hogy már nem is reménytelen. Most, hogy a jövő héten - ha igaz - lesz másodpéldány - már nem is szívszorító nekem ezt kézből kiadni.

Viszont a biztonság kedvéért neked érdemes volna egy 50-100 oldalas próbát csinálni, nehogy a végén derüljön ki, ha gyökeresen különbözik netán a véleményünk, nem ?!
Szólj, amikor KEDVED, IDŐD, ENERGIÁD
            Cserébe netán egy szép képet-
            Vagy fordítva: megígérem, hogy nem adok - na?!

Akarnak velem a jövő héten itt a szobámban egy TV-beszélgetést csinálni, fél órásat, ami 20 ezer forint, nekem. Alakul. Igaz, az Alapnak tartozom 30-al, akkor ők levonnak.
Mint egy magas rangú vendég, aki rossz szobába tévedt, olyan hülyén bámulunk egymásra, új képeim, meg én.
A Szepi meg paranoiás. Leejtek egy radírt, becsukom az ablakot: mindent magára vonatkoztat. Sétáltatom, háromszor. Olyan gyáva: próbanyúl. Ezenkívül menstruál, nem tudom ebből adódik-e, hogy 10 percenként bejön simogatásért. Tényleg különös. Főztem neki 5 liter zabot, farháttal. Szombat este van, lenéztünk a Halászbástyáról. Ő a vízlevezető lyukon.

Megkérdeztem a Fővárosi Tanácsot telefonon, hogy hát most már mi Margit körút leszünk-e, vagy mifene. Hogy nem, kérdezzem a kerületet. ŐK: nem. És - mondom- ha én állampolgári kezdeményezek? Azt mondja, az más. Szeptemberben lesz a következő utcanév változtató gyűlés. Kéne aláírásokat gyűjteni. Talán a lakók?

szia!

holnap egy éve kezdtem naponta Lukácsozni: ma egy százast adtam a kabinosnak