1942. októberben születtem. A
kézirat oldalszáma: 0
1949-1950 k. 0
Részeg Miska odakünn
A kocsmából hazagyün
Nekidől az egyik fának
Mások közben elsétálnak
Párja várja
Várva várja
Mintha látná mozogni
Utca végén ordítni
részlet a Mozgó Világ-i interjúból (1988/9. sz.)
(C. napló 1929/6. oldal)
-...Nézd, én nyolc és fél évesen egy hónapig skarláttal kórházban feküdtem.
Nyomorultul éreztem magam, nagyon hiányzott anyám közelsége. Aztán megtaláltam
egy gondolatot. Az utolsó napon, vagyis 1951. május 30-án, azt mondtam
magamnak: Egy egész hónap kellett ahhoz, hogy fölfogjam, megértsem végre
valahogy, hogy én ide kerültem, itt vagyok a kórházban, és nyilván egy egész
élet kell majd hozzá, hogy megértsem, hogy én - élek ... Igazam lett ...-
1956 0
nyarán, Sárospatak - a Magas Tátrában írt naplómat (is) rég kidobtam. A
Pataki vár fölött lelkesedtem igencsak, az ólombetétes üvegablakot és a
lovagtermet le is rajzoltam. A cseheknél a vasúton feltűnt az ottani
vasutas-sárga szín mássága, és a szlovák asszonyok népviseleti színeit is
leírtam.
Mami hazajött (nyaralásból)
akaraterő-nevelés: jeles leszek harmadikban - evvel bebizonyíthatom
Maminak akaraterőmet.
[utánjegyzés 59 nyara: hármas rendű lettem! Ha-Ha...]
58.10.1. 1
A vallás nem nyújtja - önhibámból - azt a támaszt, amit kéne.
hobbiim:
evezés
dossziézás
könyvek rendszerezése és gyűjtése
újságok gyűjtése
művészettörténet
rádióhallgatás (éjszaka-jazz) RADIO LUXEMBURG W-1
olykor barkácsolás
régen: geológia
Élet és Tudomány-rendszerezés
59. április után, tavasz
győri megbeszélés (Gerő atya)
minél kevesebbet egyedül lenni, kevesebbet foglalkozni magammal
örülni, vidámnak lenni nem lehet egyedül, -iskola-tanulás után
elmehetek valahová, találkozhatok valakivel...-
nem én vétkezem, a természetem vétkezik!
problémák még: pesszimizmus
egzisztencializmus
elkeseredettség
társaság-közösség
és én.
59. tavasz
De végül visszalépnél a fájó üveg mögé, kezed
leejtenéd,
S tűnve pislognál kutató vézna szívembe.
66. hagyjuk meg, mert őszinte volt.
59. ősz 4
egy Mamival való beszélgetés után
teendők:
szobaberendezés: Mami ízlése szerint
tanulás: a -kell- érzése
szeretet: a MÁSIKAT kell nézni
önként kötelező szívességek: elmosogatni, konyhát fölmosni, kedvesnek
lenni, önként jelentkezni bevásárolni, önként ebédet fölhozni, vendégre
mosolyogni, előtte nem olvasni
59.9.2. Vasbányai oszt. főnök év eleji beszéde 4
teljes értékű embernek lenni...
életfelfogás - jó érettségi - aktivitás - közösség - érted haragszom,
nem ellened - emberebb ember - közfelfogással sodródni vagy egyéniséget
megőrizni. Cél szem előtt tartása, utolsó alkalom tanulni - akaratnevelés -
osztálybizottság, dolgoknak lényege a forma (öltözködés, frizura).
Legfontosabb követelmények: őszinteség, komolyság, összeszedettség. -
Nyári ismerettségeket le kell építeni. -
így tehát megállapodtam magammal, hogy ellenőrzöm, mire megy életem a
tanuláson és evezésen kívül.
Az utóbbi hetekben: hét oldalt az albumban (Mégis szép az élet?!)
megszerkesztettem, az íróasztalomat teljesen rendbe raktam, könyvtáram új
(számozott típusú) rendszerét megalkottam és végrehajtottam, megcsináltam
íróasztalom titkos zárját, (mely nem kis örömet szerzett nekem), átmásztam
egyszer a lépcsőházból a konyha erkélyére szükségből (V. emelet!), bár nem
kényszerűségből, a diódarálóból minden eddigi rendszert felülmúló fotóállványt
csináltam (2-3 napig tartott), a Modern Könyvtárból a 79-es sofőrt elolvastam,
előhívattam egy jól sikerült előtétlencsés filmtekercset, felgyülemlő színes
ceruzáimat egy dobozba elegáns-rendbe raktam, kispekuláltam az -anyagos-
dobozt, letettem az úszásvizsgát a vízijártasságihoz, Tücsinél dolgainak
negyven százalékát rendcsinálás közben kihajigáltam (tudtával)
59. 11. eleje 4
állandóan csak festek, temperával, és színespapír-kivágásos technikámat
fejlesztem tovább
59. 10. 2. (szülnap)
Azon a címen, hogy nincs akaraterőm, tényleg nincs akaraterőm.
59.9.25. 5
Nincs célom, nincs élettervem és rossz megszokások is zavarnak, pl. a
fejem vakarásáról sem bírok leszokni. Iskolámat nem szeretem, tanáraim közül
keveset becsülök valamire, s a sokat emlegetett osztályközösséget - csürhének
tartom. Szobámban nem érzem magam otthon, nem saját ízlésem, elképzelésem
szerint van berendezve, még apróbb részleteiben sem, és szobám szinte Mami
előszobája - átjáróház. A vendégek mindig itt telepednek le, soha nem
vonulhatok vissza egyedüllétbe, ha kéne, sem. Általában nem szeretem az
embereket - egyedül Mamit, de minimális időt töltünk együtt, hogy
beszélgessünk. Tücsivel kutya-macska viszonyban élek. Emellett az olyan alapvető kulturális dolgokat is, mint a
fogmosás, bizony gyakran elhanyagolom.
Mami
Életem gondolatkörének fő betöltője. A külső világot ahogy felfogom, s
ahogy magamban átalakítom, mindent megnézek egyszer a -Mami- érzelmi szűrőjén
is. Szeretném, ha több ideje lenne rám. Félek, hogy távolodunk egymástól, -nem
kapaszkodhatsz mindig az anyád szoknyájába- - dörrennek rám olykor. Mindig
tökéletesnek képzelem őt. Ezért bánt, ha néha sablonosnak találom elfáradt
humorát, s bár megértem, de nem szeretem hosszú telefonbeszélgetéseit
(társaságnélküliségből fakad).
Tücsök
Rá sokszor ok nélkül vagyok dühös, egyszerűen ő maga idegesít. A jellem
- szokás - temperamentum - annyira különbözik kettőnknél, hogy kibékíthetetlen
ellentét van kettőnk között (rendetlenség, közösségi szellem, gyerekesség,
sértődékenységem), sokszor a gondolkodását butának tartom, még veszekedni sem
lehet vele okosan, bár a nyelve föl van vágva.
60. V. 8. Ballagás után egy nappal 10
Ma nagyon jó délelőttöm volt, az ifj. I. kcs. nyolcast hosszú távú
versenyen kormányozhattam, és utána az én szeretett Horányomban mehettem két
öblöt, miután két hónapja nem eveztem betegségem miatt. Viszont a mai estém
nagyon rossz volt, Mami régi bajokkal jött elő, melyek állandóan fönnállnak, és
felgyűltek most benne - (nem tud megfelelően ruházni minket - nem bírja a takarítónőt
fizetni, állás után kellene nézni). Az ő elkeseredettsége rám is rám ragadt,
ideges-fáradtsága ugyancsak. Igen lekókadtam. Ráadásul találkoztam egy pokolian
kívánatos evezőskislánnyal (aki állítólag igen nagy kurva), s most vele szeretnék megismerkedni. (Nem a
fenti tulajdonsága miatt.) Ez is új gond.
Általában most a nő utáni vágy oly erős bennem, hogy labdában is mellet
látok, s olykor törni-zúzni szeretnék.
60.8.30. Győr, beszélgetés Gerő atyával érettségi
után 14
Arról beszélgettünk, hogy nem tudom magam rendszeres itthoni
segítőmunkára szorítani.
Tücsi elhatározó levele az akaraterő-nevelésről ilyen magabiztos és
szólamszerű formában (pláne nőnél) nem reális. Ti. említettem azt a levelet,
melyet Mami állított nekem követendő példaként múltkori beszélgetésünkkor.
Akaraterő-nevelés, akarom és menni fog, ha beleszakadok is - pedagógiai
maszlag - Maminak és Tücsinek most engem kéne - ... szolgálni, jobban mondva
művészetemet, Gerő szerint.
Olyan élettársat kell majd választanom, aki megalkuszik természetemmel
és szolgálni fog engem. Ha Mami nevelésében van is hiba, az olyan lehet, amin
úgyse lehetett volna változtatni.
- Mamiról: a gyerekkor kritikátlan teljes, feltétlen rajongó szeretete
és ragaszkodása egy szép emlék marad, s a szeretet most átalakul. Nem vitás,
hogy valamelyest távolodunk egymástól. - A falra saját képeimet rakjam föl (ez
a válasz arra, hogy: legyen-e stílszobában, ill. fogadószobában evezősplakát és
absztrakt. (Szakember! 68.11.) Egész életem folyamán egyéniségemet a legnehezebb
nekem lesz eltűrni. - sex:
kettesben kínlódni? Nem jelentene megnyugvást... inkább így kibírni és
igyekezni.
1961.I.11. (bokarándulás miatt három napig itthon
voltam) 15A
Rendszerezés nélkül a fölvetődött problémák alapján próbálok megint
keresztmetszetet adni mostani életemről.
A régi (belső) szobát még munkába kerülésemkor visszakaptam. Eddig
negyed 6-kor keltem, emiatt éjjel zárva volt az ajtó, hogy reggel ne ébredjen
miattam a család, most már az erős olaj- és petróleumszag miatt általában
napközben is zárva tartom. Így viszont igen egyedül érzem magam.
Kiváló állványt is csináltam a görpicolóból, a gramofon dobozából, két
félíves rajztáblából, rossz rolólécekből s végül a fotoállvány egyik lábából.
Technikai eszközeim szaporodnak, egyre jobban vagyok felszerelve, és egyre
jobban megtanulom, mit hogyan kell csinálni rendszeres műteremlátogatásaim óta.
Festők, akikkel tartom jelenleg az ismeretségeket: Magyarász, Lorberer Anni,
Sugár Gyula, Durai Tibor, Kecskeméti Kálmán, Rácz Dönci, Máti Gyuszi - Zebi is
megismertetett egy főiskolással, aki állítólag elvisz a Benedekhez és
Barcsayhoz, s Figuli egy osztálytársát mutatta be, aki szintén tehetségesnek
látszik. Mióta dolgozom, vannak jó képeim. Gyerekesen örülök a jó kritikának,
ha őszintének érzem. Mióta dolgozom - képtelen vagyok teljesen megtisztítani a
kezemet, s öltözködésben teljesen elhanyagolom magamat.
Sokat tanultam, nemcsak szakmai dolgokból, hanem jobban tudok a
munkásság szemszögéből ítélni, jobban látom helyzetüket, s megértem, miért nem
érthetik soha az absztraktot a művészetben.
Sex: irgalmatlanul könnyen felhevülök - s idő múlásával egyre jobban
így van, sokszor minden porcikámmal, reszketve vágyom a testi-lelki szerelem
után, bár tudom, hogy soha nem tudnék a szerelemben megnyugvást találni.
Klee egy-egy képében a legtöbbet nyújtotta, ami elérhető az élet
megismerése terén. Mikor képeit nézem, valami földöntúli zsongást vélek
hallani, az időtlenség, időfölöttiség érzetét kelti. Csodálom Braque-ot,
Picassót, s a legnagyobb magyar festőknek jelenleg Egrit, Derkovicsot,
Csontváryt és Barcsayt tartom. Múltkor Kálmán fölvitt Kassákhoz, lélektelen,
számítgató nem-artisztikus festőnek érzem.
Nagyon sok időmet töltöm most E.-vel, szívesen vagyok vele, furcsa így
szerelmet elkezdeni, hogy az ember már a végére is gondol...
Vágyam volt egy műtermi festőállvány, egy magnó meg egy világvevő
rádió. Ma azonban úgy látom, helyesebb, ha vágyak nélkül élek, s ezt a
felfogásomat szeretném állandósítani. Erről a felfogásról könyvélményem is volt
már: Seneca Erkölcsi levelek és Strindberg Egyedül.
61.10.2. 19
Hölgyeim és uraim, a kísérlet sikerült. Tessék, tessék, lehet
befáradni, tessék megtekinteni a szobát, ahol nincs, vagy alig van fölösleges
dolog!
Most, hogy áttértem a földön alvásra- az ágy kidobása is benne van
ötéves tervemben. Jó ez így.
A körülöttem lévő dolgok kidobásának újabb állomásáról számolhatok be:
összes könyvemet E.-nek adtam. Az ajándékba kapott úti-borotválkozókészletet
továbbajándékoztam, a -Mégis szép az élet?!- hangzatos címet viselő fénykép-
stb. albumomat - mivel rájöttem, hogy festés is van a világon - elégettem.
