2010.05.
html-2014/belvedere-beszelgetes.htm
C.12693 - 716
Belvedere Galéria / Láthatatlan Váli - kiállításomon
közönség (és kamera előtti) beszélgetés lejegyzése, 1h 04p.
Kérdez: Ungvári Tamás
http://deske.hu/iras/film/film-2010-04.htm
Forró
Tamás:
Kezicsókolom! Jó estét kívánok!
„A láthatatlan Váli képek közgyűjteményekből és két jelentős magángyűjteményből” című kiállításunk pontosan két héttel ezelőtt nyílt meg, Szüts Miklós festőművész mondta a megnyitó szövegét, azóta felfokozott az érdeklődés a kiállítás iránt, valóban nagyon sokan nézték meg az elmúlt két hétben, és hogy mi a véleményük a kiállításról, csak olyan esetlegesen engedjék meg, hogy a kiállítás vendégkönyvéből néhány mondatot felolvassak.
„Ez csoda így együtt” - Fekete Jenő
„Kedves mester, tessék szíves lenni még zsidó temetőt festeni, azok a legszebbek.” - (nem tudom kiolvasni az aláírót.)
„Kedves Váli úr! Itt és most értettem meg, hogy a szürke is lehet színes”. – Horváth Bálint.
„Megköszönöm, ha olvasható” – ja,ezt Deske írta.
„Az év legkiemelkedőbb kortárs kiállítása” – írta Nagy Barna
„Örülök a kiállításnak” – Kieselbach Tomi.
„Kedves Deske, gyönyörű az anyag így együtt, és persze külön-külön is.” – Finta József
Végül ez is érdekes: „Kellemes spekulálni azon, hogy egy műterem kék folttal miért jobb, mint mondjuk műterem zöld szagú villamos nélkül. Azért egy kis ünneprontás is. Néha úgy érzem, hogy a művész kicsit Váli Dezső hatása alá került.”
És akkor itt van egy: „Mester, élete legnagyszerűbb kiállítása” – Farkas Iván.
Ezekkel a kiragadott mondatokkal igyekeztem érzékeltetni, hogy azt hiszem elfogulatlanság nélkül mondhatom, hogy nagyon nagy sikere van Váli Dezső két héttel ezelőtt megnyílt kiállításának. Azt pedig úgy gondolom, egy egészen kivételes esemény, ami most következik, különösebb körítés, bevezető helyett: Váli Dezsővel Ungvári Tamás beszélget.
Ungvári
Tamás
Énnekem ugye - Pilátus a krédóban – belecsöppentem ebbe a Váli dologba úgy, hogy én valamikor ezelőtt 2-3 évvel, éppen a zsidó temetők gyűjteményt, vagy legalábbis reprodukciókat néztem meg, és teljesen lenyűgözve, elkáprázva, azt mondtam magamban, hogy ez szinte nem is létezik. Egyetlen kritikám az volt, hogy minden zsidó temetőhöz halott zsidók kellenek, és azt én nem támogatom, de ezen kívül egészen csodálatos volt az a sorozat.
Most van itt egy életmű előttünk, aminek természetesen nem én vagyok a legjobb magyarázója. Szüts Miklóstól kezdve nagy művészek próbálták föltörni a titkot, és én most avval próbálkozom, ami természetesen reménytelen, hogy egy zárkózott, de a nyilvánosságtól nem idegenkedő mestert megszólaltassak azok előtt, akik a művét nyílván ismerik, szeretik, nagyra becsülik.
Wellcome home - Isten hozott körünkben! Még azt teszem hozzá, amit tudniuk kell mindenkinek, hogy ez a zárkózott életmű, aminek a magyarázata oly nehéz, ez valójában megismerhető, méghozzá az Országos Széchenyi Könyvtárba tett deske.hu honlapon, ahol az életrajzon kezdve, a reprodukciók, a teljes katalógus, nem is tudom hányfajta jegyzet és magyarázat, tulajdonképpen egy lábjegyzetes Váli Dezsőt adnak elénk.
Nekem elég jó a memóriám, és azon vizsgáztattam magam, hogy a katalógusból hány képet tudok azonosítani. Óriási dolog. Abbahagytam kilencvennél, de már az is egy relatíve jó teljesítmény.
Most én Váli Dezsőt fogom megkérdezni, hogy 942-től, születésétől kezdve, mikor volt az első pillanat, amikor a fotóművész festészetre gondolt, és a festő a fotóművészetre.
Váli
Dezső
Ezt még soha nem kérdezték tőlem.
Ungvári
Tamás
Persze, mert nem értettek hozzá, hogy hogy kell kérdezni.
Váli
Dezső
Ez érdekes, és nem is tudok csípőből válaszolni. 53-ban kaptam egy fényképezőgépet, tehát 11 éves voltam. Azóta fotózok. 56-ban az ablakomból fényképeztem az ostromot, meg ilyenek. Azokat már rég kidobtam, mert amatőr felvételek voltak, rossz felvételek. Én fotózni mindig szerettem, ez az egyik fonal, és ennek semmi köze nem volt semmihez, illetve kisfiú koromtól kezdve… Édesanyámért mentem egyszer néhány éves koromban, a munkahelyére bementem a Művelődési Minisztériumba, megbeszéltük, hogy együtt megyünk valahova. Évekkel később mesélte, hogy egy megállóban azt mondtam, hogy bocsánat, én most itt leszállok, szia, mert itt van egy fotókiállítás, amit elfelejtettem megnézni, és otthagytam anyámat. Szóval a fotókiállítások gyerekkoromtól. A fotó egy nagyon jó dolog.
A festészethez pedig aktívan nem volt közöm. Az úgy nézett ki, hogy a művészet, mint olyan, az valahogy érdekelt, és ezért gimnazista koromban eljártam a Művészettörténeti Szabadegyetemre, ma se értem, hogy miért, de oda eljártam 1-2 évig. A festészettel nem volt aktív kapcsolatom, azt úgy kvázi villámcsapásszerűen, az érettségi előtt egy évvel vettem észre. Ez két külön vonal volt, és szinte, szinte sokáig úgy is maradt.
