dátum: 1997       fájl: html-2009/monografia-eletrajz.htm                 C. 10121-22
 

Váli monográfia két életrajza

1942. október 2-án születtem, Budapesten, utóbb kiderült: zöldszínfélvaknak.
1954: ásványgyűjteményem gyarapodik, megvásárlom a Geológia I. egyetemi tankönyvet.
1959 óta festek. Első mestereim: Magyarász Imre, Máté Gyula, Sugár Gyula, halálukig barátaim
1960: beiratkozom a Dési Huber esti rajzkörbe.
1962-67: Iparművészeti Főiskola, belsőépítész szak. Tanítottak: Szrogh György, Jánossy György, Jurcsik Károly építészek, Szalay László statikus. A festőtanárok Jakuba János és Gulyás Dénes voltak.
1967: diplomamunkám alapján Finta József meghív műtermébe, a Lakótervbe, a Hotel Duna Intercontinental kiviteli terveit rajzoljuk vég nélkül.
1968-69: hatórás munkaidő-lehetőség miatt át a Közért Karbantartó Vállalathoz, tervezőnek. Így déltől már tudtam festeni.
1969, fölvettek a Fiatal Művészek Stúdióba. Ez jó, mert még kisebbségi érzésem volt a Képzőművészeti Főiskolát végzettek mellett. 1970-ben 11 alkalom volt kiállításra, pályázatra, 1971-ben 15, 72-ben 18.
1969. október óta szabadfoglalkozású festő vagyok.
Azóta évi egy hónap alkotóházban.
Első években pénzforrások: reklámgrafikai segédmunka, egy lakberendezési cikksorozat a Nők Lapjának, a Tanító folyóirat illusztrálása, szakillusztrációk a Tankönyvkiadónak, 1974-77 között 12 000 parasztszobafotó a Népművelési Intézetnek S. Nagy Kata lakáskultúra-kutatásához.
1969: első közös kiállítás Rákosligeten.
1970: első önálló kiállítás a Károlyi Mihály utcai Eötvös-klubban. A szomszéd teremben: Németh Géza és Péter Vladimír. Rendezte S. Nagy Kata, megnyitotta Bálint Endre.
1970: első nyugat-európai út, 110 kiállítás és múzeum.
1972: műteremlakás (30 éves koromra, a Margit körúton).
1974: második európai út, 160 kiállítás és múzeum. Látogatás Félix Klee-nél.
Fölvesznek a Képzőművész Szövetségbe.
1975: NDK, Halle, művésztelep, másfél hónap.
1975-79: Zebegény, Szőnyi István nyári szabadiskolán tanítok. Ott ismerkedem meg Szüts Miklóssal, a következő nyáron közösen tanítunk egy osztályt.
1977: 3 éves Derkovits-ösztöndíj, azóta megélek a képeimből.
1979-90: napi 34 perc jóga. Fejenállás közben lányom nyuszija zavartalanul rágta a szakállamat.
1980: Gruber Béla-múzeum szervezése majdnem sikerül.
1981: önálló kiállítás a Műcsarnokban.
Norvégia, ösztöndíjjal; síelés és két hét tengeri út föl, Északra.
1984 óta: 5.24-kor vekker; hajnali zsolozsma  a ferencesekkel.
Koreában három hét, S. Nagy Katával.
1985 óta vezetem a „Fioretti” katolikus imaközösséget.
1986: Munkácsy-díj.
1987: Ernst Múzeumi közös kiállításunk. Szüts ötletéből indult. Résztvevők: Bakos Ildikó, Böröcz András, El Kazovszkij, ef. Zámbó István,  Szüts Miklós, Váli, Vojnich Erzsébet.
1986 nyara, Mátraalmás, egy hónap a grafikai művésztelepen, a Salgótarjáni múzeum vendégeként. Életemben először: 100 lap  hidegtűrajz, és rézkarc.
Még egyszer, 89-ben sikerült eljutnom oda, akkor már műtermet rajzoltam (karcoltam) szintén gyakran utólag színezve.
1990 és 96: New York fontosabb múzeumai.
1990 óta reggel 30 perc úszás a Lukácsban.
1991-92: a Képzőművészeti Főiskolán kurzust vezetek, induló kapcsolatok a festőnövendékekkel, a „NÉMO” rajzkörükkel.
1992: 10 cikkem a Mozgó Világban: Uccello, Tornyai és Czimra, Morandi, Modok Mária és Braque, Utrillo, Klee, Vaszkó Erzsébet, Bonnard, Tóth Menyhért, végül: Váli.
1992: 7 festőt meghívok  (Kovács László, Kovács Péter, Molnár Péter, Schmal Károly, Szüts Miklós, Tölg-Molnár Zoltán, Vojnich Erzsébet); 40 kép a kecskeméti Cifra Palotának egy állandó kortárskiállítás céljára, közös ajándékként.
1992: C. Napló 1958-1992 kötetem megjelenik az Új Mandátum kiadónál.
1993: Tanú ez a kőhalom (fotóalbum Közép-Európa régi zsidó temetőiről Sáros Lászlóval közösen)  megjelenik az Új Mandátum kiadónál.
1994. január 6.: Szüts révén komputerhez jutok.
1994-95: az Iparművészeti Főiskola építész szakán  rajzot tanítok. Otthagyom, nincs rá időm.
1994. december: Kecskemét helyett Győrben nyílik meg állandó kiállításunk a Városi Művészeti Múzeumban, a Magyar Ispota barokk épületében  

Köszönöm megvagyok, dolgozom. Absztrahálni jár belém a lélek...

[és a felmenőkről:]
 

Valitsek Antal kőműveslegény Morvaországból Szabadkára települvén 1798-ban oltárhoz vezette Hajcsung Katalint. Névmagyarosítás: 1862. Van  egy családi legenda  egy      elsüllyedt dunai uszályról, amiről dédapám tudta, hogy szögrakománya rozsdamentes, kiemelte; abból lett a vagyon. Nagyapám, dr. Váli Dezső boncolta Csáth Gézát. A család Trianon után maradék bácskai birtokait eladva két vagon bútorral Budapestre menekült, a Zugligetben vett villát. Az anyai ág (osztrák és sátoraljaújhelyi) lesújtó véleménnyel volt a városukban tanuló fiatal Kossuthról. Vaskereskedés és hegyaljai szőlők. Anyai nagyapám tanított meg lombfűrészelni. Biológiakönyveket fordított a maga örömére, horgászott. 1949-ben a zebegényi erdőben elvesztettük lepketartó ciános üvegét. Volt izgalom. Keresztapám, Reményi-Schneller Lajos németbarát pénzügyminiszter, a siralomházban katolizált. Anyám: sz. Behyna Magda, (sz. 1919) gyerekkorától tanítónőnek készült, 26 évesen két gyerekkel megözvegyült. Háború előtt kalapban és kesztyűben járt, a romos Pesten alkalmi hordár volt egy öreg babakocsival. Apám: Váli Dezső, Szabadkán született, banktisztviselő volt. Svájcba járt síelni, volt egy motorbiciklije, jól táncolt és szerette Wagnert. Nem emlékszem rá, meghalt 1946-ban a Szovjetunióban, hadifogságban. Húgom: Erzsébet, 1971-ben Salzburgba disszidált, a búcsúvacsorán pezsgőt bontottunk; Benedek-rendi apáca lett. Most hazatelepült, kolostort alapított és épített Kaposvár mellett. Feleségem: Jávor Kata,  kandidátus, szőke, néprajzkutató (MTA). Gyerekek:  Zsófia (sz. 1975), Miklós (sz. 1982)