Az Albertfalva-grafikámat, amit 80 példányban sokszorosítottak nekem a
munkahelyemen szitanyomással - kivéve azt a 8-9-et, amit már elajándékoztam -
elégettem.
A fölösleges üvegcséket, apróságokat és pasztellkészletet kidobtam a
festőállványból, valamint eltüntettem az ágyneműtartóban lévő -fa és anyag-
raktáramat is...
Szobám dekorálása most elég jó, a Henry Moore-kiállításon rajzolt képek
együtt, a 70x110-es vásznam az ágy fölötti falon, az első sárga térképem, meg
egy grafikám...
Összes leveleimet és az E.-emlékek 90 százalékát elégettem...
62.1.24. 21/A
Különösebb változatosság vagy izgalom nélkül múlik az idő, ritkán
vagyok dühös, még ritkábban szomorú. A reggeli tornát csinálom, az októberi 8
fekvőtámasz fölment 36-ra.
21/B
Sárköziné rendelkezésemre bocsájtotta zugligeti telkét, rajta egy
kunyhóval, nyáron lehetne ott aludni és nagyokat naturázni. Majd meglátjuk.
E.-vel teljes mértékben kijövök, nagyon szeret engem, s azt hiszem, ha
nem is annyira (féltem a szabadságomat), de én is őt. Hogyha mi egyenletesen,
súrlódás nélkül jóba tudunk lenni, az nem papucstermészetemre utal-e? Merthogy
azt szégyellném magam előtt.
Nem tudom, mi módon szokjak le bőröm vakarásáról, arcomon egyik seb
helyén barna foltszerűség keletkezett, csúnya dolgok lehetnek ebből, ha tovább
csinálom. Levágtam a körmöm, de evvel csak jobban kínzom arcomat, mert kaparom
így is, csak ügyetlenül, s ezért többet. Magam képtelen vagyok leszokni róla,
annyira kívánom, tán pszichológus tudna segíteni? - (az sem. 65.10.)
21/C
Tücsit nem szeretem, s mégis közelebb kerültünk egymáshoz. Igyekszem az
előbbiért kárpótolni, s sok pozitívumot kap tőlem. Bizalmas velem.
62.2. 22/A
Minden emléket, minden Klee-képet megöltem magam körül, mert féltem a
hatalmuktól, s most mankójuk hiányzik?
62.4. 24
Most, hogy visszagondolok a nyári értelmetlen-unalmas-kéjesen
csodálatos balatoni autóstopokra, amelyeknek állandó résztvevője volt a Knaur
Klee-kötetem, fáj a könyv hiánya.
Persze a jó emléken túl az is izgatja a fantáziámat, hogy tudnék
Klee-kötetet szerezni, most lenne pénzem.
újra megvettem 62.6. Miklósnak szülnapjára 85.8.,
kölcsönkértem: 91.7.
visszaadom?
Életcélom már régóta a festés volt, mikor fölvettek a Főiskolára
építésznek. Lelkiismeretesen és a külső követelményeknek megfelelően igyekszem
dolgozni, így ez jelenleg számomra annyi idő, hogy most festésre időt keresni irrealitás.
Tehát a festés utáni vágyat ruhatárba tettem, lelkiismeretesen vigyázva a
ruhatári számra, hogy esetlegesen előbb-utóbb elkövetkező időben eszembe jusson
a gondolata és esetleg tetté is válhassék. A festéssel tehát jelenleg sem
értelmileg sem érzelmileg nem foglalkozom. Kivéve a -gyenge pillanataimat-,
amikor azt mondom, most jó lenne festeni. Viszont hál'Isten az ilyen kósza
dezertőrt a kontrollgondolatok hamar eltapossák: -tudom, hogy most fáradt
vagyok, így most a munka nem megy könnyen és jól. Tudom, hogy minden
valószínűség szerint holnap reggel jobban fog menni, és újra ki fog elégíteni,
hisz amúgy sincs most más lehetőségem, ne gondolkozzunk hát most a
festésen."
fölírtam magamnak,
aminek most örülök
twist
lement a hold
-dzsez abed-
die drei musikanten
boldog-szomorú dal
dürrenmatt
rock around the clock
csodálatos mandarin
reménytelenül: az ember...
non cox pair-oar
egry
citroen ID 19
ametiszt
vízesésház
knaur lexikona
funkcionalizmus
volare
lascoux
homo contemplator
sétalovaglás a tengerparton
magányos cédrus
ó, Utrillo...
gaugin: féltékeny vagy?
roue ravignan
giotto
chagall: önarckép, rabbi
kokoschka: veronika
holbein
max frisch
pontiac furgon 960
res skiff
Királyok völgye
skarabeus
stop
henry moore
leonardo fa-rajza
seneca
tut ench amon
radio luxemburg W-1
szfinx
pilisszentlászlói völgy
camus
első szerelem, özönvíz előtt
braque
egerek és emberek
arles-i fák
érik a gyümölcs
chocolata
marina vlady
nagy romulus
jaguar automatic
praha-vár
halott harlequin
szürrealizmus
pannonhalmi altemplom
just walking in the rain
Broadway boogie-woogie
modigliani
kunst der leere: tisztaság
altamira
pécs budai városrész
futurizmus
micimackó: Füles
Kivégzés, Téli kikötő
rouault
éjszakai vonat zenéje
és Klee!
62.6. 44
SEMMI kedvem együtt élni egy olyan rossz kedélyű emberrel, mint én.
de azért egy emberrel se cserélnél a 300 millióból! 63.11.
viszont ez a föntieknek nem mond ellent 64.6.
hatványozottan igaz. ha ez így folytatódik! 65.10.
ÍGY! lassan megértem a Lényeget, evvel megszokom magam, s
így a dolog alkalmankénti elintézése rutinmunka már 67.3.
meg kell szokni, hát meg lehet szokni 68.11.
bízom bennem, hát minden rendben van 70.2.
megszokhatatlan, de - munkaállapot
77.12.
csendesedem 92.8.
Borsos Miklóssal folytatott beszélgetésem eredménye - a művészetről és
lehetőségeimről.
1/ rajzeszköz
Tudd, (alkalmazott) grafikát akarsz-e vagy fölkészülni a festéshez,
tehát elsősorban látni akarsz-e megtanulni. Ha ezt: Plajbász! Vigyázni a
speciális -kipattanó-világító- eszközökkel! (ugye, nem volt szimpatikus a
Kondor-féle golyóstollrajz sem...) Manír felé visz a Rapidograph is, ha csak
-cérnarajz--ra alkalmas (eladtam 63.9.). Elvezet egy architektikus-objektív
látásmódhoz, és feltérképezés lesz élmény kiváltotta indulat helyett.
2/ mester
A főiskola értéke mindig és mindenütt, de különösen most, csak annyi,
hogy a növendéknek modell-társaság-és műterem áll a rendelkezésére. Az ő
korosztályának tanulási módja az volt, hogy megkeresték maguknak a megfelelő
idősebb mestert. Ezek szerepe kizárólag: MEGRÖVIDÍTENI a keresés idejét. Minden
más impulzus veszélyes lehet.
Ha pedig a klasszikus mesterekre kívánnék visszatekinteni: nem jó Klee!
A maga nemében tökéletes, de zsákutca lenne más számára. Klee egy skálán
játszott, és zsákutca lenne épp ezért más számára. Az elmélet úgyis meghal, ha
az ember kézbe fogja a rajzszenet. Rajzolni Picasso korai műveire nézve lehet
tanulni, vagy például Van Dyck-től-
3/ fölkészülés ideje
A főiskolás korom 5 éve nyilván nem vész el, mívességet, szemléleti
fejlődést és kenyeret ad. Ugyan mért türelmetlenkedsz, barátom, sorolhatnám a
példákat, hányan kezdték 40 éves fejjel. Ha tömény a tehetség, az úgyis
kiugrik. És időbeosztás: Hányan festenek ma a napi 8 óra után!
Csak napi 6! 68.5.
63.9. 48
Sorsom (mert alkatom), hogy egyszerre bízzam és ne bízzam
magamban
- hogy végkimerülésig fanatikusan lelkesedjem a munkáért,
mindennek elébehelyezzem, és hogy elvágyjam a szeretet passzív meleg foteljébe,
- hogy munkaakarásom az egeket verje és pesszimizmusom
megkösse a kezemet,
- hogy sokat akarjak elvégezni, de testem fölmondja a
szolgálatot,
- sorsom az, hogy az egyensúlyi állapot elkerüljön, és ebben
az állapotban kelljen produkálni.
63.9. 49
- minden tárgy, történés az üdvösségemet szolgálja, csak az akaratommal
kell segítenem,
- amit Isten akar és tesz velem, az föltétlen jó.
Amikor a 10-es évek nagyjai kikísérletezték az absztrakciót, akkor az
még nagy szent eredmény - a kifejezési lehetőségek kibővülése - volt. A mai
nemzedék (példa rá az Absztraktok Lexikona) ezt heccből csinálja, vajmi kevés
komolysággal és fegyelemmel, és így valóban csak a variációk számát növelve.
Hát persze hogy semmit sem tudnak így mondani!
63.11. 52
A főiskola leköti napi 11 órámat, és erre még ráadok 1-3 órát, plusz a
szombat-vasárnapot.
Végül is ez is valami, nem?!
63.12.3. 55
Tudod, nem hittem, hogy engem utolérhet a szerelem, azt
hittem gyorsabb vagyok nála.
Ha hívnál, félbehagynám a detailkihúzást
akár nem törődnék többé a statikával
és éppen csak átcsúsznék belőle a vizsgán
a kedvedért akár lusta is lennék, és mindig ren-
detlenül hagynám a szobámat
de kedvedért leszoknék az önhittségről
és emberszeretetet is tanulnék
és még sok mindent.
64.1.26.éjjel 58
- Most kezdtem a művészettörténetet
tanulni - már 1/2 11 van és holnap
reggel kollokválok.
- Hogy mit csináltam eddig?
Az egész nap elment avval, hogy nem
voltál itt. Így másra nem jutott időm.
Most már érted:
Most hagyj tanulni.
64.4.
Tanmese: nem lehet egyedül élni, mert akkor ki fogja meg a vonalzó
másik végét, ha íves vonalat akarok húzni?!
64.4. 62
A szobámat és az életemet is átrendezném a kedvedért!
a -hosszútávfutó magányossága- után
- jó polgár leszel, fiam,
egészen tehetséges vagy: még három év
és három
tervezőintézet fehér köpenye között is
válogathatsz!
Két év múlva 100 fo-
rinttal emelik
a fizetésedet és
az évi
szabadságodat is egy nappal.
sima állú és
sima modorú leszel, nem túl kedves a fő-
nökkel, mert
hát gerinces ember vagy, de nem is túl
határozott,
mert hát születésedtől gyáva vagy.
(Ha festenék, ezt tanácsolnám magamnak:)
Nyugodtan és lassan kell festeni. Le kell kuporodni a papír előtt, rá kell
görnyedni, és nem kell hátraugrálni percenként. Lassan kell festeni. Úgy kell
elkezdeni, mint annak idején reggelente az esztergályosműhely kitakarítását.
Meg kell keresni a seprűt, félre kell rakni az útból a szemétkosarakat, és
lassan elkezdeni tolni az ablak felé az acélforgácsot, kikerülve óvatosan a
géplábazatokat. Minél tovább tart, annál jobb...
festek, hokedlin
üldögélve 64.10.
64.10. 69.
ideje lenne megszokni fogat mosni, zoknit váltani, reggelizni,
emberekkel tudni beszélgetni, efféle
64.12. 71
Nem sok kedvem van beépülni a társadalomba ilyen kis építőkőnek, mint
kultúrházi előcsarnok tervezője.
No, szép kis világot teremtettem magamnak: hónapok óta nem keres, nem
hív senki. Persze ez természetes is. Alapvetően nem érdekelnek az emberek, vagy
legalábbis sajnálom a munkából elvesztett és rájuk fordított időt és energiát.
65.1. 72
A mosogatásban nagyobb kedvem telik, mint az aktrajzolásban. Pedig...
65.2.
Egy tanáromról: nem érdekel, ha gazember; annyi érdekel belőle,
amennyit tanulni tudok tőle.
65.3. 74
Elvből - a halottkultusz mai formája elleni tiltakozásképpen - nem
mentem el egy osztálytársam temetésére (a temetésnek, az ilyen búcsúzásnak
semmi jelentőséget nem tulajdonítok).
Nem tudom, megengedhető-e a közösségben ekkora bátorság (különcség) -
nem vagyok egészen biztos benne, hogy helyesen tettem -
65.6. 75
Magamat sajnáltató mondat vizsgaszezonból: csak abból tudom, hogy esős
az idő, hogy a rajztáblámon megnyúlik a borítópapír.
mintha gép lenne az emberideálom...
okos, ha az ember akkor sem kételkedik tehetségében, ha nincs neki...
65.9. 77
Most értem el - lassan 23 éves vagyok -, hogy rendszeresen imádkozom.
