dátum: 2009.8.29.        fájl:   html-009/borsos-margit.htm                C. 10090-91

Fiam kérdi, hogy mit tudok róla:

Borsos Margit

1915. 12. 29 Nagyszeben  - 2009. 6. 20.
Anyja Mosolygó Erzsébet, meghalhatott, mert nevelőanyja nevelte, aki szeretett.
Erdélyből a család valószínűleg egyszerre települt át, először Győrbe, amikor fiatalok voltak.
Három testvér, bátyja Borsos Miklós szobrász, lánytestvére mintha hegedűművész, megbolondult, korán meghalt.
Margit is örökölt depresszióra hajlamot.

Szakma

Tanítónő, 60-as évek, sok évig Vilmapusztán összevont osztály, szeretik, naponta 4 km.-t gyalogol ki
Veszpréből, télen hóban. Ott van szolg. lakása, de azt nem használja. Talán tankönyvírásban is együtt dolgozik anyámmal.
Félapáca barátnőjével, annak anyjával Veszprémban él. 63-ban aludtam ott náluk egy-két éjjel, Cs. Zsófi kapcsán.
Rövid ideig Isaszegre kerül tanítani, aztán nyugdíj.
Fölköltözik Pestre, Karinthy Ferencékhez albérletbe, évekre. 

Teste
 
Soha nem egy orvoshoz, nem vesz be gyógyszert. A legvégén altatók. A körzeti orvos teljes kudarca nála, semmire nem hajlandó.
Az utolsó napokban is követelné  kórházban, azonnal vigyem haza.
 

Lelke

Hívő katolikus, anyámmal naponta imádkozik. De anyám hozzá papot tán két évente csak furfanggal tud megszervezni.
Halála előtt a kórházban már félöntudatlanul Ahilles atya föloldozza. Halála másnapján elvégzem érte a teljes búcsút.

Szelleme

Csendes irodalmi ambíciók, magának verseket ír.
1953-ban egy irod. pályázatot nyer, akkor el is indulhatna, hívják is, de ő nem.
A Rádió gyerekrovatának ír rendszeresen, évtizedeken át; Nyitnikék rovat.
2005. szept. Úton – egy orvosismerőse kiadja verseskötetét VD-né fotóival.
Nem nagy, de nagyon jó könyvtára van. Mély szellemiségű műveket olvas, művelt és kultúraszerető. Tolsztojt különösen szereti, és komoly zenét hallgat, kazettái, CD-i, rádió. Utolsó éveiben már egész nap csak olvas és zenét hallgat. Amikor már nem tudja a CD-lejátszót bekapcsolni, akkor marad a Bartók rádió. Utolsó évében a tévét sem nézi. 

Körtéri évei anyámmal
72-ben, hogy én elköltöztem anyámtól, kiürült a lakás, hozzá költözik, régi szakmainak indult barátság.
Amig lába engedi, naponta hosszú séták a Ménesi úton, egyedül.
Együtt járnak nyaralni, Velemben vesznek ki szobát évekig.
82? táján anyámmal megveszik Szentgálon a kis almatároló házat, szép kerttel, berendezik, kertet varázsolnak, vagy 17 éven át minden nyarát, sokat egyedül is, ott tölti.
Fájdalmas, és sosem heveri ki, mikor már állapotuk miatt el kell adniuk az „Édent”.
Egyetlen Veszprémi barátnője vagy 15 éve meghalt, senkit nem igényel, és kórosan nem tart kapcsolatot senkivel. Utolsó években járókeret, nem mozdul ki a lakásból, kivinnénk fák közé, vagy egy-két napra is nyaralni, ellenáll. Anyámat se igen engedi nyaralni. Vele való beszélgetésre szüksége volt, tévé, időjárást, híradót, főleg természetfilmeket néztek, ő szerette a krimiket is. Növekvő depressziójával anyámat terheli, szeretetet zsarol. Ahogy teste és elméje gyengül, közvetlen környezetét is lassan bepiszkítja, tönkreteszi. Anyám, mikor már nem bírja ellátni, élete utolsó háromnegyed évében a helyzet elöl húgom kolostorába menekül. Margitot fizetett gondozónő továbbra is naponta rövid időre látogatja, eteti, mosdatja. Húgom épp látogatja, mikor elesik az előszobában, combnyaktörés, kórházba viszem, másnap sikeres műtét, platinarúd a combjába, orvos szerint néhány nap múlva már járnia kell. A műtét terhelését nem bírja szervezete, pár nap múlva meghal.

VD. 2009. 8. 29.