dátum: 2009.10.       fájl:   html-2009/weores-existetia.htm                C. 10179

Weöres:
 

PRAE-EXISTENTIA
Isten gondol öröktől fogva téged,
elméjében léted mint szikla áll.
Mi ehhez mérve habfodornyi élted?
és mit változtat rajtad a halál?



EXISTENTIA
Felébredek: nem az vagyok, ki voltam.
Elalszom: holnap megint más leszek.
De élve, holtan, utcán, kriptaboltban
én emlékezem és én feledek.



POST-EXISTENTIA
Nem nyughatsz addig, se halva, se élve,
míg át nem szőtted árnyad és szined
a szerelem végtelen szőttesébe,
a béke aztán lesz tied.