Azt hiszem, a művészeten kívül még két dologhoz van érzékem:
mechanizmusok konstruálásához és az általánosításhoz. Az előbbit kiélem
tervezéskor; a másikra (filozófia) feltétlen szeretnék ráállni. Úgy érzem, ha
az sikerül: egyenesbe kerülök. A filozófia érdekesebb a bútortervezésnél.
Ma váratlanul konkretizálódott, hogy a jövő héten társadalmi
ösztöndíjra szerződést kötök az Angyalföldi Bútorgyárral.
Hátránya:
- bútorhoz kevesebb kedvem és érzékem van,
- biztosan nem mehetek diploma után egy kicsit külföldre,
- félő, hogy beleszokom, és - reményeimmel fölhagyva - ottragadok,
- másfél évig kiszolgáltatottjuknak fogom érezni magam.
Előnyei:
- föltehetően azonnal önálló munkát kapok,
- életem valamilyen vágányra került,
- anyagilag hasznos,
- bútort szívesen fogok tervezni és rajzolni is.
Összefoglalva megállapítom, hogy a dolog nekem jó. (Egy héttel
életbelépése után a szerződést fölbontottam.)
Zs.-ügyem lényegében évek óta egy helyben topog. Változott inkább csak
annyiban, hogy most már elvben szívesen házasodnék, elmúlt a szokásos
fiatalkori -szabadság--vágyam.
A dolog lényege a következő: Zs. a szeretet egy külső megnyilvánulási
formáját (nem külső, és nem forma, most már tudom 68/3) csak magát fegyelmezve
- nem ösztönösen tudja adni. Úgyhogy erre nem számíthatok. Viszont alkatomnál
fogva erre különleges szükségem lenne.
És: nem tudom, nem merem eldönteni, hogy erről lehetséges és helyes-e
lemondanom. Szoktatással később talán csökkenne a hiányérzetem. Ha ettől
eltekintek, Zs. megfelelne feleségnek.
(Nem tudom, létezhet-e egyáltalán valaki, akinek hibáit könnyebben
elfogadom, és két év együttjárás után is úgy hiszem, hogy nehéz lenne nélküle
élni.) Vagyok annyira bölcs, hogy nem hiszek egyértelműen a két év óta hullámzó
erősségű gyűlöletemnek.
Emiatt az egy dolog miatt állandóan és régóta gondolkozom azon, hogy
együttmaradjak-e vele. És végül is, hogy nem tudom elhagyni, nem tudom miért
van, hogy csak a megszokás-e. Rengeteg a közös dolgunk, vagy egyszerűen Ez az
érzés a szerelem, az első szenvedélyen túl.
(fél órával később Zs.
elment.)
(Búcsúzólevél)
Fickókám!
Nem
ágálok döntésed ellen. Csodállak bátorságodért, hiszen ez a lehetséges
legnagyobb tettek egyike. Tudod, hogy magam is hasonlóan gondolkoztam, csak
dönteni nem tudtam. Nemcsak gyávaságból -
Amit
tudok:
Életem
legnagyobb élménye voltál - nagy-nagy szerelmemmel és nagy gyűlöletemmel
együtt. Köszönöm ezt a két évet neked. Nagyon sokat köszönök neked. Életformát,
szemléletmódot, meg a napi fogmosást is...
Talán
bizonyos fokig megnyugtat téged, ha ideírom, hogy mostanában én is nagyon sokat
kínlódtam melletted. Így hát nekem is nagy jót tettél -
búcsúzom: Deske
Két hetet eveztem itt a szegedi művésztelepen kulturált, kellemes
körülmények között res-skiffben, olyan hajóban, amit annak idején nem is
kaphattam volna.
Kilométereket evezni egyedül, hogy senki sem lát, semmit sem látok (az
evezős ritkán néz ki a hajóból) - monoton feladat. Hozzávetőlegesen egyenletes
tempóra is képtelen voltam. Dublóban - stroke-ként (tehát nem egyedül) -
fegyelmezetten és egyenletesen mentem. Ott más. Mert ott valaki lát, valakit
egyben irányítok is, és valami módon talán -Budapestet- is képviselem. Ezen az
edzésen erőmet többszörösen jobban ki- (és el-) használtam, mint egyébként. És
azt hiszem, nemcsak most, itt, hanem annak idején is a legkellemesebbek mindig
a reprezentálás percei voltak (még az is lehet, hogy azért csináltam az
egészet). Az MTK-dressz, a hajó elegáns kiemelése a vízből, a tribün-menések,
meg az a versenyszámtábla a hajó orrán, meg a híd alatti menések, a -nézd,
öregem!-
66.9. 93
estefelé mikor
lassan csönd lesz
ijedten kapaszkodom meg
az asztal szélébe
őhelyette.
már nem is te hiányzol, hanem minden, ami él.
a világ élő felét vesztettem el benned.
meglepődöm ha látlak,
hisz már tündérré rohadtál bennem.
ezt még egyszer megtorlom az emberiségen.
pedig a szeretőm hagyott csak el
kis, ócska, tudálékos, harcias szeretőm -
követte apró, okos vénusz-társai útját:
hallgatott a jobbik eszére.
94/A
Iparműv. Főiskola V. évf./1. féléves feladat
ALKOTÓHÁZ-PROGRAM
Az államnak pillanatnyi gazdasági érdekeit tekintve irrentábilis alkotóház létesítése. Tehát építését
nem gazdasági, hanem kulturális vagyonunk növelésének igénye teszi szükségessé.
A legjobb alkotások egy nemzet büszkeségei. A legjobb alkotások
általában egy jó nívójú középtehetség-rétegből nőhetnek ki legkönnyebben. A
nemzet ezért helyesen teszi, ha megtűri, sőt dédelgeti százszámra a becsületes
átlag művészeit, mint ahogy a kiásott háborús lőszert illik kezelni - nem
tudni, melyik robbanhat.
Az építmény jellege nem gyorsan avuló, ritkán és kevés épül.
Mindezek, valamint a környezet adottsága teszik indokolttá beruházás
esetén a maximális eszmei és anyagi ráfordítást.
Mit várunk a háztól kívülről?
A környezet eszmeileg determináló adottságai:
Az épületnek ki kell fejezni a pestiek tiszteletét a megmaradt utolsó
tabáni gyöngyszemek, tehát saját történelmük, saját öregapjuk iránt.
A pesti tempót és biznisz-mentalitást Budára érkezve itt le kell
vetkőzni, vagy legalább egy kicsit meg kell szégyellni.
A ház a feje a Várbazár-műteremsor-kígyónak.
A környezet priméren vizuális momentumai:
Az épület fő nézőpontjait a forgalmi adottságok határozzák meg. A
környék beépítetlensége (munkahely sincs a közelben jelentős) következtében a
gyalogos célforgalom elenyésző. Aki gyalog megy, az sétál kéz a kézben.
A zsibongó Pestről átbumlizó villamosutas első föllélegzése a hídról
kapott panoráma. Ez az ígéret először a hídfő-élményben, másodszor (ha arra
megy) a Tabán-élményben konkretizálódik.
Autóforgalom: az Erzsébet híd hídfő-csomópont utolsó pár métere
egyirányúsítottsága és pontos megtervezettsége következtében itt még gyors és
zavartalan. A hídról észak felé térve negyed-fél percig látni a telket.
Számukra a Szarvas étterem épület mellett ez a ház teszi a térbeli
viszonylatokat egyértelművé, és zárja le a tabáni légkört. Utána már a
Dunapart, a Vár vagy a Krisztinaváros élménye jön. A villamoson utazókra
nagyjából az érvényes, mint az autósokra: pár pillanat alatt egyértelmű,
könnyen befogadható hangulatot adni. Csak az épület fő tömegarányaira van
idejük rezonálni.
Szűkebb környezeti adottságok:
Sorház-foghíjbeépítés. Lehetséges beépítési magasság kb. két szint, ha
a környező párkány magasságot tartom. És ha gyors rápillantással is könnyen
értelmezhetővé és egységessé akarom tenni, akkor ezt tartanom kell.
A szomszédos homlokzatok múlt század forduló környékiek, áttekinthető
tömeggel és igen finom felületplasztikával. Felületük vakolt, szinezett. Ennek
megfelelően kézenfekvőnek látszik házam felületének hasonlóképpen való
kezelése, vagy kontrasztként nyers betonfelületek kemény architektonikus
plasztikával. A második megoldásból indulok ki.
66.12. 100
Vagy három hetet kihagytam. Ha most nem kezdek el megint festeni, nagy
baj lesz. Már érzem az előszelét.
66.12. 101
A keservit, fogalmam sincs, hogyan kell csinálni a vasárnapokat.
Azt mondtam valakinek: ha önző vagy, legyél következetesen önző. Legyél
megbízhatóan önző - így ártasz legkevésbé.
66.12. 102
tudom, hogy tíz év múlva vén lesz hozzám képest
tudom, hogy nem vallásos szemléletű
tudom, hogy nem tud meleget adni nekem, hogy mindig nagyon
kínlódnék vele
tudom, hogy megmaradt önbizalmamat is elvette volna
tudom, hogy nem voltam számára nagyon fontos
tudom, hogy nem hozzám való, férfibb férfit kíván ,én pedig
nőbb nőt
tudom, hogy majd' mindig gyűlöltem is
akkor hát mért jövök meg a főiskoláról - ha látom -
mindig sebzetten, megfáradtan?
66.12.25. 105
százötös lap
Seneca megmutatta nekem a világban a nyugalmat
Strindberg a csendet és az egyedüllét lebegését
sok ősz emléke és Brueghel képe a természetet
és annak melankóliáját
lányok vágyása a gyönyörűség létét
a rock and roll az őrjöngés örömét
Bartók fanyar mosollyal a végtelent
Klee azt mondta, a világ nem más, mint tündéri hangulatok
látványa képzetemben
a németalföldiek megmutatták a kis emberek és apró dolgaik
harmóniáját
Louis Armstrong, hogy minden más közömbös, amikor egy
trombita szól
Zorba, a görög és Marina Vlady: - hogyan kell mosolyogni
az autóstop, a síelés, és - igen - a festés: végtelen
szabadságomat
a sebesség megmutatta az igazi szenvedélyt
egy csöndes lány léte a csöndes vágyódás nyugalmát
ismertette meg
velem
éjjeli külvárosi séták egy fiúval - a mámort és meghatódást
és gondolataim, ötleteim úgy mutatják, alkalmas lennék
építőkockának a világ építésében -
de láttam háborúkat is
és Steinbeck megmutatta, nagyon jómódú vagyok és ez
egyáltalán nem természetes
környezetem: hogy valamennyire mindenki elrontja életét
magambafelejtkezéseim - a lineáris idő bizonytalanságát
sokfélét láttam: és fölmérve: nagyjából ott állok
fejlődésben,
tudásban, ahol kell; -
mégsem értek semmit.
nem értem a dolgok jelentését és kapcsolatát
olykor meghökkentő közelségüket hozzám
használnak és használom őket
mi köze a mának a tegnaphoz
mi közöm van mindehhez
mi is vagyok én -
váli dezső 966.
Ma se értem. 79/4
66.12. 106
Az első lány életemben, akinek nem érdekelnek a hibái -
67.1. azt hiszem, ő
sem.
67.3. persze
67.1. 107
vagy két éve őrzöm ezt az újságdarabkát:
-a tökéletességre való törekvés némely embert tökéletesen
elviselhetetlenné tesz-
67.2. 109
Azért sok mindent hibátlanul betanítottam magamnak. Hogy ennyire
tudjanak érzelmeim fölött az elvek uralkodni! A napokban éjjel Zs., tőle jövet,
a megállóhoz lekísért. Utoljára és örökre búcsúzkodtunk. És e perceket
lerövidítettem egy villamos után futással, mert tán neki így kellemesebb ---!
Miután megértettem, hogy létem csak Istennel való kapcsolatában nyer
értelmet - érdemes az új optikával keresztmetszetet készíteni. Isten
feladatomul az üdvösségen való munkálkodást tűzte ki.
A -homo contemplator- életmódról: adottság, jogom van munkálkodni
rajta, a a nyugalomnak a szituáció fölé kell emelkednie. Itt válik jogossá a
használt: MINDEGY szóm.
Alaposan meggyőződtem róla, hogy célt, értelmet én nem tudok adni
életemnek. Előző éveimet negációk jellemezték. Vallásosságom a bűn elvi
negálása volt, részben ösztönös etikám, részben félelmem miatt.
67. 3. 112/B
Mi legyen élettársam legfőbb erénye?: hogy szeressem!
67. 4. 114
Egy monoton Üdvözlégy közben megcsapott: a nemek közti párharc ez
útvesztőjében - milyen jó valakihez szólni, akivel egyértelmű és nyugodt lehet
a viszonyom. Ő is nő.
67. 5. 115
Az ember nem azér' él, hogy Híresember legyen.