Ungvári
Tamás
Számomra van egy bizonyos híd a festmények és a fotográfia között, méghozzá ezt nálad olvastam valamelyik jegyzetedben, hogy mi a titka a fénynek és az árnyéknak. Clair and obscure-nek, és azért mind a kettőben ez a rettenetes dolog, az árnyék és a tárgy körvonalai között mégiscsak megvan. Azt képzelem, hogy a te festészetedben, meg a fotográfiában is ennek a felfedezésnek a különböző realizációja, megvalósításai vannak.
Váli
Dezső
Is.
Ungvári
Tamás
Is. Nem akarom megtudni a végső titkot, én csak kicsi titkokat akarok lebontani. Méghozzá azt szeretném lebontani, hogy a különböző korszakokban Váli Dezső, vagy temetőket festett, aminek a.., hogy fedezte fel a temetőket, az le van írva, hogy Erdélyben hogyan ment, benne van a jegyzetekben, nagyjából. A lényeg az, hogy utána azoknak a tárgyaknak a száma, amelyek megjelennek a te festményeidben, azok szerencsére limitáltak. Miért? Mert te a tárgyak őrültje vagy, ha szabad így mondanom, egy tárgymester. Olvastam a naplódban, hogy egyszer a műtermedet kialmoztad, ha ez a rendes szó, és utána visszatetted a szemetet, mert nem bírtad elviselni azt a rendet, ami a halál rendje, mert az élet az szemét, meg eldobott csonkok, meg akármik. Meséld el a tárgyakhoz való –mondjuk így – relatíve mániákus viszonyodat.
Váli
Dezső
Az tényleg egy furcsa rend, hogyha ez ide tartozik, de hát tulajdonképpen érdekesebb, mint közvetlenül a képekről beszélni szerintem.
Érettségi után egy tanárom kezembe adta Seneca Erkölcsi levelek I-II. kötetet. Ez megütött. Egy oldalról megpofozott. Más oldalról pedig, ez az 50-es évek második fele, a Sartre, Camus féle egzisztencializmus akkor megjelent Magyarországon, ha emlékszel, ezekben a Modern Könyvtár?, Magvető sorozatokban…?
Ungvári
Tamás
Legelőször megjelent 47-ben Sartre-nak a „Mi az egzisztencializmus” című kis füzete.
Váli
Dezső
Nem, ez 57-58.
Ungvári
Tamás
57-ben, igen a Magvető sorozatában, így van.
Váli
Dezső
Az egzisztencializmus a másik oldalról megpofozott. Ma már nem tudom pontosan. Én akkor hívő voltam, és maradtam, de evvel ez teljesen kibillentett. Mindenesetre az volt a következménye, hogy 20 éves koromban, akkor már elég szép nagy könyvtáram volt, azt egy tételben elajándékoztam, de vele együtt a könyvszekrényt is, a csillárt is, az ágyamat is lapokra szerkesztettem át, és a sarokba tettem. Praktikusan azóta van egy ilyen feszült adok-veszek viszonyom a tárgyakkal, mert reménytelen a tárgyakkal a harmonikus kapcsolatot fönntartani, az a végső ítéletem, hogy nem védenek meg a haláltól. Nagyon szeretem a tárgyakat, és ami nem szükséges, azonnal eldobom.
Ungvári
Tamás
Pontosan, ez nagyszerű, mert az egzisztencializmusban ez is benne van. Azért nekem van egy komoly antikapitalista filozófiai ……, mert a kapitalizmus a tárgyak fetisizmusából áll.
Váli
Dezső
Aha. Akkor én egy antikapitalista vagyok.
Ungvári
Tamás
Antikapitalista vagy. Különben én is.
Váli
Dezső
Az azonos a kommunistával?
Ungvári
Tamás
Éppen hogy nem azonos. A kommunisták egy álomkapitalizmust próbálnak megcsinálni. Az antikapitalista egy élhető kapitalista, ami nagy álom.
Váli
Dezső
…de megvalósíthatatlan.
Ungvári
Tamás
Nem megvalósíthatatlan, mert az élhetőséghez nagyon sok minden tartozik hozzá. Többek között Camus, Sartre, ezek mind az élhetőség részei.
Váli
Dezső
Azt keresték.
Ungvári
Tamás
Hát azt keresték. Nézd, ezek kijöttek, ahogy mi valamennyien, kijöttek egy háborúból. Camus az életét áldozta majdnem, egy algériai fiatalember volt, egy Le Combat című lapot szerkesztett Dél-Franciaországban, ahol a ….. nevű hóhér grasszált, és tulajdonképpen az ellenállás 80%-át fölszámolták. Sartre meg koncentrációs táborban volt. És hazajöttek 45-ben, ez egy győztes hatalom volt Franciaország, ezek hiába árulták el Franciaországot, saját hadserege, meg a polgárai is. Ezek győztesek voltak. A győzelem extázisában rájöttek arra, hogy még ez is kevés, és akkor hozták az egzisztenci… hogy mi létbe vetettek vagyunk, hogy nem tudjuk az erkölcsi… pontosan az ellentéte…
Váli
Dezső
Nagyon megzavart.
Ungvári
Tamás
Engem is. Itt vagyok, máig megzavarva, de nem baj. Mindenkit megzavart, persze.
Váli
Dezső
Évek teltek el, amíg helyreállt. Kerestem a sztoicizmusnak…, mert annak viszont van a hittel, az egyistenhittel kapcsolata, a kereszténységgel van, és van is ennek egy ilyen ága.
Ungvári
Tamás
Hogyne, hogyne.
Váli
Dezső
A festőládámnak a hátán még 10 évvel ezelőtt is föl volt írva, hogy sSTOA, de a „t” betű helyén egy kereszt volt.
Ungvári
Tamás
Ha-ha. A sztoa poikilé, ahogy az eredeti… - bocsánatot kérek, én egy tanárember vagyok, ezért elmondhatom, hogy a sztoa poikilé tulajdonképpen egy erkélyt jelent, ahol megtárgyalták az erkölcsi élet lehetőségét, és hát nagyon konzekvensek voltak, mert ezek a sztoikusok tudod, hogy kik ellen küzdöttek? A kutyák ellen, mert a küon, a cinikus, az görögben kutyát jelent.
