dátum: 2010.9.        fájl: html-2010/hvg-cikk.htm                  C. 10579

HVG fölkérésre:

Mi változik, és mi nem? A magasművészet úgy működik, hogy némely emberek fölizgulnak egy jó kép láttán, merthogy az beletenyerelt a magánéletükbe. Ez nem változik. Kétezer ember (Bernáth Aurél szerint) ebben az országban zavartalanul fog műveket fogyasztani tíz és ötven év múlva is. Rebesgetik, a festészet elhal; nem hiszem. Túl fontos ahhoz. Láttam nyomortanyán újságból ollózott, falra rajzszögelt képet. Nem a zsúrvendégek kedvéért. Hogy csak néhány ezren? Mozdonyvezetőből sem kell sok.

Ami mulatságosan változni fog évről évre, az a művészetet imitáló szórakoztatóipar. Jövőre a Pompidou Center kiállítótermeit derékig elárasztják langyos habfürdővel; turistacsalogató. Fölfedezik a felhőre festést.
Ami nem fog bekövetkezni; hogy a budapesti Műcsarnok kétévenként megmutatná az országnak - feladata lenne - a magyar festők java termését.

És mi a lecke. A változásokra választ adni... vigyázat, a művészet nem a mindennapi durranásokkal foglalkozik. Itt nincsenek kétéves divatok, csak évezredes gondok. Élet és halál; egy jó mű villanás-időre megmutatja Isten köpenye szegélyét. Ez maradó. A többi csak maszturbálás, félkarú rabló, vagy szivárványos csacsiság.

2010. szeptember
Váli Dezső