Ezekkel foglalkozom mostanában
- a remény, a chance megítélése, mint a boldogság egyik (vagy
egyetlen?) legtisztább forrása,
- az életszférák, és ezek tervezett - tudatos átlépése,
- az önmegalázás és a lelki nagyság,
- az egyoldalúság erénye vagy bűne - és a szokványostól eltérő
választás, döntés ezen a téren,
- a vágyak szerepe életünkben,
- logikai (és pl. tervezés-) feladatok megoldása szféraátlépéssel.
Nézd,
Jutkám,
ezt
félkézzel, úgy két program között nem egészen fair játszani, bár lehet, hogy csak én tartottam túlzottan
tiszteletben kívánságodat, hogy év végén csak dolgozni akarsz, s ezért
ritkábban kerestelek.
Viszont:
javasoltam, hogy dolgozzunk együtt legalább olykor, a közös szórakozás is
nagyon fontos dolog (bár most sajnos még egy mozira sincs pénzem), de:
kapcsolatunkat sokkal többre szántam: hosszú távon, a közös munka fontosabb
(most is elsősorban grafikázni-rajzolni hívnálak -).
Egyre
fontosabbá váltál számomra - köszönöm azt a tündér estét, akkor csillagocska
voltál -
Szervusz
Deske
LEVÉL
MAMINAK
Olykor
nyugtatót szedek, ma meghívattam magam Szroghal moziba Óbudára, aztán tegnap
egy műszaki rajzoló lánnyal elmentem feketézni, aztán valamelyik estét-éjjelt megint
Kálmánnal sétáltam át a Dunaparton, végigmentünk az összes híd alatt - éjfél
után csomóan pecáztak! -, meghívtam vacsorázni, mert csütörtökig nincs pénze -
persze arra nem számítottam, hogy mennyibe kerül ez ma: egyhavi zsebpénzem,
persze mindegy, vagy legfeljebb azért nem, mert csak a jövő hónapban
ismételthető meg. Viszont tényleg nagy élmény, megismertem a rácpontyot, és
valóban muszáj hozzá bort is inni - általában mindig illene inni - aztán
kellemes, hogy udvariasak az emberrel, meg egy csodálatosan szép indiai
bodrosfejű kisgyereket láttunk - néztük evés közben, örömmel tele, cinkosan
összemosolyogtunk Kálmánnal, hogy hát, ez, igen - jólesik befogadni a világ
impuzusait, igen, egy hete egy lánnyal sétáltam át egy délutánt, egyszer láttam
előtte, s utána se fogom nagyon - kiöntötte a szívét -, a fiúja, az egyetem, a
rosszkor jött menstruáció: halat az akváriumban - nézem az embereket, a
világot. Meg kell próbálnom közéjük ereszkedni, talán nem fulladok meg, a végén
az is kiderülhet: én is hal vagyok.
Indulok
munkába, ezt a levelet, kérlek, tedd el, mulass jól.
Deske
67. 9. 127
Évek óta: bármikor tudnék két órát aludni, ha hagynának.
67. 10. 128
Phű, hát ezt is kipróbáltam, csókot, szerelem nélkül. Szép, karcsú és
nagyon szerető lánnyal.
Igen, ezt soha nem fogom bírni. Hál'isten egy zavaros nosztalgiával
talán kevesebb.
Képeim önkényesen alakítják magukat; sajnos. Örülök neki, ha jól.
67. 11. 129
Feladatomnak tartottam: kikerülni ebből a helyzetből: 8 óra munka,
utána kezdem a sajátomat. De a kialakult helyzet mégis kedvezőnek látszik (nem
matematika az élet), mert: a kötöttebb rend fokozottabb figyelmet-fegyelmet
kényszerít rám. Régen dolgoztam ennyit, rendszeresen - mint most októberben - a
napi munka után.
(LAKÓTERV, Finta-műterem, a Hotel Duna Intercontinentalt tervező
csoport.)
Nagy ám az ára - egy kapott, és nem választott közösségbe
beleilleszkedni
mit kérnek:
közös
szórakozást
meccsekre
járást, de legalább szakértelmet
bizonyos
nyegle morált
olykor közös
ivást (összes anyagi, energia és idő következményeivel)
mimikrit
és a közös
percek egy-egy pillanatra kellemesek csak, általában közömbösek
és mit
adnának: szimpátiát, befogadnának, beszélnének hozzám, talán meg is védenének,
tökéletesen
irrentábilis üzlet lenne.
Diplomaév előtti utolsó nyár; egyedül Lengyelországban egy hónapig.
Forró, zsúfolt napok, a tenger - múzeumok, turistaházak - autóstop, rohanás.
Végül a Kárpátok: Zakopane. - Pénzem elfogyott, nincs tovább. Holnap
indulok haza.
Borús hajnal, a gondnok még alszik, így a portásnak fizetek: - diák? -
magyar? - fele árat, kosztot még nem lehet kapni, de egy trafik már nyitva:
csöpp ajándék az otthoniaknak, aztán irány az országút.
Elmaradnak az üzletsorok, majd a házak is, csepegni kezd. Galléromat
összefogva ácsorgok, nézelődöm, sorra veszem - időm van - a hegyeket. Az út
üres, forgalom nincsen még ilyenkor, minden csendes, egy kocsiból kihajított
pléhdobozon kopog az eső, egyedül átélt, gyönyörű pillanatok, amikor semmi nem
hiányzik.
Aztán szólít a kötelesség, integetek, nemsokára fékez egy teherautó. A
ládákon munkások ülnek, kártyáznak, helyet szorítanak. Most már ponyva alól,
esőtől védve nézegetem a világot, vizes út. Egyszer megállunk, diáktársaság
kéredzkedik föl, még mélyebbre kell húzódnom, úgyhogy az égből csak egy keskeny
szürke sáv látszik, zötykölődünk lefelé a szerpentinen, majd gyorsabbra vált a
kocsi, erősödik a szél is. Utitársaim nevetnek és kérdezgetni kezdenek, mikor
ingem alá fölhúzom tartalék trikómat is.
Ekkor tudom meg, hogy a kocsi Katowicébe tart, így hát biztosan elérem
az esti gyorsot.
Később völgyek, majd kertek, villák, aztán magasabb házak, a forgalom is nő,
beérünk Krakkóba. Járdaszélhez kanyarodunk, a pilóta fölkiabál: ő megiszik egy
kávét, igen, szaladjak csak el a kenyérboltba, itt jobbra végig; megvárnak.
Futok hát, hisz maradék konzervem önmagában nem étel, de fél kiló
kenyérrel kisegítene, a boltban kellemetlen meglepetés - hosszú sor áll.
Megpróbálom: 5-6-10 perc, nem, erre nincs már idő, remélem, megvár a kocsi?!
Gyorsan, vissza! Erősen magamhoz szorítom oldaltáskámat, még két sarok, itt
most befordulok, stop, piros lámpa. Még lelépek az úttestre, de meg kell állni,
rendőr is van. Elszántan nézegetem a szemben állók sorfalát, hol lehet áttörni,
ha majd nekiindulhatok.
Akkor vettem észre a lányt. Karcsú volt és szép, húszéves talán, az a
fajta, melyről előre tudni; csendes, jó asszony lesz belőle -
Szívem meglódult, ahogy csodáltam, és lám ő is engem nézett a mindent
megértőek nyugalmával, mozdulatlanul, szeme meleg volt és komoly. Nem, nem
mosolygott, az most mindent elrontott volna -
- nagyon hosszú pillanat volt, aztán elindultunk egymás felé, egyikünk
sem sietett. Megfeszültek az izmaim, éreztem, amint forróság önt el - még egy
lépés, elhaladtunk egymás mellett.
Már a parton vagyok, a rohanás elfeledett kényszere is fölötlik bennem
- még egyszer: visszanézek. A lány lassan távolodik, most megfordul, észrevesz,
nem kapja el a tekintetét, most is nyugodt és komoly, szemünk úgy búcsúzik,
mintha éveket éltünk volna együtt.
A sofőr már a motort járatta. Intett, a járda szélén cigarettázó
munkások is fölcihelődtek, elindultunk, a sarokba húzódtam, táskám ölemben, a
ládák újrakezdték egyenletes zörgésüket.
Később észrevettem, mennyire fázom még mindig, akkor aztán kaptam egy
viharkabátot. - Az ég dél felé kitisztult.
Többszöri rakodás, estére elértük a várost.
Másnap délben itthon voltam.
Ma a tömött villamoson - munká-
ból jövet - mellém sodródott egy
leány, egy pillanatra egymásra
néztünk, és minden eszembe jutott.
Most - először, másfél év óta.
furcsa -
67. 11. 135
- vigyázat, élet: ez már nem a fölkészülés ideje
67. 11. 137
Mester kellene és TERVszerű munka, nem vagyok képes megfelelően
irányítani magam. Rajongó és naiv kapkodás, amit állvány előtt csinálok.
67. 11. 137
Színeket kellene gyűjteni. Így:
(a hangversenyen előttem ülők ruhái:)
aranyokker
kobalt világos
galambszürke
halvány püspöklila
cromoxid zöld matt
zöldesokker
égetett szienna
angolvörös
fekete
nápolyi sárga fehérrel
mélyzöld (párizsi kékkel)
középszürke
ultramarin sötét
kobalt vil sok fehérrel
fekete
mélyszürke
67. 11. 138
Amikor megítélem magam: mi mindent nem tudok megfesteni - nem szabad
kifelejteni, mi mindent tudnék, de nem akarok festeni (op art stb.)
67. 12. 138
Először sértett, ha kollégák hátam mögött állva a tapasztalat jogán
fölényüket éreztetve bírálták rajzomat. Ilyenkor igyekeztem félgúnyos
válaszomba némi ellentámadást belefoglalni (ilyenkor látszik, milyen
kifogyhatatlan árnyalatú egypár közhely-rutinszó, ha ezt a kifejezés: a hangzás
modulálja). Ez valamelyest kielégített, de a keletkezett feszültségek végül
megoldatlanok maradtak. Hiszen ellenállásom nem volt teljesen jogos, most
valóban nem tudok még jól rajzolni -. Jó és rossz véleményre is jóváhagyó -ühüm-
a válaszom. Örülök, hogy oktalanul nem bosszankodom, s emellett a kapott szó
támadó (fölényt éreztető) éle fölött elsiklottam, sértetlenül.
68. 1. 143
Minél előbb ki kellene ugrani a vállalati munkából. Minden egyéb
időtöltést addig is le kell építeni, és tovább is szokni kell a puritán
életmódhoz. Sokkal kevésbé van bármi szórakozásra is jogom (másoknál), míg
időhiányom valahogy nem rendeződik. Tehát: síelés, udvarlás, mozi, ismerősök.
Más a munkája után pihenhet és szórakozhat, nekem akkor kezdődik az igazi
munkám.
Diploma után kétféle utat láttam magam előtt: vagy kisebb kaliberű
helyen azonnal önálló munkát végezni (mély vízben tanulni meg úszni), vagy
-samesz--nak menni olyan helyre, ahol tanulni lehet. Az utóbbit választottam,
mert szakmai, és nem anyagi ambícióim voltak. Eddig (mintegy 5 hónap) azonban
itt csak rajzolói munkát végeztem. Ez a munka (a szálló) szempontjából érthető
és rendjénvaló. Viszont a fejemre a minimális mértékben sincs szükség, senki
nem is ismeri itt képességem fajtáját és fokát. Ez a munka legkevésbé sem
érdekel, annyi fáradságot sem veszek, hogy megpróbáljam megismerni. Viszont a
szakma valamennyi beteg csavarját megismertem, és érdeklődésem, ambícióm egyre
fogy. Nagyon nehéz itt ma valamit jól csinálni.
A képcsinálás érdekel, és ott minden alkalommal az abszolút 0-ról
indulok és elvi lehetőségem az európai maximum.
(68. 3. Ami tévedés benne: Ha építész szeretnék lenni: ez a mostani
tanulóidő megfelelő és rendjénvaló lenne. A probléma ott kezdődött, hogy lassan
abbahagytam magam jó szándékú hitegetését: ezt a szakmát különösen tisztelem,
de nem érdekel mint hivatás. Ezt nagyon nehezen láttam be.)
Pl.: Zsófiék - Péterrel komoly felkészültséggel és hallatlan szakmai
ambícióval kezdték pályájukat. Nagyléptékű pályázatokon indulnak. Az ő magas
színvonalú és egyenes vonalúnak látszó röppályájuk fullánk volt nekem, nem
irigyeltem őket, de naiv kötelességtudatom a tanult szakma iránt, ami kontroll
nélkül még a főiskolán vésődött belém, s amit mindig Zsófi szintjéig szerettem
volna emelni - még most is -: a szakma teljes elvi tagadása után is azt
követelné tőlem:
nem szabad a pályázásról lemondanom.
(csacsiság)
68. 1. 143
Jól van. Már sokszor a
kezdet ELŐTT észreveszem, hogy most
megint kicsinyes vagy smucig lennék -
Cseh síelés
csütörtök
A három partner, mind túl az
55-ön évtizedek óta sporttársak. Az első csendes, fanyar: na öcskös, hány éves
vagyok, és mosolyog a válaszon. Hja, tudod a sport, mert a múlt héten is, - meg
a gőzfürdő ...
- te, kérlek, a Hanzival
találkoztam a hideg medencében, azt üzeni ...