Tehát a hívők és a kutyák harcából milyen jó helyen, azt hiszem, hogy jó helyen kötöttünk ki, mert hívők vagyunk. Én legalábbis hívő vagyok, és más hitét nem bolygatom.
Seneca pedig, akit fiatalkorodban találtál, az pedig egy proto-keresztény volt a maga sztoikus elszántságával, tehát az nem nagy ellentmondás.
Itt menjünk vissza a tárgyakra. Te voltál Párizsban, nemegyszer, sőt még Avignon-t is, ha valaki akarja tőled tudni, akkor itt van. Én Avignonba szerelmes voltam. Mesélj két mondatot a te avignoni élményedről.
Váli
Dezső
Az nem így van, mert én akkor másfél hónapra mentem ki, és egy napra beosztott…, minden napra volt egy térkép, amin sárgával be volt rajzolva a pályaudvartól a Youst Hostelig tartó út, és pirossal be volt rajzolva a Youst Hosteltől a múzeumig, és semmi mást, sehol nem néztem, és nem is nagyon érdekelt. Tehát én Avignonba egy kis prehisztorikus szoborért mentem, ami remélem ma is ott van, egy 20 cm-es kis idol, egy harcos feje, azt néztem meg. Ott mellesleg megnéztem egy számomra nem túl jelentős Picasso kiállítást a várban. Egy aktuális kiállítást.
Avignonban volt egy véletlen, egy megázott..., és egy templomba eső elől beszaladt élményem, de az nem a városhoz fűződik, az itt is lehetett volna, történhetett volna a Bazilikában.
Ungvári
Tamás
A dolgok így vannak, meg nem így vannak. Mert az az ember, aki azt hiszi, hogy Avignont kiolvassa, az őrült, vagy nem érti a dolgokat.
Váli
Dezső
Én nem értem persze.
Ungvári
Tamás
Senki nem érti. A legnagyobb angol művészetkritikus, Ruskin, 20 évet töltött, írt egy hatalmas, hét kötetes könyvet: Velence kövei. Az első 12 kőről, az első két kötet szól. Kit érdekel… a turista látvány az nem látvány. Az introspekció látvány. Az a látvány, amit itt látsz, hogy az egy tárgy, egy fény, egy hangulat… kit érdekel több.
Te mit gondolsz, miért vagy olyan nagy festő? Mert én a szemedbe mondhatom. Ettől az elszánt puritanizmustól, hogy csak azt látod, ami érdekel, és csak az érdekel, ami befér ebbe a lencsébe.
Váli
Dezső
Ez nagyon elegáns, csak ez nem többlet, ez kevesebb lett.
Ungvári
Tamás
Igen?! Akkor mondd, hogy miért?
Váli
Dezső
Ez egy szükség. Erre vagyok képes. Nem tudok sokat látni.
Ungvári
Tamás
Sokat?!
Váli
Dezső
Nem. Ha ezt most itt komolyan kérdezzük…
Ungvári
Tamás
Komolyan, nagyon komolyan.
Váli
Dezső
Akkor ez egy csökkentett értékűség. Ennek nem tagadom az előnyeit. Az életem egyik legnagyobb rejtélye, magamnak, és tulajdonképpen nem tudom megfejteni, egy pszichológus rögtön vágná az indokát, hogy 20 éves koromban nagyon szép kilátás volt a Móricz Zsigmond körtéren az 5. emeleti ablakomból, az egész Gellért-hegyet láttam, meg egy hatalmas forgalmat. Úgyhogy gyerekkoromban az íróasztalom sarkát odatoltam az ablakhoz, és onnét néztem. Második főiskolás koromban, még akkor belsőépítész voltam, pausszal elfedtem az összes ablakot, és tulajdonképpen azóta így élek. A pauszon két 1x1 cm-es lyukat vágtam. Az egyikre az volt írva: „várható időjárás” – mert az eget néztem. A másikra pedig a körtéri órára nézett: a „pontos idő.”
Ungvári
Tamás
Ha ezt valaki limitációnak mondja, akkor a szerénységnek a paroxizmusában szenved. Mert ez pontosan a fordítottja. Egy épeszű, mondjuk nagy kutató, az 1 db sejtet vizsgál egész életében.
Váli
Dezső
Én nem vizsgálok semmit.
Ungvári
Tamás
Hát akkor a nézés és vizsgálat közötti
különbséget…
Váli
Dezső
Nem affektálok, de nem nézek. Csezdmeg. A kiránduláson…
Ungvári
Tamás
Csezdmeg. Ez egy jó tanács…
Váli
Dezső
Bocsánat, de ez fontos. Szóval ez fontos. Rájöttem, hogy 20 éve kirándulunk, és rájöttem, hogy nem látom a tájat, mert vagy túl lazák a tarkóizmaim, vagy túl szorosak a torokizmaim, és lehajtott fejjel kirándulok 20 éve. Kölcsönkértem – tudod, amikor gerincműtét után nyakba tesznek ilyen gipszet, és próbáltam avval kirándulni, hogy körülnézzek.
Ungvári
Tamás
………….. te lettél volna Horn Gyula.
Váli
Dezső
Az jó volt, akkor láttam a tájat, de visszaadtam, mert nem ez a dolgok rendje, úgyhogy azóta megint a földet nézem. Helytelen.
Ungvári
Tamás
Ez mind olyan típusú szerénység, melyet megmondom neked, hogy tőled fogok cáfolni. Egyik kirándulásodon láttál egy hegyoldalt, legalábbis így olvastam nálad, és a hegyoldalban a barázdák és a megműveltség ott volt. Akkor valahogy azt mondod, hogy az igazi táj az, amiben ez az emberi beavatkozás is látszik. Ez azért elég szép.
Váli
Dezső
Ezt Illyés Gyulától tudom.
Ungvári
Tamás
Hát hogy kitől tudod… én meg Platóntól, meg a Homérosztól tudom. Mindegy, hogy kitől tudod.
Váli
Dezső
Hát nem. Hogyha ez a kérdés iránya, akkor nagyon rossz megfigyelő vagyok. Illetve hogy nem azt figyelem meg, amit az emberek szoktak.
