dátum: 2007.01.   fájl: mozgo-vilag-2007.htm             C.8837-38

Mozgó Világ számára / Illusztráció mellékelve: napló vb0, 02b, 03b, 11a naplóoldalak fotói.

 

Váli Dezső
Dédapám memoárja 

1987 végén H. Máté barátom telefonált: tudtam-e, hogy zsidó vagyok? „Nem lehet tévedés, nagybátyád, Váli Béla író, színháztörténész (1858. Szabadka – 1896. Budapest) benne van a Magyar Zsidó Lexikonban, márpedig 1929-ben az erős antiszemitizmus miatt gondosan ellenőriztek minden adatot. A név után csillag van, vagyis kikeresztelkedett. Gondoltam én, hogy nem véletlenül fested évek óta azokat a zsidó temetőket!”

Egy percre elakadt a lélegzetem. Hívő katolikusként az antiszemitizmust már csak hitemből adódóan is megvetem. A zsidó kultúrához vonzódom, temetőfotó könyvet csináltam, reggelente imáik, zsoltáraik. Ahogy II. János Pál mondta, idősebb testvéreink. De közéjük tartozni?! Nem volt ellenemre, de minden elmozdult, amit eddig megéltem. Ezt a különös lebegést narkósok élhetik meg.

Tudtam régi iratokról, fölkerestem rég nem látott kilencvenéves nagybátyámat, aki mosolygott és megmutatta a keresztleveleket a 18. századból, egyébként hanák család. [„Csehül hanáci, cseh néptörzs Morvaországban. A H. erőteljes nép, saját dialektusuk szerint beszélnek. Szorgalmuk és munkásságuk által tűnnek ki szomszédaik közül, akikkel nem szívesen kötnek házasságot. Szenvedélyes muzsikusok és táncosok.” Pallas Lexikon, 1884.]
Valitsek Antal kőműves tehát Morvaországból jött, 1796-ban házat vett Szabadkán. Szorgalmas ember, fia már kereskedő. Unokája jurátus, Kossuthot kíséri hajón Bécsbe 1848 márciusában (együtt Degré Alajossal, Szüts barátom dédapjával.) Névmagyarítás, így ő 1862-től már Váli Béla; tőle ez a napló. 13 gyerek. Egyikük Dezső, orvos, Csáth Gézát is boncolta; az én nagyapám. Aki aztán a bácskai földbirtokot hátrahagyva 1919-ben a szerbek elől menekült asszonyával Budapestre, két vagon bútorral. Apámtól már csak két tárgyat örököltem, pecsétgyűrűjét és orosz hadifogolytáborból nekem írt intelmeit (hároméves voltam) – már sejthette, hogy meg fog halni. Anyácskám mindkettőt az érettségim alkalmából adta volna át. De hát én gyűrűt nem hordok. A levél pedig: egy esetleg tőlem idegen szellemi végrendelet súlyát cipelni egy életen át – inkább nem. A levelet azóta se láttam. Úgy tudom, azóta elkallódott.

Tehát a keresztlevelekkel együtt került elő ez a dédapai napló, helyesebben memoár is. Kölcsönkértem egy napra, fénymásolat. Most le is fotóztam, 136 oldal. Megcsináltam a tartalomjegyzékét. A napló 32 fejezetre tagolódik. Kezdi a leírást a nagyszülőkkel, aztán passzusok a családtagoktól. Foglalkozik az 1848-49-es eseményekkel, leír csatákat, győzelmeket és meneküléseket. Elmeséli, az összeomlás után hogyan menekül meg az osztrák kényszersorozástól. Hazatelepül Pestről, szerepe Szabadka város vezetésében, közgyűlések, 13 beszédének szövege. Egy fejezetben összefoglalja a város múltját, és megírja egy erdélyi utazását is.

A bemutatandó részletek kiválasztását szerkesztő barátomra bíztam. A teljes szöveg, tartalomjegyzékkel: www.deske.hu / C. NAPLÓ

 

[kezdődik a naplórészletek idézése]