- én a száraz gőzt,
- nem, először 5 perc hideg,
- jobb 200 kralltempó
- bocsáss meg, hogy a
szavadba vágok
- amikor én 29-ben a
Grossbaumon a kötélfelvonóval...
Előkerül a fejekben Európa
térképe (az egyik a svéd-középhegységben is síelt).
Ismerjük valamennyien ezt az
élettípust. Mind vezető állású hivatalnok volt, tavasszal evezősversenyek,
nyáron valamelyik európai folyón kajaktúra sátrakkal és vitorlázás a Balatonon:
- annak 100 négyzetméteres
rongya volt, kérlek,
- affenét alumínium, az
cédrus, cédrus volt!
Télen az Alpok, a Zugspitze,
svájci havasok, sí.
Ismerősök, franciák,
hollandok
- a múltkor írt, hívott,
igen, persze -
- és emlékszel, amikor
elveszett a fél lapát az Adrián,
- igen, épp kieveztünk az
öbölből
- te, fiú, ugorj csak le
előre, kiadom a léceket
---
Négy óriás, egyforma zsák,
négy óriás ember, bár az egyik még gyerekforma, nagy elefántok után a kölyök,
aztán a busz elmegy az orrunk előtt, fülelek, felnőtté válok-e általuk - igen:
Hogy dögölne meg ,fordulna az árokba az ilyen lelkiismeretlen disznó! Az ilyen
egy - egy - állat! (mosolygok)
Ja persze, meg a hegyek, a
Tátra, fenyők melletti hófúvások, meg minden, faházak.
---
Aztán este egy tisztáson a
fenyők alatt, hideg csönd, nyári égen is ritka ennyi csillag, aztán megindulok.
Az út méteres hóba vágva, függőleges hófalak között jégszalag, hoki: egy
jégrögöt kergetek föl alá ugrándozva és szép csíkot pisilek egy bucka ormán.
péntek
Csodálatos. 60 év alatt
karakteres-modorosra csiszolódott fickók. Charles bácsi időnként megfésüli
ritka, de hosszú ősz haját, finom tapintású kasmír kendőt hord, és nagyon
kedves mindenkihez, még a fiatal nőkhöz is.
Feri bátyám, aki akkurátus
ember, csak mérgében káromkodik, számon tartja a kölcsönkapott 2 koronát, és
kevés borravalót ad. Megjegyzi, hogy két perc késésben vagyunk, és előre
megkér: magunk után mossuk ki a kagylót.
És itt van Sándor, akiről a
legkevesebbet tudok, kövér malacképű, valami minisztériumi osztályvezető, aki
mindig tudja, mikor kell egy harsány -nyald ki--val a feszültté vált hangulatot
helyrerántani. Ilyen jószándékkal, kedvesen és tehetségesen még sohasem
hallottam lófaszozni. Művész a műfajában, tényleg.
---
Először féltem a yoyotól, mert
kicsit, félelmesnek írták le, mozgás közben beszállni, aztán már hangosan
biztattam nagyobb tempóra: húzzál, komám. Mennyország.
Este Charles bácsi elmeséli,
hogyan gyújtotta rá az őt elfogó orosz tisztekre a faházat, és úszta át télen a
Dont. Somolyogtam a széken az öreg madarakon, ahogy minden dolgomba beleszólnak
a kenyérszeléstől a zoknihajtogatásig, száz szokással kövült emberek! Aztán a
fölismerés meghökkentett. Ezek tényleg mindent jobban csinálnak
- mert, kérlek egyszer 5
vagy 7 éve az Adrián, ... és akkor tanultam meg, hogy...
Tempóérzékük és nyugalmuk -
van mit tanulni, kifejezetten kellemetlen most helyükbe egy korombeli
hangoskodó társaságot magam köré képzelni. Ezek nem vidámkodóak, hanem vidámak,
- ha -ma nem, hát jövőre-, és nem
akarják le- és meggyőzni egymást állandóan.
Charles bácsi, szegény, aki
a farzsebében szép fésűt hord, és gyakran főz nesskaffét magának, ma kétszer
lepotyogott a yoyoról, úgy kellett mindig megvárni, 68 éves.
Megrendítő a méltóság, ahogy
múltjukat hordozzák.
Este atévében valami
antifasiszta film, Hitler parádéban, mai részletek belevágva: hadirokkantak
kézfej nélkül gépelnek, féllábúak úszóversenye, sőt műlesiklás is. A két karra
acélrúdon kis sítalpakat szereltek -.
Vacsora előtt a társalgóban
sí oktatófilmet láttam a napfényes Tátrából - a kettő egymás után.
Hát, ha nem jég lenne, hanem
hó, itt meg lehetne tanulni síelni.
Sanyi bátyám együtt síelt
apámmal a háború előtt. Számítottam efféle fölfedezésre, ez az egész
síelő-kiránduló hivatalnokréteg - aki annak idején úriembernek számított -
ösmerte egymást.
szombat
Este a társalgóban:
megérkezett Nyugatról egy diáktársaság. Hát csúnya nő Hollandiában is akad.
A bécsi zsidó ügyvéd, aki
buzi, kopaszodó fejét megint összedugja pesti teenager fiújával, sugdolóznak.
A szemközti asztalnál a
malacfejű buzi üldögél, és észreveszem,
amint igyekszem a könyvet kecsesebben tartani. Szörnyű. (Hát hogy van az
a -női ösztön"?) (Magamon keresztül értem meg a világot.)
Feri bácsi azt mondja:
-harmincéves korodban nősülj, akkor már a fejed és nem a farkad választ-. Hát,
így is meg lehet fogalmazni.
péntek, köv. hét
Ma úgy ment a síelés, ahogy
mindig szeretném. Kicsit lassúbb, kásás hó volt. Párhuzamos, zárt léccel,
kiülve (ellenvállal), jó ritmusban, botozva (ez új!) tudtam menni. A kéz elöl:
- vezet, a bot oldalt félkörben, a válltól szalad hátra, kunkor előtt
kitámaszt, lécről súlyt levesz, a kunkorba viszont beül, úgy nyomja az ívet. Egészen előre kell
tenni, a testsúlyt.
13 menetet mentem a
Lukovától. Persze a friss, nedves hó segített, ma még a léc-vájta 60-90 cm mély
kádakat is tudtam venni.
Ha nem égne annyira a lábam,
akkor egy tempóval végig tudtam volna a pályát futni. Nemigen buktam.
Az út e világi tanulságai:
1650 Ft-ból ki lehet jönni
10 napig
vasút 220-
szállás 30- (20 Kcs)
koszt kupon 68 Ft (45 KCs)
épp hogy elég
yoyo jó napon napi 60 Ft-ig
fölment, átlag 45 Ft
Minden ruhaneműből két darab
kell, nadrág is. Neylon vagy bőrzacskó kell a pénznek és a liftbérletnek külön,
elázhat. Egy nagy spirálfüzettel jártam a házon belül, még enni is - ez is
bevált.
68. 2. 152
Az átállás időszakában egy
ellenőr a villamoson kérdésemre azt válaszolta halálos komolyan: most már
valóban szabad középen felszállni, de: tudja, rendes ember nem teszi.
(Szeretheti a szakmáját.)
68. 2.
Ha nem tartom helyesnek,
megállom: a pincérnek nem adok borravalót. De ezek a gesztusok fizikailag
nagyon fárasztanak.
68. 2.
Anyám hat éve másodnaponként
dolgozik. Ideje lenne megtanulnom, melyik az a 3 nap.
68. 2. 154
Egy mondat jutott eszembe.
53-54 körül egyik barátomnál
játszottam, közben a szobában mamája a házmesternével beszélgetett, a néni a
halottasházból jött, férjét látta utoljára. Kövérkés, alacsony öregedő asszony
volt, sírt, útját mesélte:
-bementünk a házba, - a
liftnek ilyen szörnyű vastag kötele volt, ni; mint a karom, - rettenetes volt -
(és mutatta), e lényegtelen mellékkörülmény leírásával számomra tökéletesen
érzékeltette iszonyatát.
68. 2. 154
Isten! köszönök minden órát,
amit Katával tölthettem.
Megpályázom
az Önök által meghirdetett belsőépítész-iparművész státust.
Hatórás
munkaidőt szeretnék vállalni és minimálisan 1500 Ft havi illetményre lenne
szükségem.
Indoklásom:
Tagja
vagyok a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának és képzőművészeti alkotótevékenységet
folytatok.
Jelenlegi
munkahelyemet és munkámat kedvelem, de mostani bérezésem a munkámhoz feltétlen
szükséges rövidített munkaidőre való átállást nem teszi lehetővé. Nem tudom,
Önöknél az Új Kollektív Szerződés lehetőséget ad-e ilyen munkavállalási
formára.
68. 3. 161
Bámulom ezt a rendőrnőt.
Szemmel láthatóan állandó élmény neki az amúgy is pirosat mutató lámpa alatt
megálljt inteni az autóknak.
A felkészülés munkáját (egy
évtizedig tartott) befejeztem,
- e munkahelyváltoztatással
(Közért Karbantartó Szólgáltató vállalatnál belsőépítész) hivatásom mellett
döntöttem,
- módom lesz annak élni,
amit mindennél jobban szeretek (napvilágnál, itthon, mint sok év előtt)
- és kiválasztottam egy
embert magam mellé a tökéletes bizonyosság nyugalmával és örömével,
- minden nőben őt kerestem
és vártam.
A bizonytalan és
sötét idők után napfény
megérte a keménység
és megérte a
fegyelem
Istennel
összebólintok:
így akartuk.
68. 4. 8. 163
Háromnegyed tíz, munkába
lépés aktusa, igazgatói titkárság, irataimat gépelik. Átvetett lábbal, elegáns
zakóban ottfelejtett régi újságot lapozgatok közben, de a betűket nemigen
látom.
Mintha kórházi fölvételen
lennék: -anyja neve- - szürke halottszemű gépemberek -, körülnézek: barakképület
ez is - hát ide szegődtem, nem ülsz itt, érzem. Pedig most félek.
Megsimogathatnál -
68. 4. 164
Az, hogy legjobb barátaim
kételkednek bennem, választásom helyességében, nem kellemes, de helyesen
teszik, ha szólnak: ha ezt kötelességüknek tartják. Tapasztalom, hogy örömömben
és magabiztosságomban mindenki igyekszik megingatni. Kedvemet a nősüléstől
elvenni. Az egész társadalom házasságellenes.
68. 4.
Szeretem. Jó lány.
Ha ez nem elég:
nyugodt vagyok mellette.
Materiális feltételek szűkek
és adottak: lakás, műterem, fizetés: van.
68. 4. 166
Ez a kapkodó tempó
megzavart: Katát kértem, várjunk egy kicsit.
68. 5. 8. 166
Még egy tisztázandó: Kata
vállal-e nem-polgári életmódot, mert az nekem visszalépés lenne és alkalmatlan
is vagyok már arra.
Igen, így vállalom.
Katának: ne hallgass az
uszítókra -áldozati bárány leszel-, ha magunk meghatározta formájú, szabad
házasságra kedved van: akkor ez nem áldozat. Ha ez nem természetes forma, ha ez
állandó megerőltetést jelent: ne vállald. Nem alkalmazkodnod kell, hanem önálló
életet élni.
Polgárból művészfeleséggé
válni áldozat-e?
68. 5. 172
Lázas tempóban hajszolom
életemen át nyugalmamat.
ELŐ KERÜLT, KATÁNAK ÍRT LEVELEK:
1-18.
sorszámmal
most,
hogy fölélesztettem ezt a C. naplót, Kata megkérdezte: a leveleid is benne
lesznek? A szerelmesek is? Amiket hozzám - is? Kiderült, egy iratfűző doboza
tele van. Ezekből.
1968. Kata levelek/1-3 2140
68.
jan.
Kezdtük
68.
3.
68.
6.
Esküvők
TEMPÓS.
68. 6.
A föld alatt is te vagy
és Utrillo is te vagy
(egy picit)
és szép vagy, itt, az utca-
sarkon, mint a műszerfalak
és a levelek rendje
és én is szép vagyok
most.
LEGVELEDEBB
vagyok,
Most:
VÁRJUK EGYMÁST
A
színi főiskola előtt egy Mercedesből egy szőke, hosszú hajú vörös bugyogós lány
szállt ki. Nevetnem kellett, hogy milyen szép. És úgy
MEGÖRÜLTEM
NEKED!
ÉRTED?!