Ungvári
Tamás
Akkor a párodat, itt ül mellettem… mert az én feleségem azzal vádol, hogy én csak olyan erdőbe megyek, ahol a fákra ki van írva, hogy milyen. Én olvasni szeretek és a fákra rá van írva, hogy „eukalyptusz borea”, akkor hajlandó vagyok sétálni erdőben. Ha nincs valami irodalom ott, akkor nem érdekel. Én se látok. Én azt tanultam tőled, mert nekem, ugye, miért fontos egy festő? Mit tudok tőle tanulni? Milyen…
Váli
Dezső
Semmit.
Ungvári
Tamás
Semmit? Kérlek szépen. Ez velem most már lassan 80 éve történik, hogy semmit nem tanulok, mégis van egy kicsi hab a tetején, és azzal én meg vagyok elégedve. Rengeteget lehet festőktől tanulni. Például azt, hogy… én a nézést tanulom. Tehát, hogy hogy kell… van két festményed is, vagy három, amikor a többször változott utcáról fölülről lenézel: a havas út. Abból rengeteget lehet tanulni. Mert ennek van értelme. Havas út 1, havas út 2. Akkor a Margit körút tetejéről lefényképezed a havas utat.
Váli
Dezső
De ez fotó.
Ungvári
Tamás
Ez fotó.
Váli
Dezső
Ja, ja, azok jók.
Ungvári
Tamás
És mi a különbség? Semmi! A fölfedezése annak a havas útnak, az egy fölfedezés, és kész. Az egyszeri alkalom, a pillanat megragadása, a következő hó már egész más lesz. Minden hó különbözik.
Váli
Dezső
Na, hát ez.. Mi a kérdés?
Ungvári
Tamás
Ez. Ez. Miben különbözik a mai hó a tegnapitól? Ez a fontos kérdés.
Váli
Dezső
Ismered a katolikus szentmise rendjét úgy körülbelül?
Ungvári
Tamás
Nagyjából.
Váli
Dezső
Az úrfelmutatás után a Miatyánk kb. 8 perc. Nekem az elég gyakran 0 másodperc. Nem is biztos, hogy alszom, reggel, hajnalban, hanem nem vagyok ott. Panaszkodva, nyafogva mondtam a Katának, hogy – azért ez borzasztó!, kb. 2 percet hallok egy szentmiséből. Azt mondta: hidd el, hogy elég!
Ungvári
Tamás
In aeternum. Örökké így. Persze. Az emberi szem gondolkodása az lóugrásban megy, és nem lineáris. Az ismétlődő témákban az az érdekes, hogy ismétlődnek, nem az, hogy újak. Vannak festők, akik minden nap egy új témát találnak ki, te meg nem találsz ki új témát, hanem most a műtermem, annak a fényei, egy ablak, egy tárgy.
Váli
Dezső
Ha azt kérdezed tőlem, hogy mire figyelek. Nem tudom. Nem tudom. Úgy élem meg, hogy nem figyelek semmire, persze, hát nem így van. Nem tudom. És hogy mikor. Annyi mindent nem látok. Röhögnek rajtam, hogy az unokáim nevét föl kell írnom a kezemre golyóstollal, mert összekeverem, meg minden. Nem tudom őket megszólítani, mert elfelejtem a nevüket. Csomó mindent nem tudok, amit kellene. Passz.
Ungvári
Tamás
Karinthy Frigyes, aki szintén egy jeles mester volt. Karinthy Ferenc mesélte nekem, hogy egyszer hazament, és Karinthy nyitott ajtót. Azt mondta a 9 éves gyerekének, hogy „kit tetszik keresni?”
Váli
Dezső
Ez gyalázat volt. Ezt fiával, a Gáborral csinálta meg, aki aztán megőrült. Igen.
Ungvári
Tamás
A Cinivel is megcsinálta. Kit tetszik?… Karintyékat. Karinthyék? Egy emelettel följebb laknak. Tehát ő is, meg te is talán tudatosan azt látjátok, amit éppen láttok. Be van szűkülve a lencse, ami szerencse.
Ide figyelj. Az emberek belépnek ebbe a kiállításba, és mondjuk, hogy sehol nincs kiírva, hogy VD. Aki életében már volt galériában, mert azért itt sok galéria van, azt mondja: Ja, a Váli Dezső. Azért ennek egy oka van. Mit gondolsz, mi az oka? Ha most azt mondod, hogy nem tudom, akkor nem vagy kooperatív.
Váli
Dezső
Nekem meglepetés volt ez a kiállítás. Nem vagyok aggódó típus, de az egy kérdés volt, és azt mondtam, hogy beáldozom, hogy a 30 évvel ezelőtti képek mit szólnak az újakhoz. És koherens, sajnos.
Ungvári
Tamás
Hála Istennek.
Váli
Dezső
Persze. Hál’ Istennek.
Ungvári
Tamás
Ide figyelj, ez az Odüsszeia, amit sok ember írt, még az is koherens. A koherencia úgy születik, hogy nem tudják, hogy születik. A dolgoknak ez a… az emberi szervezet is koherens. Különböző lépből, májból, szemből, ebből-abból áll.
Váli
Dezső
Szóval hogy működnek. Működik.
Ungvári
Tamás
Valahogy működik. Részben működik. A festészet is csak részben tud működni.
Váli
Dezső
Nem, nem! Ez egész jól működik, az egész.
Ungvári
Tamás
Ez egész jól, részben. A világ nem minden festményét te festetted, amennyire most már eszembe jut.
Váli
Dezső
Nem, itt az volt a vicc, és az volt az egyetlen tét, hogy miután nem múzeumok, nem stílus szerint rendezte, rendeztem – elvben én rendeztem a kiállítást, hanem múzeumok szerint, és ráadásul két-három sorban, tehát föl van áldozva a harmónia a képek között, hiszen itt időben nagyon távoli képek, nagyon távoli gondolkodásúak. Vagy a Tamásék rendezték olyan zseniálisan, vagy a képek olyan jók..., tényleg ez egy nagy ajándék volt nekem ez a kiállításom, hogy nem zavarják egymást a régiek az újakkal.
Ungvári
Tamás
Én is azt gondolom, hogy bár van egy dialógus közöttünk nyilvánvalóan, ha már csak a témák különbségét nézem, a relatíve szűk témák között, persze… meg aztán vannak élénkebb színek, vannak tompább színek, vannak fehérek, és vannak feketék, hát azért ez szép dialógusban van egymással.
