2011.9.            html-2011/panno-magyarazat.htm            C.11019-11022

 

Kedves Váli Úr! 

Készítettem egy rövid összefoglalót tanulóink számára az aulában található pannóról. A honlapunkra és a kép mellé szeretnénk elhelyezni az ismertetőt. Mielőtt megtennénk kérem, hogy ahol szükségesnek találja javítsa ki, vagy pontosítsa a cikket.

 

Jó egészséget kívánok, üdvözlettel: Juhász József
2011.9.9.

[Kazinczy Ált. Isk. igazgató]

 

 

Váli Dezső: A képtár kapuja  - A/72/14"                                           
                plextol
, farost, 10 tábla
                548x314 cm, 1972

 

 

A kép rövid története a művész elbeszélése szerint.

 

2011. június  közepén Váli Dezső festőművész látogatott el iskolánkba azzal a céllal, hogy az aulában található A képtár kapuja c. pannót restaurálja.  Munka közbeni beszélgetés alkalmával mesélte el a kép történetét.

 

Eredetileg egy múzeum nagy lépcsőházába készült. Elhelyezték, de úgy döntöttek, hogy ott mégsem a megfelelő helyen van. Elkerült egy raktárba, majd helykeresés közben került a látótérbe Miskolc és a mi iskolánk. Nagy tér, megfelelő nagyságú falfelület állt a rendelkezésre. Így a város akkori vezetése eldöntötte, hogy a Váli-pannó a 3-as iskolába kerül.

 

A műalkotást mi őrizzük, de formailag Miskolc Város Önkormányzatának tulajdona, aki a felügyeleti  jogot  ill. kötelességet a Bán András úr vezette Miskolci Galériára testálta. Értékes, jegyzett alkotás, mai értéke 7-10 millió forint körül mozog.

 

A festmény szimbólumok, képi metaforák sokaságát rejti. Könnyebb úgy értelmezni, hogy a történetét ismerjük.

 

A cím, a bal alsó sarokban látható sárga kapuhoz kapcsolódik. Ez a képtár kapuja. A képtárat, múzeumot a művészetek szentélyének tekinthetjük. Ezek az épületek egyfajta kulturális templomok, melyek hirdetik az emberi nagyságot. Ugyanakkor az emberi eredmények az „égiek” közreműködésével valósulhatnak meg.

A kép egyfajta látomás, melyben megjelenik a szellemvilág és a földi valóság is. A két síkot a jobboldali barna „életfa” köti össze, ez a kapocs a szellemi és a fizikai lét között.

A szellemvilág képviselői az angyalok, ők jelennek meg a kép tetején és alján. A tetején két kar úszik be, alul jobb oldalt két láb-szerű halad kifelé a képből.

Bal oldalon egy hajó orrát láthatjuk, amint révbe ér a feketével ábrázolt vízen a művészetek templomába. Középen fekete színnel jelenik meg az ember.

Egyszerre látható a négy őselem: levegő,tűz,víz, föld. A lángok felülről csapnak be a látótérbe. A géniuszt, az emberi elme nagyságát szimbolizálják.

 

Ha így lépésről lépésre értelmezzük a látottakat, hozzátesszük a keletkezés ismert körülményeit, közelebb jutunk a kép megértéséhez.

Büszkék vagyunk és örülünk, hogy egy rangos műalkotás őrzői és napi szemlélői lehetünk.

 

Váli Dezső festőművész és egyéb művei megtalálhatók a www.deske.hu honlapon.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - 

Kazinczy Ált. Iskola, Miskolc

Juhász József igazgató

 

 

Tisztelt Igazgató Úr!


Köszönöm, hogy ilyen megkülönböztetett figyelemmel foglalkoznak munkámmal. A gondolatot nagyon szerencsésnek tartom, néhány mondattal segítséget adni a kisdiákoknak a mű értelmezéséhez, s egyben bíztatni őket a látottak önálló értelmezésére. Ezért szerencsés a szövegben az egy lehetséges olvasat gondolata. Hiszen egy mű mindig személyes élmény, mindenki azt és csak azt olvassa ki belőle, amit maga átélt, megértett, látott a világból, többet nem. Ezért is kap mindenki belőle mást, ezért is személyes minden „üzenet”.

Mellékelem az átigazított szövegváltozatot. Ha szükséges lenne további egyeztetés, rendelkezésre állok.
2011.9.11.

Szívélyes üdvözlettel:
Váli Dezső

 

 

Váli Dezső: „A képtár kapuja  - A/72/14” pannó,                                           
                plextol (műanyagtempera), farost, 10 tábla
                548x314 cm, 1972.

 


2011. június közepén Váli Dezső festőművész (1942–) meglátogatta iskolánkat, hogy az aulában található A képtár kapuja – munkáját több évtized után újra lássa, és ha szükséges, restaurálja. E munkája közben mesélt is a kép történetéről.

 

A pannó (azaz nem közvetlenül falra-, hanem fal elé kerülő, táblákra festett mű) az akkori miskolci múzeum fölkérésre, annak belső fogadó főfalára készült. El is helyezték, de az akkori Képzőművészeti Lektorátus zsűrije nem tartotta megfelelőnek, és levétette a falról. A munka évekig a művész műtermében raktározódott, majd helykeresés közben került látótérbe a mi iskolánk. Ideálisan szép tér, és éppen megfelelő méretű falfelület; így a Város vezetése a 3-as iskolát javasolta, amit a művész megtekintés után örömmel el is fogadott. Így került 1981 augusztusában a kép hozzánk, ajándékként.

 

A műalkotást mi őrizzük, de formailag Miskolc Város Önkormányzatának tulajdona, a mű szakmai felügyelete a Miskolci Galériára feladata. Értékes, jegyzett alkotás, jelenlegi értéke 7-10 millió forint körül mozog.

 

A festmény szimbólumok, képi metaforák sokaságát rejti. Megpróbálunk belőlük néhányat értelmezni.

 

A KÉPTÁR KAPUJA. A mű címe a bal alsó sarokban látható titokzatos sárga kapuhoz kapcsolódik. A képtárat, múzeumot a csodák világának, a művészetek szentélyének tekinthetjük. Ezek az épületek az emberi szellem, az emberi nagyság csendes őrzői és hirdetői. Ugyanakkor ezek az emberi eredmények az „égiek” közreműködésével valósulnak meg.

– A kép látomás, melyben megjelenik a szellemvilág és a földi valóság is. A két síkot a jobboldali barna „életfa” köti össze.

– A szellemvilág képviselői az angyalok, a kép tetején két kar jelzi, egy közülük mintegy segítőkészen berepül a földi létbe. Egy másik éppen elröppen, szétnyílt fekete köntöse alja lent, középen látható.

– Az evilágot egy hajó orra képviseli, amint közelít a fekete vízen a művészetek temploma felé. A révbe érkezés ünnepe. Evilági még a kapu közelében a fal tetejére szállt fekete madár.

– Egyszerre látható itt négy elem: levegő, tűz, víz és a föld. A lángok felülről csapnak be a látótérbe. A géniuszt, az emberi elme nagyságát szimbolizálják.

 

Ha így, lépésről lépésre, ki-ki a maga számára értelmezi a látottakat, hozzávéve a keletkezés körülményeit, tudniillik, hogy a pannó eredetileg múzeum fogadóterébe készült, közelebb juthat a kép megértéséhez.

Büszkék vagyunk és örülünk, hogy egy rangos műalkotás őrzői és napi szemlélői lehetünk.

 

Váli Dezső festőművész minden műve megtalálható a www.deske.hu honlapon.