68. Kata levelek/4 2144
elmosogattam
nem törtem el
a lavórt visszatettem
4 tojással többet
hoztam
fület tettem a
szemétkosárnak
2.70-nyit megettem
abból
és mindez egy
kurta reggelen
Levél
H. M. amatőr festőhöz
Nem
mondtam helyben véleményt képeidről, öregem,
-
mert nem tudok improvizálni, és fontos dolgokban nem is akarok,
-
mert nem tudtam pontosan felelősségem határát,
-
nem is nagyon tudtam bátorságot összeszedni,
-
Kata barátainak - érthetően - különösen nem szívesen mondok nem jót (hiszen azt
a látszatot szülheti, hogy én valamely maga választotta környezetből
elválasztani akarnám),
-
mert én sem csináltam eddig jó képet.
oka,
hogy most véleményt mondok:
-
mert kedvellek és tisztellek,
-
mert barátom (Kata) barátja, tehát barátom vagy,
-
mert értőnek tartom magam, tehát felelősnek
-
mert talán segítek,
-
följogosít jószándékom,
-
képeid artisztikusak, lelkiismeretesen kidolgozottak, technikailag megfelelőek,
grafikailag: vonal és tónusviszonylataiban érdekesek,
-
nem nagyon fontos, hogy egyáltalán nem tudsz rajzolni, de pótlandó,
ami
baj:
a
festészetnek nem témája, csak megnyilvánulási módja, hogy szép legyen, a
művészet egyéb úton nem közölhető, egyéni, de a világ lényegi problémáit és
igazságait érintő fölfedezéseket közöl,
ezt
te is tudod: csak alkalmazni nem: a (nem elsősorban festői, hanem irodalmi)
témáid valóban művészi problémák, de csak képeid szóban elmondott címeiben
élnek, mint pl.:
különböző
lelkiállapotok
misztika
erotika
társadalmi
viszonylatok
hangulatok
-
spárgás képeid majdnem mechanikus variáció-sorozat egy technikai ötletre, a
tartalmat nem a technika szokta létrehozni (bár ilyen is előfordulhat), hanem
fordítva -
-
hogy ehhez a szakmához nem különösebben tehetségesnek tartalak, az nem
különösebben baj, ilyen: magának örömet szerző foglalatossághoz mindenkinek
szent joga van, épp ezért ha csak ERRŐL volna szó, nem szólnék. De a dolog
következménye:
-
rád nézve káros, mert itt nemcsak egy dilettáns passzióról van szó, hanem a
mögötte lévő etikumról is. Az áligazságok problémát nem látó fölényesen elegáns
szövevénye megtévesztő lehet művészetedben: magadat valószínűen, a világot
bizonyosan becsapod.
Látszateredmények
ezek valódi átgondolás (szenvedés) nélkül. Egy elegáns-lendületes golyóstoll -
nyomvonalnak - ha jól sikerült - még semmi köze a művészethez.
Súlyos,
és nem általam és nem nekem megválaszolandó kérdés, hogy életed többi területe
nélkülözi-e ezt a Patyomkin-falu megjelenési formádat.
-
Miniatűr méretben társadalmilag káros, mert:
az
absztrakció felületes - tehát formalista (legrosszabb fajtájú) válfajának
továbbélése,
a
giccs egyéb megjelenési formáit sokkal könnyebb fölismerni: megtévesztő és megtéveszthet
jószándékú embereket, rossz (sznob) irányba indíthat, úgy hihetik, képeiddel és képeidhez fűzött - bocsáss meg -
halandzsáiddal közelebb kerülnek a lényeghez.
Most
rossz perceket szerzek neked, de rajtam az ilyenek nagyot segítettek mindig.
Tőled
hazajöttem, átöltöztem, majd (a világ számára) megsemmisítettem 21
paszpartúzott grafikámat és 5 olajképemet, most újra bebizonyult, hogy ezekkel
a dolgokkal nem lehet játszani .
Szervusz:
Deske
68. 6. 175
Két torz-öreg utcaseprő új
világítókötényben - fagylaltot ettek a sarkon.
Sereg kék bugyogós óvodás
nyüzsög a kis park homokgödrében, valaha is a legszebb köztéri mobil szobor!
Két óriási gömbölyű-fehér óvónő között kis szürke madárka kalimpál a
büntetőpadon, elvette Pistitől a mackóját.
Gyűlölöm a -le fog esni a
radírod- - humort
(amikor már lent
van)
68. 6. 177
Jó lesz új életközösségbe
kerülni. Egy olyan nő társaságából (anyám), akinek szerepe volt életemben, aki
szimpatikus, és nem érdekel már élete különösebben - egy olyanéba, akihez
állandóan közöm van, mert közös dolgaink vannak és főszereplő lesz.
Segíts, Uram, hogy
(különösen ezekben a hetekben-hónapokban) megtaláljam ebben a hármas
közösségben (Kata, művészet meg én) a méltányos egyensúlyt.
68. 8. 185
Sugár fönt járt: monotípia:
kiállításra lehet csinálni, mert mutatós, szép, de túl sok az esetlegesség
benne, hogy stúdiumnak jó legyen. Papír + olaj nem jó, vászon vagy farost kell.
Kata levelek/6
Megkérdezted valamelyik székre: jó-e ez, lehet-e
helye ebben a szobában - (vagy efféle). Ez sokat elmondott rólad. Latolgatom,
tisztelve felnőtt feledet, őszinte voltodat, kontra (pardon) nő létedet:
mennyit vonjak le e mondat jelentőségéből: mennyiben szólt ez mindössze
feltételezett, valamilyen fokú szakmai hiúságomnak -
De: mégiscsak - arra utal, hogy alapvető
kategóriák léteznek, amik számodra tisztázatlanok, még végig nem gondoltak.
(Itt messzemenően nem esztétikai kategóriákról van szó: az ebben való jártasság
okát és fajtáját elég kedv szerinti tempóban megszerezni).
Nem tisztázott még - bizonyos
vonatkozásaiban az -én és a világ- kérdése: mit szolgálok én, és mi szolgál
engem.
Önállóság.
Félmondataidból érzem időnként, mennyire
szükséged van külső-idegen kontrollra. (A mondatok: történetek a múltban
játszódtak - nem az én-véleményről van szó hát. Ezt csak azért választottam
szét, mert természetes, hogy most egymás véleménye fokozottan érdekes
számunkra: tanuljuk egymást -)
68. 9. 186
A művésztelepen nyolckor kelt az ember
megitta és megszidta a tejeskávét
aztán elindult körölnézni.
mezítláb is szabad volt menni
egyenruhának se volt rossz
megnézted a piacot
ketten guggoltak már az árnyékban
festettek
nagyon szerettem a csipeszeket
rajzlapot tartottak a szél ellen
(máig maradt belőlük néhány).
Ha meleg volt
elmentünk fagylaltért a sarokra.
az egyik fiú nagyon tudott rajzolni
- mindig irigyeltem -
övére volt ecsetje kötve
úgy ment két lány között
és vicceket mesélt.
a művésztelepen semmit se kellett csinálni
csak enni és rajzolni
sokan táncolni is jártak.
Bálint E. szerzői estje és
kamarakiállítása
Ars poeticáját olvasták föl,
majd vízió-montázsait. Én szégyelltem magam helyette, az álszürrealista
fotómontázs játék, nem művészet ez sem. És: nem való közönség elé, ami ujjgyakorlatnak
elmegy. A motívumok fölsorolása és a kész kép között idegennek be nem látható
az út. De muszáj végig ittmaradni, mert kölcsönadtam egy villanykörtét a
kiállításhoz.
Bálint E. képet nézett:
- Túl sok hatásnak vagyok
kitéve, szűkíteni kell, igaz, neki 20 évébe tellett, míg önmagát megtalálta.
- Szerinte is jól látom,
hogy az esztéticizálás, virtuózkodás felé csúszom (Festőasztal), ezért irányadó
számomra még ma is a -Zsófia emléke-.
- Üresjáratra ő is nagyon jó
módszernek tartja, hogy studírozni akarok, de: csak amíg jólesik, kínozni nem
szabad, akkor inkább olvassak, stb.
Igazgató
Úr!
Kérem,
alkalmazzon engem a Tanért Vállalatnál formatervezői minőségben.
Évek
óta dolgozom a Vállalatnak elsősorban Kiss Jenőnén keresztül. Terveztem és
formaterveztem játékokat, iskolai szemléltető eszközöket. Több ízben
illusztráltam tanszerismertető füzetet és címlapokat is terveztem. Dolgoztam
még Bihari Sándornak, Reményi Jánosnénak, Vizi Istvánnénak is, és eddig munkám
mindig megfelelt. Jelenleg is két megbízásom van, és egyik játéktervem
próbagyártását is művezetem Bruckner Andrással együttműködve. Mostani
munkahelyemen készített bútorterveimet véletlen éppen a Tanért V. fogja
kivitelezni, és szó van róla, hogy egyiket házitípusként, szériában is kívánná
gyártani.
A
végső ötletet kérésemhez az Ön sajtóértekezlete adta, mely felhívta a figyelmet
a konkurencia létére, melynek - szerintem - fontos oldala a formatervezés, ill.
grafikai megjelenítés színvonala.
Magamról.
27 éves vagyok, nős, az Iparművészeti Főiskolán szereztem belsőépítő
tervezőművész diplomát. A Közért Karbantartó Vállalatnál dolgozom rövidített
munkaidőben, tervezőként. Egy édesség- és egy könyvesbolt tervem a belvárosban
kivitelezés alatt áll. Tagja vagyok a M. N. Művészeti Alapnak és rendszeres -
nem megélhetési jellegű - alkotó képzőművészeti tevékenységet folytatok, és
ehhez valamilyen formában kötetlen munkaidő-beosztásra lenne szükségem. Ezért
szeretnék munkahelyet változtatni.
Vállalnék
játéktervezést, formatervezést, esetleg grafika, műszaki grafika,
prospektustervezés munkát vagy bútortervezést is. Épületet tervezni egy szintig
vagyok jogosult.
A
szokványos, szabályozott honoráriumokból kalkulálva, a Vállalatnak talán
anyagilag sem lenne hátrányos iparművészt státusban foglalkoztatni.
Amennyiben
kérésemet megbeszélésre érdemesnek tartja, kérem, tegye lehetővé személyes
megjelenésemet.
69. 4. 203
Zsófiéknál:
Péter-Béla-Villő, régi közös évek emléke és fiatal induló építészi gondok, most
már tudom, milyen figyelemreméltóan fontos komponens, hogy ezek a gondok nem
érdekelnek és az emberek sem. Még csak nem is untakozom -
Vezérigazgató
Úr!
Bizonyára
emlékszik február elején megírt levelemre, melyben alkalmazást kérek, hivatkozva
arra, hogy évek óta dolgozom már a Vállalatnak. Jeleztem, hogy művészeti
szaktanácsadást (például a konstruálás végső stádiumában a szakmérnökkel
együttműködve), formatervezést és grafika munkát vállalnék.
Sajnos,
azóta egy alkalommal sikerült a prop. osztály vezetőjével beszélnem. A második,
érdemi tárgyalás idejét rögzítendő telefonhívásomkor megtudtam, hogy a Vállalat
csak kötött, 8 órás munkaidőben tud foglalkoztatni. Arra, hogy egy megfelelő
jogkörrel rendelkező személlyel (a még nem is rögzített) álláspontomat
összeegyeztessem, kérésemre sem kaptam lehetőséget.
Lehetséges,
hogy ennek bármilyen újtól való félelem volt az oka. Művészt státusban
foglalkoztatni nálunk még valóban nem elterjedt szokás. Ellenben tény az, hogy
gyártmányaik nem kis hányada megfelelő formatervezés nélkül lép a piacra
(végignéztem a Rákóczi úti mintabolt termékeit).
Hogy
ez nem sokáig tartható állapot, Ön tudja legjobban -
Ezért
tartom sajnálatosnak ügyem ilyen merev kezelését.
69. 5. 207
Jelige:
Csepel 57, H. 543
Jelentkezem
az Önök által meghirdetett grafikusi munkakörre.
Dipl.
iparművész vagyok. Vállalok: műszaki-, reklám-, prospektus-, kiállításgrafikát;
kiállítástervezést, van gyakorlatom formatervezésben és belsőépítészi munkában
is.
Otthon
szeretnék dolgozni, erre a célra műtermet is tartok fenn - viszont igen rövid
határidőket tudok vállalni.
Fizetés
igényem munkakörtől függően, teljesítménybérben min. 2000 Ft.
Tisztelettel: Váli
Dezső
(Nagy külker vállalatok prop. osztályán kilincseltem
reklámgrafika anyagommal.)
Hungexpo
Személyzeti osztálya
Bp.
Luther u. 4-6.
Váli
Dezső belsőépítész vagyok.
Szeretnék
vállalatuknál grafikusként elhelyezkedni.
Szakmám
szerint értek a bútortervezéshez, kiállítástervezéshez, belső berendezéshez.
Építeni egy szintig van jogom. Jelenlegi munkahelyemen a következő megbízásaim
voltak: édességbolt a Lenin körúton, turmixbár a Petőfi S. utcában, kávé-tea
bolt, egy antikvárium a Ferenciek terén és most egy zeneműboltot tervezek a
Népköztársaság útján. A Vállalat esetleges tervezési feladataiban szívesen
részt vennék.
Grafika.
Évek óta dolgozom a Tankönyvkiadónak. Készítettem címlaptervet, műszaki
grafikát, illusztráltam szakmunkás-tankönyvet. Ezenkívül a Lektorátuson
keresztül és közvetlen megbízás útján készítettem címlapokat, prospektust és
egyéb reklámgrafikát. Munkáimból mintakollekciót szívesen bemutatok.
Formatervezői
megbízásaim is vannak: iskolai szemléletőeszközök, óvodai játékok, csomagolás-
és doboztervek.