Na most, amikor otthagytuk az életedet abba, hogy amikor érett benned a fotográfus, és érett benned a festő. Na most, amikor már elkezdtél harminc felé menni, harmincöt, negyven, amikor már érett mester lettél, akkor mi volt a munkaritmus, mi volt a gondolkodásmód, mi volt az élet?
Váli
Dezső
Nekem ugyanaz. Ugyanaz. Nekem 30 éve 5:23 kor szól a vekker. Akkor imaóra, vagy szentmise, utána úszás, 1196 m…
Ungvári
Tamás
1196 m? Az hány hossz a Lukácsban?
Váli
Dezső
42.
Ungvári
Tamás
42 hossz a hideg vízben, az jó lehet.
Váli
Dezső
Meleg. Meleg vízben, 26 fokos. Nem bírom a hideget, nem vagyok férfi.
Ungvári
Tamás
Most ezt ne vitassuk meg.
Váli
Dezső
Jó. Na. Utána hazamegyek, a Kata ad egy listát, hogy mit kell venni, tejet, meg mit, és akkor az ő pénzén mindig hozzálopok magamnak egy sajtós rudat is. Azt elrágom hazáig. Akkor szöszmötölök, mint a nyugdíjasok, tehát válaszolok a levelekre, az emailok-re, és kb. ½10-10-kor kezdek el dolgozni, ebédig. Ennyi az aktív ilyen értelmű munkanapom. Az rajta van az elektronikus névjegyemen is, hogy ebéd után alszom. Csak udvariasságból teszem rá, nem modorosságból, hogy hiába keresnek, hogy ne keressenek. ½ 5-kor ébredek, és akkor… ehhez a munkához nagyon sok járulékos munka adódik, sőt nagyobb része, ami a körülötte való munka…
Nézd. Ezt el kellett dönteni, és egy kicsit a sors is döntötte el, nem is csak én, én is benne voltam, hogy külön legyen a műtermem, vagy együtt. Ez az alapkérdés. Mások, nagyon sokan csinálják azt, hogy valahol bérelnek. De ha külön van a műterem, akkor van a munkaidőnek vége, 4 órakor, 5 órakor, 6 órakor, mikor ki mennyire gondolja. Ha együtt van a műterem, mint amit én választottam, akkor hogyha a Kata azt mondja ½ 11-kor, hogy nincs poharas tejföl és kellene az ebédhez – egyébként nem mondja – akkor leszaladok, vagy elvben ott vagyok, hogy le tudjak szaladni. Inkább az van, hogy nem tudja, hogy az „ALT+F” billentyű hogy működik a saját gépén, akkor ott vagyok. Cserébe…
Ungvári
Tamás
Egyetlen asszony nem tudja, hogy az „ALT+F” hogy működik…
Váli
Dezső
Persze, persze… Viszont cserébe ½10-kor szól a karórámon a vekker, hogy abba kell hagyni a munkát. Tehát praktikusan én este ½10-ig dolgozhatom és dolgozom is minden nap.
Ungvári
Tamás
½5 – ½10-ig.
Váli
Dezső
Igen, délután is.
Ungvári
Tamás
Voltam a műtermedben és láttam a közös kedvenc költőinket. Hány sort olvasol egy nap mondjuk Illyésből, Szabó…
Váli
Dezső
Húszat.
Ungvári
Tamás
Húszat. És Zelkből.
Váli
Dezső
Igen.
Ungvári
Tamás
Azt magyarázd el nekem. Én mind a három embert – életkoromnál fogva ismertem, sőt jól ismertem. Illyést nagyon jól ismertem, Szabó Lőrincnél minden héten egyszer azért ott voltam. Persze Zelket még jobban ismertem, mert Zelk kávéházi ember volt…
Váli
Dezső
Tudom, mindent tudok róla.
Ungvári
Tamás
…és tarhás. Zelk most tartozik nekem egy csomó pénzzel, senki nem fogja soha megadni. Klasszikus, kiadják az összes művét és hiába megyek a kiadóhoz, hogy ne haragudjatok, Zelk tartozik nekem…
Váli
Dezső
Szólok a feleségének.
Ungvári
Tamás
Ne szólj! Ne! Én ismerem a feleségét. Ne!
Váli
Dezső
Én a Zelknével jóba lettem.
Ungvári
Tamás
Igen, most jól áll, de azért legyen a vendégem, így, a túlvilágon. Miért ez a három költő? Van-e összefüggés közöttük?, vagy csak… hogy jön ez a három költő az asztalodra? Én tudom, hogy hogyan nekem, de ez mindenkinek…
Váli
Dezső
Nem tudom, ezt se tudom. Azt tudom, hogy arrogáns megjegyzéseim Illyés Gyuláról, 50 éves koromban, hogy hát ez ilyen, de hát megírta az Egy mondatot. Nem ismertem. Ízléstelenül szidtam valakinek, erre konkrétan emlékszem.
Ungvári
Tamás
Sokan mondják.
Váli
Dezső
Nem tudom, az Illyés valahogy a kezembe került, és azóta nem tudom letenni. Én nem olvastam verset 50 éves koromig. Csak a József és testvéreit olvasom 40 éve, meg még egypár, ami mellékesen jön a világirodalomból, de főleg a József és testvéreit. Annak még némelyik sorát még nem tudom kívülről.
De ez a három költő így bejött, és elég. Nekem nem volt apám, mert meghalt a háborúban. Volt egy pap fiatal koromban, aki ezt bizonyos fokig, ezt a funkciót távolból - elmentem hozzá autóstoppal Győrbe gyónni – teljesítette. De ezek a jó barátaim.
Nagyon szégyellem és a mai napig se tudom rendbe tenni. A kisfiam 82-ben született, tehát mondjuk két éves lehetett 84-ben, együtt voltunk ketten, nyaraltunk kettesben a Balaton mellett a házunkban. Szépen, ahogy dukál, akkor már nem kellett pelenkázni… a pelenkázáshoz: sokáig kellett pelenkázni, és a végén gyanakodva nézte ahogy pelenkázom, és utána kiigazította a csomót. Szóval két éves volt, és minden rendjén, kis zöld vízilóról meséltem neki valami folytatólagos mesét. Szóval mindent rendben, letettem, lefeküdt, bementem a szobámba és elővettem az „Iskola a határon-t…
Ungvári
Tamás
Ez Ottlik Géza.