A
Főiskolán három évig asztaloskodtunk, s ilyenformán esetleges kiállítás
kivitelezési kisegítő-irányító munkától sem félek.
Tekintve,
hogy hivatásomra nézve festő vagyok, szeretnék Önöknél nem kötött munkaidő
formában elhelyezkedni, mert így munkáimat időben jobban össze tudnám hangolni.
69. 7. 210,
211
Már tudom, miért érint
kellemetlenül, ha egy férj nyakkendőjét igazgató feleséget látok.
Az esztétikusnak nincsenek
kizárólagos normái, egy begombolatlan ingnyak a viselője lényegéből kifejezhet
valamit - lényegi igazságot, esztétikusan.
A nő normája viszont
mindenkor a sztenderdhez igazodik, s uniformizálná az egyedit. Gesztusában az
efféle rend(teremtő) vágy nyilvánul meg.
Fiatal
Művészek Stúdiója Bp.
Kérem
a t. Elnökséget, hogy vegyen föl a Stúdió tagjai sorába.
Váli
Dezső vagyok, 1942-ben születtem, 1967-ben diplomáztam az Iparművészeti
Főiskolán és tagja lettem a MNM Alapnak.
Belsőépítész
tervezőként dolgozom ötórás munkaidőben, de valódi munkámnak régóta a festést
vallom. Becsületesen és rendszeresen dolgozom, és úgy tűnik, megérett az idő
arra, hogy ennek egy közösséggel közösséget vállalva formát is adjak.
(fölvettek, 70-ben
8000 Ft ösztöndíjat adtak. 71.1.)
Kata
levelek/7
1.
levél Cigándra, ahol ő gyűjtött.
Az ágy (prics) szélén üldögéltem,
félkönyéken, lustán hátamat
vakargatva a Gellérthegyi kertek
készülő (nem készülő) állványon
ülő farostját nézegettem a
rádióban Piaf hörgött csodás
- Cocteau barátja volt -
a zsatandré mé Milord, tutálá
má á vü... fölerősítettem a
rádiót és kiszellőztettem - erős dohányszag
- Ági önarcképet csinál két napja -
lassan alkonyodott, eszembe jutott,
tavasszal kinyílik: meg kéne
nézni a Körteret vakítóan tiszta
ablakok mögül. Ahogy tavasszal
a mustármag (miért ne) (és
a cseresznyemag is) feszültséget
érez burkában, szétrepeszti és
ősi szokás szerint megindul a
sárban fölfelé, fölötte nyikhaj
fű - kollégák - bólogatnak -
- igen jó lenne látni
Finnország. Fű kollégák bólogatnak.
Bernáth figyelmeztetett: másképp
nem megy. A pénzügyminiszter
finoman fogta a kristálypoharat,
megemelte és mosolygott: 70 dollár,
uram.
Neki kéne látni a képnek, de
nem akar indulni. A tábori állvány
három lába, mint a magát megcövekelt
okos szamár: tapodtat se.
Lehet, hogy a Mylord nem is a
szerelemről szól - pedig
stimmel az elhalkulás
is. Szép a szerelem illúziók
nélkül is. Semmi jót nem
vár, mégis kap, ha baj van:
önmagában. És önmagában, belül:
elkerülhetetlen. Csodák
talán nincsenek, de így is szép.
A fűtőtest. A bordái sorban.
A narancs tábori szék. 4 éve
véletlen többet utaltak
ki egy grafikai munkámért, mint
járt - és első örömömben megvettem.
Művésztelepeken nagyon kellett.
Belefért a tarisznyába a mappa
mellé. Ecset, háromszínű pác, tus
nap, álmosan - mindig - és
melegben lassan - azt mondják,
az ínyencek nagyon lassan isszák
a jó bort - válogattam az
utcák között. Itt is mindnek
íze van a környéken.
Nem volt véletlen, hogy a
Feneketlen-tavat hátulról -
a szabadtéri mozi felől -
közelítettük meg.
Belezuhanok hangulatkutamba,
cinizmusom visszaránt.
Érdekes ez. Bajaim sorolva
szomorkodnék, ellenérveim
kinevetnek, legyintek: minden
rendben. Úgyis tudom. Külvilág-
gal nekem nincs harcolnivalóm.
Az ember (és ez nem is olyan
kis dolog) - egy ilyen hibás szerkezetet
is - megtanul kormányozni.
Ági vekkerre ritkán ébred
föl. Meséli tegnap új módszert
próbált: -Állati sok vizet ittam
és direkt nem mentem vécére,
és reggel nagyon kellett pisálni,
hát fölébredtem - csak nem
egészséges-.
Hát, a teákat én is iszom
egymás után, de okkal, úgy tűnik
utolért a hongkongi. Hajlásnál
a bal oldalam picit fáj, mintha
fáradt lenne - ez úgy szokott
Egyik melós ittasan karam-
bolozott a vállalattól, egy
olasz pasas meghalt. Az elöl
roncsolt kocsiját a gyár elé
vontatták, ponyva alatt
nyugszik. Hazamentemben
megemeltem, mintha szemfedőt,
kezem remegett és nagyon nehéz
volt a ponyva. Erőltettem.
Ilyenek gyűlnek álommá
éjszakára.
Délben egy nagy borítékot
is kaptam. Azt bontottam előbb
Valami 8 oldalas kérdőív
mint pályakezdő diplomás, hogy
jutottam el idáig - milyen
most. Nem hiszem, hogy kitöltöm
- más levelet várok most -,
különben sem fér vargabetűs életem
rubrikába.
Hanem leveled szép volt:
van az a kis virág, a
mezei százszorszép, pár szál együtt,
füvecskével - mosolyogsz,
de komolyan köszönöd a
csokrot
Vacakolok (bár mintáztam
is) meg barkácsolok - munka helyett
két napja tán. Betegségelőszél.
Ha a Fő utcai boltot be tudom
fejezni - esetleg holnap -,
lehet, hogy lefekszem. Ma
+ 2 vacsorám volt. Mert vettem
magamnak (véres hurkát) anyám
meghívott - és egyikből sem
bírtam enni.
A Mylordot még Márió zongorázta
a főiskola színpadán
- mondjuk az évvégi kiállításunkat
rendeztük a díszteremben,
mondjuk 65-ben.
Páran ácsorogtunk a zongora
körül leejtett kézzel
A zsinórpadlást nézegettem
lassú nyaktekeréssel, szürke
függöny és kapcsolótábla. És
egy francia arc emléke.
Utolsó fellépése - fény
éjfél (szerda)
lefekszem.
Máté képnéz:
- ölég heterogén minőségű
anyag
(Angyali üdvözlet)
- túlfaktúráztam a szentes
képet, fáradt, spekulatív felületek
- a sztenderd képméret
(mégiscsak) ostobaság:
- mégsem szégyen a képet
utólag megvágni.
Mártély művésztelep
mindjárt az elején:
- a csaplárosné lánya nékem
vinkó árban óbort ád -
- szabad-e Katolikus Szóval
legyeket csapkodni?
Kis apartman: gardrob,
előszoba, fürdőszoba ülőkáddal, szoba üvegfallal a Tiszára, loggia kemény
betonnal védve a szomszédoktól, bőrfotel, kettő is.
Félbehajtott talált
Népszabadsággal az egyetlen lakót agyoncsapom, enyém a vár. A Tisza. Alpesi hegyitavak
fényképe. Dús fák tömör-magas fala szegi, szemközt vadon világ, a holtág
valahol-végét elrejtik a kanyarok. Ez a kiöblösödés tóvá torzítja. Kiránduló és
halászladikok tucatjával, fürdőtelep, pecázók. Ha ladikkal betolatsz a
partmenti dzsumbuj alá: lombfüggöny körben, békalencse és félhomály. Itt ki
lehet gombolni a kislány blúzát -
Délután bódult álom,
félálom, megint álom. Engedni fogom magam ilyen félhülyének maradni, a régebbi
művésztelepeken is jót tett.Este, a díványról hason fekve lehet a Tiszát nézni,
a házat leárnyékoló lombok alatt már csillagot látni - óvodások a homokgödörben
- nyüzsögnek a kis játszókötényes gondolatok, eleresztve az óvónéni kezét -.
Nem bánom, szaladgáljanak, van ellenszer, ha netán -
Kémek gallércsücskében
fiolában a méreg, csak el kell harapni, másodperceken belül hat: nálam van a
-Modern magyar művészettörténet- - félkönyéken belelapozva a második lapnál
fölüvöltök: Héjj! Keservit! Munkááára! (juhhé) - szerencsére fekve maradok -
A szemközti part fölött
tömör bástyafal már a lomb. Fény villan a vízben: magányos pecázó bagóra
gyújtott. Picit még vörös az ég, ciripelés és csend van. Lassú ladik,
csobbanás, nevetés messziről, a szél hangja aztán. Megint csend, áll a világ. A
tábori állvány a sarokban fölajzott terpeszben hiába vár: majd, kedves - most
inkább nézek - (ha én ennek valaha a negyedét el tudnám mondani képben).
A ladik fölött repülök,
aztán a túlparti erdő, feljebb, a Tisza vékony, csillogó szalag már. Féloldalamon,
térdem kicsit fölhúzva, fölöttem sötét az ég, szemem behunyom, lassan este
lett.
Két anyó a reggeli misén. Az
egyiknek nincs türelme végigmondani a hangos Confiteort, közben megcsókolgatja
Szűzanyácska képét az imakönyvben.
Csend van. Csend van kint és
bent. Teljes csend. Aztán a vízen - cikcakkban botladozó ladik - meg kéne
tanulni ezt is - vízbe nyúló gallyon méla halászmadár féllábon. Úgy kinyújtja a
nyakát, hogy csőrével az állát is meg tudja vakarni, de nem nagyon szereti, ha
közel megyek. Pedig rajzolni akarom. Aztán megegyezünk. Széltől hajtva
mozdulatlanul elcsurgok előtte, aztán nagy ívben vissza a szélirányba. Gúnyosan
fölfújja magát, az ördög tudja így lerajzolni. Aztán egy békát lesek, a béka
meg egy szúnyogot. Az a legügyesebb .
Halászember varsáját
szurkozza a parton a füzesben.
Hogy egész délelőtt a tűzzel
bajmolódni
meg aztán, kérem, az itteni
erdész kapott az állatkerttől egy sasfiókért egy bölénybikát, de az embörhöz
szokott jámbor állat volt, csak a horgászok szerszámát lökte a vízbe, ha nem
ügyeltek, egyszer eltűnt a nagy vízkor, tavasszal, valahol meghámozták, biztos
A plébános. Betegségtől
elfolyt sárgás-fehér arc, öregecske már, kövér a teste, bottal jár és pecsétes
ruhában. A szenvedéstől beszűkült szem, már bizonytalanul kapkodó tekintet, a
mise szövegét el-eltéveszti. Ha túlságosan fáj a lába, elmarad a reggeli mise.
Azt hiszem, ötletszerűen, ahogy fölbukkan emlékezetében - keveri a latin és a
magyar szöveget. Beszélgetünk, itt meg latin szólást idéz, nem gondolva, aligha
érthetem.
- Nehéz kérem. A viharsaroki
embereket nem érdekli csak az ital és a nő. Jó pár -kollégista- bentlakója van
a kocsmának, este úgy kell őket kidobni. Hétszáz lakosból 25 agglegény, tudja,
milyen nagy szám az?! Vasárnap is - tudom én -, csak tévedésből gyűlt össze
húsz ember a templomban, összekeverték a vásárhelyi és az itteni búcsú idejét.
Nehéz. 650 forintból nehéz megélni kérem. Az egyházadót egyáltalán nem fizetik
- abból kellene fönntartanom magam -, el meg nem lophatom tőlük. A villanyszámlát
meg muszáj fizetni, a templomnak is, itthon is, ki ne kapcsolják. Meg a tévé,
az is pénz, ha még az se lenne ... eddig még csak olykor elbeszélgettünk Józsi
bácsival, a gátőrrel, de ő most nyugdíjba megy. Vásárhelyen van a háza - hát
így. Nem, édesanyámmal élek, ez még nagy szerencse. Két éve helyeztek ide,
Újpestről, tudja, minket nemigen kérdeznek. Mondjuk, az nem baj, hogy falu, parasztgyerek voltam én,
csak tudja, ez az érdektelenség -
- És azt mondják, a
boldogsághoz nem kell pénz; nem a rossz nehézség - mondtam is én: kegyelmes
püspök úr, ennyiből élek. A község nem tart el, mint dolga volna. Ő felelte, hogy ebből nem lehet megélni,
nem én mondtam. --
Előidéztem és végignéztem
egy lódarázs fulladásos agóniáját. A lábak erőteljesen rángnak, keresik a
szabadulást, aztán remegni kezdenek. A potroh vége még billeg a lélegzés
ütemére, a toron jól látni a rettenetes vergődő lüktetést. Aztán kínja görcsbe
rántja, a test karikába húzódik, a szányak megindulnak egymás felé, majd a
haldoklásban egyedülmaradásnak szörnyű szimbólumaként egyenként, lassan minden
végtagját maga alá húzza, szája tátog még - pár pillanat - nem mozdul. A Hamu
és gyémánt utolsó jelenetére és a Mandarin haldoklására emlékeztetett, arra:
hogy mi is -
No hát nézzük ezt is.
Mit szeretnék:
- ha megtanítanának jól
síelni
- autót vezetni
- hát igen, egy nagy
helyiséget, műteremnek
- egy-két okos jó barátot,
barátnőt
- több időt, vagy legalább
több energiát munkámhoz
- szeretnék tanulni,
filozófiát elsősorban
- egy masszőrt, titkárt
- szeretném, ha a
közvetlenül érzékelhető világ föl
tudna olykor izzítani
- szeretném Umbriát látni
- efféle
Közért
Karbantartó és Szolgáltató Vállalat
Igazgatóság
Fölmondási
kérelem
Váratlanul
megteremtődött a lehetősége annak, hogy önálló művészként munkát kapjak, ezért
a -munkaviszony megszűnt-
jogformula szabályai szerint szeretnék a vállalattól 1991. okt. 1-jével
kilépni.
Itteni
munkáimat evvel a határidővel éppen dokumentálom, befejezem, megkezdett új
munkám nincsen, ezért kérem a t. Vállalatvezetőséget, hogy a meghatározott 15
nap felmondási határidőtől eltekinteni szíveskedjék.
Itteni
munkámat, munkakörnyezetemet igen kedveltem, de valódi hivatásom vár rám.
Tisztelettel:
69. 9. 236,
237
Egy adat a múltból, ami
fölös illúziókat rombol: az első főiskolai félév végén még nem tudtam mind a
tizennégy évfolyamtársam nevét -
Tervezésnél (sokszor
élettervezésnél is) a hibaforrásokat úgy kell összeválogatni, hogy ne
összegeződhessenek a hibák, ne fokozzák egymás hatását, sőt esetleg
ellensúlyozzák -
1969.
Kata babysitter Londonban 1 hónapig
Zavarodott
vagyok Kiscsillag előttem egy írógép és lekerekített sarkú kék papír, s ide
szavakká sűríteni gomolygás gondolataimat töf-töf mozdulataimat és véredet a
combon. Nincsen könnyű kedvem, messze vagy és állókép most. Henry Moore tonna
fekvő nőalakja az asztalon, haját fogja irtózatos méretű karjaival. Nem lehet
többé meg nem történtté tenni.
Szeretlek.
Tudtam, hogy nagyon fontos lesz nekem, hogy elmész. Idegesen rázogattam a
fénybe emelve a lombikot, elég sötét vagy fölrobban vagy fölforr - mi lesz.
Fejbekólintás a nem léted. Állítólag asztronautáknál használták a súlytalanság
elérésére: a 90-ik emeleten elkezdett zuhanni lefelé egy lift picivel nagyobb
sebességgel, mint a benne lévők. Lent aztán fokozatosan elkezdett lassítani, és
a benne lévők újra talajt éreztek a lábuk alatt. Mindegy, hogy mit mondok:
zuhanok vagy lebegek ebben a percben. Nem a jó és rossz mámor számít, nem a vacsora
a fénykörben a finn sótartóval és mosollyal, hanem a létezés. A tiéd. Meg az
enyém.
Ha
éppen a vászon az erősebb és nem én, körbebámulok, míg leteszem az ecsetet. Túl
ismerem már magamat, túl sokat játszottam testemmel és lelkemmel. Ismerem
műszereimet és erről kínlódás közben szép kis grafikonokat tudok rajzolni. Amit
ismer az ember, azt kicsit unja is. Unom. Az önmagába zárt élet csak a gömbön
belül fejlődik, Kosztolányi is sírt ezért. Fanyar ecetes saláta vagyok. Te meg
porcukor a Közértből 10,60-ért - és megeszi az élet. Látod, nem tudok szépet
udvarolni neked, rögtön pirul az ujjam - Azt hiszem mosolyognivalóan gyerekek
vagyunk még. Furcsa egy kamaszkor álszakállal, kímélőkoszttal és reumával (ez
csak olyan képletes).
Hanem
már nem félek a gyerektől. Jól történik a világ, magától megérik egy-egy
gondolat szép pirosra, észre sem veszed, még csak kapálni sem kell, Világ
felelősséget érzem vállamon, rezdülésem földrengés, milliós károkat fizet a
Biztosító. Ezért is egészséges öröm számomra, ha néhanapján leszarnak a
verebek. Igen, mindenkinek van gyereke, sőt! mindenki volt (és lesz) gyerek -
Kislibám,
most József Attila - konyhakövön csúszkáló mosogatóvizes proliasszonynak
látlak, nem hiszem, hogy igazam van. Aztán fehérnemű-kirakat előtt mélázol. Én
is. Hát ez az én lelki életem.
A
Ludas Matyiban volt egy vicc rajzolva az idomítás csodája címen. Cirkuszporond
közepén feszítő idomár mellett egy kanoroszlán szívhez szorított manccsal
szavalja az Anyám tyúkját. Hát ilyen a celávi.
Hogy
mi van Pesten? Hoppál bátya kérdezett téged, öregem; fél 9-től hatig dolgoznak,
aláírólap állatok. Béla napokban leszerel, vagy szabadul - ahogy tetszik. A
vállalattól. Váli marad. Állítólag ő szerelmes. Na, most valami földhözragadtat
is: átfestettem a Hegy alattot. Kontrasztosabb-grafikusabb lett, színesebb,
keményebb és sajnos kevesebb lelki életet él - dekorativitás felé csúszott.
Hát, ő tudja - a boylert csak éjszakára hagyom bekapcsolva, reggeli mosdáshoz
ez elég. Lehet, hogy kisstílűség. Kosztom viszont többe kerül, hát persze -
szent isten, bugyit kellene váltani.
A
magyarrádióéstelevízió gyerekkórusa most az énekli két szólamban, hogy kukuriku
kukuriku
Piszok
szerencsém van veled.
SZABADFOGLALKOZÁSÚ 69. 10.
03-TÓL.
69. 10. 236,
237
Feszített tempójú másfél hét
keretezés, ma teljesen befejeztem, az anyag a kiállításra készen áll. És megint
a jól- és lelkiismeretesen végzett munka csömöre.
Kiállításomra előkészített
képek jegyzéke
VASÁRNAP REGGEL o-mty,
p. 42x60 68/9
SZIVACSVIRÁGOK VÁZÁBAN,
o. frst 60,3x40,5 69/6
1. A HEGY ALATT o, v. 70x100 69/1-11
2. A SZENT KÉP o, v. 50x40 69/6
3. SZELÍD ANGYAL o, farost 50x40 69/9
4. NAGYMAMA SZOBÁJA o, v. 50x70 69/8
CIMBORA, pác, p.
44,3x31,4 69/2
SZENTENDRE, o. v. 45x76
63-67
5. BARANGOLÓ SZENTENDRE o, v. 40x110
69/11
ANGYALFÖLD, ESTE o, p.
25x43,2 61/12
BELVÁROSI UTCARÉSZLET
o, p. 40,5x29,4 60/10
DISZNÓÓL o, farost
21x44,5 69/10
ESZERGOMI UDVAR o,
farost 23,7x48,8 69/3-11
A VILÁG SZÉLÉN o-mty,
p. 35x38 68/10
6. ARANY IDŐK o, p. 21,3x32,3 67/11
SZÉKEK EGYMÁS KÖZÖTT
o-mty, p. 61,5x45,6 68/7
HANCÚROZÓ DOMBOK o-mty,
p. 40x51 68/7
ZÖLD SZOBROK o, p.
27,3x37,2 68/6
7. HOMO CONTEMPLATOR (A TŰNŐDŐ EMBER) o, p. 43,5x42 68/7
MONOKRÓM o-mty, p.
45,3x43,4 68/7
8. EGYSZER VOLT o, v. 39x49,4 61/5
9. KÁPOLNA ÉS KOPJAFÁK o-mty, p.
43,5x46,3 8/7
ENTERIŐR o, p. 20,4x18,6 68/5
10. CSÖNDES VÁGY NYUGALMA o, p. 27,9x17,2 61/12
GÉPSZÖRNY A SAROKBAN o,
p. 39x18,8 67/9
ZEBEGÉNYI LUGAS I. o,
p. 37x30,4 68/7
11. ZEBEGÉNYI LUGAS II. ceruza, p. 38,8x30 68/7-9
ZEBEGÉNYI LUGAS III. o,
farost 38,4x33 69/8
SZÉKEK ÉS FEKETE KÖCSÖG
o, farost 33,3x28,7 69/7
FESTŐASZTALKA MEG EGYEBEK o, p. 22x22,4
68-69/2
12. ZSÓFI EMLÉKE o, p.
42,8x54,8 66-67
LILA MŰTEREM o, farost 45x23,8 68/12
VESZPRÉM AZ UTOLSÓ
NAPOKBAN o, farost 26,5x26,5 68/11
A HALOTT KUTYA o,
fatáblán 30,3x18,4 68/10
BILDUSKA o, p. 17x12,5
68/5
KATEDRÁLIS
fa-applikáció 35x35,4 69/5
AZ A KIS SZERB TEMPLOM
o, fatáblán 20x29,5 68/12
HÁZACSKÁK
ÖSSZEGABALYODVA tus, p. 9x14,4 61/1
13. AZ ÚT VÉGE o, v. 70x100 69/6-11
14. SÖTÉT HEGY o, v. 100x70 69/11
(kiállításon 14
db végül)
Két hét Nagymarosi alkotóház
Cézanne: kétféle festészet
van: az egyik az erős, a teremtő, az alkotó, szóval az enyém. És aztán, persze,
festenek még mások is -
Delacroix azt állítja, új
kép kezdésekor mindig mélységes utálat fogta el mestersége iránt, és meg
kellett keményítenie a szívét -
Donatello ráordított a munka
hevében egyik szobrára: szólalj meg, te kopaszfejű...!
Fra Angelico festés előtt
imádkozott...
Ha az egész művésztelepnek,
és általában a könnyebb hónapoknak csak (?) annyi haszna lenne, hogy koromnak
megfelelőre fiatalítson vissza - már ami munkaerőmet és vitalitásomat illeti -
Összegezve a csak magam
munkájával eltöltött kb. két hónapot, jól kihasználtam időmet. Keretezés két
hét, aztán régi képeimnek, vagy hatnak, újrafestése, rendbehozatala, újakat is
festettem, végül az alkotóházi két hét, ott rajzoltam is, és képek is kerültek
-
Eddig igazolódott Szroghnak
írt levelem állítása (68.3.), tudom kezelni időmet.
NAGYMAROSI MŰVÉSZTELEP VÉGE -
251/B
meghívó
PÉTER VLADIMIR
NÉMETH GÉZA
VÁLI DEZSŐ
kiállítását az
Eötvös-klubban (V. Károlyi Mihály utca 9.) 1970. január 12-én 6 órakor Bálint
Endre nyitja meg. A kiállítást rendezte S. Nagy Katalin. Megtekinthető január
26-ig, hétköznap 11-18 óráig.
251D
Művészet folyóirat, 1970.
június
Péter
Vladimir, Németh Géza, Váli Dezső kiállítása az Eötvös klubban
[...]
Váli Dezső az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészi oklevelet nyert, az utóbbi
években azonban érdeklődése egyre inkább a festészet felé fordult. A
művészetnek ebben az ágában önmagát képezte tovább. [...]
Váli
Dezső többségében olajfestményeket állított ki. Képei művészi indítékúak, ennek
következtében tárgyuk és kifejezésmódjuk szerint két csoportba sorolhatók. Egy
részüket a valóság közvetlen benyomásai keltették életre (-Szentendre-,
-Nagymama szobája-, -Nagymaros-), más részükben irracionális jellegű
élményeinek kifejezése késztette festésre (-Harc és csend-, -Nagykapu-, Szelíd
angyal-). Összhatásukban a valóság közvetlen hatása alatt készült munkái a
jelentősebbek. A -Szentendre- című képén, romantikus érzelmesség nélkül, a
mértani jellegű színfoltok torlódó ritmusával emlékezik meg a régi városról,
építészeti modoráról. -Nagymama szobája- című képén a színharmóniával, a kép
dekoratív ritmusával idézi fel a szoba hangulatát, hasonló vonások adják meg
-Nagymaros- című képének értékét. A nem ehhez a tárgykörhöz tartozó -Tűnődő
ember- című képének színhangulatával, a jó dekoratív érzékkel megkomponált,
színfoltokra egyszerűsített tárgyak foltritmusával fejezi ki a kép hangulatát.
Kár, hogy az ülő alak átírása kevésbé sikerült.
A
második csoportba tartozó munkáin az a határozottság, amivel közvetlen
benyomásait festette meg, erősen csökken. Formái és képeinek színharmóniája nem
elég expresszívek és nincsen meg az a sajátos, egyéni jellegük, ami az
egyoldalú szubjektív élmény kifejezésének előfeltétele. Véleményünk szerint
Váli Dezső akkor jár helyes úton, ha benyomásainak közvetlen tolmácsolására
vállalkozik.
Ujvári Béla