Váli
Dezső
Ez Ottlik Géza. …és elkezdtem olvasni, és azt éreztem, ami botrány, ami szörnyű, hogy most vagyok otthon.
Ungvári
Tamás
Ez a cőgerekről szóló, tulajdonképpen kegyetlen könyv…
Váli
Dezső
Az mindegy, hogy miről szól. Ez egy nagyon jó könyv. Ne erre figyeljél, hanem arra, hogy itt a gyerekemet letettem előtte. És itt van valami disszonancia.
Ungvári
Tamás
Az könnyen lehet, mert ezek a kamasztól a felnőttekig. Ottlik nekem még változatlan misztérium, holott őt is nagyon szeretem. De ez kevés magyarázat arra, hogy… Illyés és Zelk között pl. egy nagyon érdekes viszony volt.
Váli
Dezső
Nekem a viszony, viszony… nekem nem. Ismerem ugye ezt az egész generációt, mert nekem azért ez összejött. Ezeket külön-külön szeretem. Mint ahogy van olyan, hogy Mariska szerelmes volt a huszárszádba. Nem?
Ungvári
Tamás
Biztos vagyok benne. Amennyire a Mariskákat ismerem, ez egy tuti megállapítás.
Számomra, mikor megláttam a Dezső asztalán ezeket a költőket, akkor a következő fantáziálásom volt: Zelk, az egy érmelléki kántor fia…
Váli
Dezső
Tanulatlan…
Ungvári
Tamás
A tanulatlan az egy ……………, hihetetlen tanulatlan.
Váli
Dezső
Hihetetlen tanulatlan, és, és és.
Ungvári
Tamás
És olyan füle volt.
Váli
Dezső
Sok minden volt, igen. Kiváló figura.
Ungvári
Tamás
Amikor Zelket elvitték munkaszolgálatba, akkor Illyés volt olyan bátor, hogy a Magyar Csillagban minden tiltás ellenére Zelk verset közölt, 1944-ben.
Váli
Dezső
Amikor ő munkatáborban, munkaszolgálatban volt.
Ungvári
Tamás
És akkor Zelk feljött, és akkor Illyés és Németh László együtt bujkáltak. Történetesen arra, ahol mi lakunk a feleségemmel.
Váli
Dezső
A Zelket a felesége bujtatta a végén, két keretlegénnyel együtt szökött. Mindent tudok.
Ungvári
Tamás
Igen, de egy rövid ideig Illyésnél lakott, meg Németh Lászlónál, mikor bejöttek az oroszok, akkor Zelk természetesen megköszönte a bujtatást, azt mondta: Azért fiúk, ha nem írtátok volna össze azt a sok szamárságot, akkor nem kellett volna munkatáborba mennem. Azért érdekes a számomra, ez egy ilyen nagyon-nagyon bonyolult viszony.
Mint mindenki tudja, Zelket közben le is tartóztatták 56 után, amikor senki mást nem tartóztattak le, csak azokat, akik nem voltak Illyés barátai. Furcsa dolog.
Váli
Dezső
Szóval ezek nagyon nagy költők.
Ungvári
Tamás
Nagyon nagy. Zelk nagyon nagy. A „Tűzből mentett hegedű” kötete az valószínűleg a világ egyik leg… azért voltak neki szörnyű félrelépései: „Megy Rákosi a tanácsba,/ körülötte fia, lánya,/ feje fölött békegalamb,/ hangja cseng, mint lélekharang.” – bocsánat.
Váli
Dezső
Nem tévedés, nem tévedés. Nem. A ruszkik mentették ki a munkatáborból…
Ungvári
Tamás
Mindegy, mindegy. A helyzet Dezső, az, hogy én bizonyára ugyanúgy, mint te, én ezt az egész irodalmat, olvasást, sőt a festészetet is drámaként élem meg. Az nem egy olyan viszony, amikor az ember egy képet néz. Hát azért a kép pofon csapja az embert, és az valamilyen módon, ha jó a kép…
Váli
Dezső
Szerencsés esetben. Ja.
Ungvári
Tamás
Szerencsés esetben, akkor avval együtt kell élned, sokáig.
Váli
Dezső
Azt tudom.
Ungvári
Tamás
Te a saját képeiddel hogyan élsz együtt?
Váli
Dezső
Én sehogy. Igyekszem, hogy ne legyen már otthon. Nem szeretem már, ha otthon van. Ez megfordult nálam 30 éve. Viszont miután sokat ajándékba adtam...Tudtam, hogy evvel milyen agresszív vagyok, tudtam, hogy egy házasságot hozok létre... hogy együtt fognak élni.
Ungvári
Tamás
Ez teljesen így van. Minden műalkotás agresszió.
Váli
Dezső
Szerencsés esetben el is magyaráztam, hogy most nem tudjátok, hogy egy házasságot köttök, hogy most egy képpel együtt fogtok élni, bár ti választottátok, de… szerencsére az azért megtörténik, hogy eladják, és akkor arrébb megy.
Ungvári
Tamás
Megjegyzem, van egy megoldás, ami velünk történt, hogy betörnek és elviszik a képeid. Az is egy megoldás.
Váli
Dezső
Nagy dicsőség, igen.
Ungvári
Tamás
Azt olvastam a rólad szóló irodalomban itt, meg ott, meg amott – ezt is drámaként éltem meg – hogy György Péternek van Váli Dezsője. Én nagyon szeretem a György Pétert, de kiderült számomra a te irataidból, hogy György Péter a kukából mentette ki a te eldobott képeidet. Erről tudsz valamit mondani?
Váli
Dezső
Tudok, tudok, de nem fontos.
Ungvári
Tamás
Még egyet kérek, hogy előtte légy szíves egy emailt küldjél, hogy merre van az a kuka. És utána…
Váli
Dezső
Nem fontos. Én korrekten dobom ki a képeimet, tehát saját kezűleg azokat 15x15 cm-es darabokra fölfűrészelem. Erre van egy kis szovjet körfűrészem a mai napig. Nem, ez működik és rendben van.
Ungvári
Tamás
Működik a szovjet körfűrész. A legjobb hír ezen a héten.
Váli
Dezső
Igen, de… egy pár ezer fotómat dobtam ki, és fotónegatívokat vett ő ki a kukából, nem festményeket. Hát igen, ez folyamatos…, nagyon nehéz az egyensúlyt megtalálni, mert az ember, ösztönből, nem tudom te hogy vagy, az ember ösztönösen mindig hazudik magának. Minden fontos kérdésben. Menthetetlenül. Onnét kell eljutni az igazságig, és vagy eljut az ember, vagy csak egy fokára.
Ungvári
Tamás
Erre tessék szíves lenni figyelni!
Váli
Dezső
Szóval, hogy én… dilemma most ott tart, hogy nem dobhatok ki mindent, amit szívem szerint megtenném, mert önzés, mert erre a magyar kultúrának – bocsánat – szüksége van. Állati nehéz ezt a határt megtalálni. Mert ugyanakkor azt mondom, hogy nem kívánok kulturális környezetszennyezést létrehozni, tehát a rossz képeimet kidobom, az rendben van. De a fotóknál is rengeteget szelektáltam ez okból, hibásan is, egyébként. Persze.
Ungvári
Tamás
Hát persze. Jó, de az író élete mi? Az, hogy ír egy évben 300 oldalt, és ebből 50 oldal, amit ő maga elfogad, és akkor van 25 oldal, amit talán a közönség is elfogad. Minden létező alkotó folyamatban természetes, hogy hullik a forgács.
Váli
Dezső
Én csodálom is, hogy miért beszélnek annyit az én képkidobásaimról, olyan természetes. Egy riportertől azt szoktam mindig kérdezni: te mit csinálsz, hogyha odaégeted a palacsintát?
Ungvári
Tamás
Kérlek szépen, kétfajta ember van, egy, aki megeszi, más, aki kidobja. Hát ezt nem tudjuk, ez attól függ. Eleve nem ítélném el azt, aki a megégett palacsintát… nálunk ugye, én szigorú rend alatt élek, ha a pirított kenyér széle szenes, akkor kiderül, hogy azonnal rákot fogok kapni, hogyha megeszem. Nálunk kidobják, ha megégett, valahol meg megeszik. Például a gyerekeim kifejezetten égetten szeretik. Az emberiség…
Váli
Dezső
A riporter azt válaszolta, hogy a kutyámnak adom.
Ungvári
Tamás
Hadd ne ítéljem meg megint.
Váli
Dezső
Aljas. Ugye?, és ha a kutya rákot kap?
Ungvári
Tamás
A kutyák kevésbé hajlamosak a rákra, mint az ember, mert jobb az étrendjük. A kutya, ha még igazi kutya, akkor nyershússal… Tudod mit?! Ne a kutyákkal törődjünk, bár, neked volt kutyád.
Váli
Dezső
Volt. Az is volt.
Ungvári
Tamás
Mert azt is leírtad, és az nekem nagyon tetszett, miért nem mondod el a kedves és tisztelt nézőknek a kutyákkal való… ez is érdekes. Nekem rossz a viszonyom a kutyákhoz.
Váli
Dezső
Nagyon szeretnék egy kutyát, de nem fér bele már az életembe. Nincs ahhoz időm és energiám. Volt egy kutyám.
Ungvári
Tamás
Jól gondolom, hogy egy bernáthegyi volt?
Váli
Dezső
Bernáthegyi volt. Fölneveltem és… kérdezték, amikor elajándékoztam két és fél éves korában, akkor azt mondtuk a kérdezőknek, hogy lecseréltük gyerekre. Mert akkor fogadtunk örökbe egy kislányt, egy két és fél éves kislányt. De nem ez volt, vagy csak részigazság volt. Meguntam a linearitását a kutyának, és még volt egy komponens, hogy állati jó volt, és ez gyanús volt. Tudniillik minden vendégségben 8-kor megnéztem az órám, a kutyám bepisil, bocsánat, csókolom. Egy öregember életét éltem, nem jártunk, akkor pláne, sehova, mert a kutyával első évben három órát sétáltam naponta, később kevesebbet. Az volt az életem.
Ungvári
Tamás
A kutya az életet helyettesíti.
Váli
Dezső
Ezt csinálja, és rájöttem, hogy ez egy öregember életformája, és nem erkölcsös.
Ungvári
Tamás
Az utóbbi a leg… Segíts nekem akkor most itt, beszélgetés közben. Nem azt akarom, hogy az erkölcs fogalmát tisztázd, mert az úgyse tudjuk, de azért érdekes, hogy nem egyszer a te gondolkodásodban előfordul az a kritérium, hogy erkölcsös, nem erkölcsös. Ez belülről vezérelt, vagy vannak bizonyos cölöpök, vagy támpontok, hogy megítéljük, hogy valami erkölcsös vagy nem.
Váli
Dezső
Ahhoz nem értek… én lassúbb gondolkodású vagyok, mint amennyire tudom az igazságot. Sokszor vitában, hála Istennek, hogy nem tudok válaszolni, mert okosabb így. De azt érzem gyomorból, elég hamar, amikor öncsalok vagy mások csalnak. Elég pontos paraméter..., egy koordinátarendszerben élek, mert ezt a katolicizmus eléggé könnyen rendezi, és ebbe belenőttem, és hát ez működik.
Ungvári
Tamás
A katolicizmusnak ezer árnyalata van, mint jól tudjuk, Hans Künhtől a Ratzinger bíborosig…
Váli
Dezső
Szerencsére én azokat nem ismerem, úgyhogy vagyok a magam… csatornájában.
Ungvári
Tamás
Jó, én se nagyon ismerem, valamennyire
olvasom.
A
katolicizmusnak a nagy forradalma persze az volt, hogy éppen erkölcsi
válaszokat akart valamire adni, ott született. Nagyon nehéz azonban erkölcsi
döntéseket, mert mondjuk az a döntésed, hogy egyfelől nem akarom szennyezni a
kultúrát, másfelől pedig van egy kötelességem a nemzet felé – ezt úgy hívják,
hogy erkölcsi dilemma. És jól gondolom azt, hogy minden erkölcsi dilemma?, mert nem automatikusan adott rá a válasz, hanem hosszú
töprengés?
Váli
Dezső
Ez az életem legnagyobb találmánya, mindenki ide eljut, gondolom, aki gondolkodó, hogy semmi! nem ment meg a pillanatnyi mérlegeléstől. Semmit nem ment meg, sajnálatos módon. Tehát hiába tudok mindent, minden szabályt, sőt a saját szabályaimat is tudom, nem lehet.
Sokáig azt mondtam, hogy én nem szoktam hazudni, már csak kényelemből sem, speciel. A főiskolán mesélte a statika tanárom, fontos ember, a minisztertanácsba valami szakértőnek meghívták egy barátját, leültek, és azt mondták: Elvtársak, most őszintén fogunk beszélni. Fölállt, és azt mondta: Én akkor most rögtön elmegyek. Nem lehet, természetesen. Már csak azért is, mert az igazságnál az irgalom és a szeretet magasabb rendű fogalom.
Ungvári
Tamás
Na, ez nem kérdés szerintem. Azon is csodálkozom egy nagyon kicsit, hogy ezek közé a költők közé, hogy a mi századunk legnagyobb katolikus költője, Pilinszky János még nem fért bele, de biztos be fog férni.
Váli
Dezső
Unom. Megvan Pilinszky, elolvastam, unom. Nem kell most ezekben az években. Jó, minden rendben van. Most nem kell. A Zelket nem tudom megunni. Igaz, hogy 20 sor naponta, többet nem olvasok.
Ungvári
Tamás
Dezső, szabad valamit mondanom? Illyés és a Zelk, és a Szabó Lőrinc… Szabó Lőrinc az egy pogány.
Váli
Dezső
És?
Ungvári
Tamás
Nem mondom, hogy és, én csak azt mondom neked, hogyha te azt mondod, hogy a katolicizmus erkölcsi rendjét vallod, a Szabó Lőrinc minden egyes sora a sátánizmus jegyében született. Az a sátán.
Váli
Dezső
Ja. Így van. Nagyon jó költő.
Ungvári
Tamás
Jó költő?! Ördögi… kiderül ebből legalábbis, hogy
Váli
Dezső
Mi a kérdés?
Ungvári
Tamás
Megmondom neked: Hogy lehet, hogy egy sátán ilyen jó költő?
Váli
Dezső
Hát a Szabó Lőrinc igen, ilyen jó költő, így van. Az A földvári mólon?! Azt az Illyés Gyula megmagyarázza. Azt hiszem ő. Vagy ki? Ír róla egy kis esszét. Nincs az a fizikus, ugyanakkor, aki pontosabban leírja a hullámok játékát a köveken. Azt mondja, nem lehet pontosabb leírást adni, és ugyanakkor a vers zseniális. A földvári mólon. A földvári mólon. Szabó Lőrinc. Negyvenkilenc. Tudod, hogy két nappal arrébb datálta? Rosszra datálta, mert csajozott, és a felesége ne tudja meg.
Ungvári
Tamás
Szabó Lőrinc csajozott? Olyan nap nem volt…
Váli
Dezső
Tudom, tudom… most így direkt a felesége tudta mérni, és ahhoz képest aznap nem szabadott volna Földváron lennie. Kitérő, bocsánat.
Ungvári
Tamás
Nem tudom, hogy mennyire tudják a hölgyek és urak, hogy Szabó Lőrinc felesége a Mikes bácsi lánya volt. Mikes bácsi pedig a szerkesztője volt az Est lapok egy nagy konglomerátumának, ahol Szabó Lőrincet nem tartották annyira, hogy több legyen, mint gyorsíró. Ő fölvette a riportokat telefonon és gyorsíró volt ott, ahol a sógora, Fodor József már nagy szerkesztő volt. Mindenki nagy szerkesztő volt, kivéve a Szabó Lőrincet. Elvette a főnök lányát, és akkor valamilyen módon, érdekes módon…
Váli
Dezső
…költőt csináltak belőle.
Ungvári
Tamás
Nem költőt csináltak belőle, költőt nem lehet senkiből se csinálni, azt még a Mikes bácsi sem tudott. Mikes bácsinak olyan szeme volt, hogy ő fedezte föl a Gelléri Andor Endrét a Pap Károlyig mindenkit. Olyan szeme volt. Odaadtál egy írást és ő tudta, hogy na ez a Gelléri Andor… A Gelléri szállítómunkás volt, úgy jött be a szerkesztőségbe.
Váli
Dezső
Beszéljünk inkább rólam!
Ungvári
Tamás
Rólad?! Miért ne a Gellériről? Jó. Nagyon szívesen, de azért nekem a legérdekesebb az összes festmény közül, persze, a te szellemi életedhez való viszonyod, a szigorod, és az hogy tükröződik a képekben. Te egy szigorú ember vagy.
Váli
Dezső
Arról is lehet beszélni. A szigorúság az megint gyávaság. Persze. Életgyávaság. Én valóban pontos szabályok között élek, és pontos, talán túl pontos struktúrában, ez életgyávaság, egész egyszerűen. Én így érzem magam biztonságban.
Ungvári
Tamás
Igen. A merész emberek pedig azt mondják – a merészség is egy nagy szamárság, lehet, hogy a gyávaság is az. A merész ember előre megy, és azt mondja, hogy Istenem, hogy tudtam ide eljönni, hiszen úgy félek. A félelem az mindenfajta emberi magatartásnak az egyik mozgató rugója. Rosszul gondolom? Ezekben a képekben rengeteg szorongás van.
Váli
Dezső
Azt nem tudom, lehet.
Ungvári
Tamás
Én látom. Itt vannak. Ahhoz, hogy ne legyen túl sok a képen, ahhoz már önmagában egy olyan…
Váli
Dezső
Gyanús…
Ungvári
Tamás
Nem gyanús, tudjuk az okát. Nagyjából tudjuk…
Váli
Dezső
Persze, nem szeretem a sokat. Katával nem megyek el a piacra, nagyon helytelenül, mert annyi minden van ott. Borzasztó, nem bírom el, iszonyúan terhel az a rengeteg látvány. Nemcsak hogy fárasztó, hanem szó szerint kellemetlen.
Ungvári
Tamás
Persze, de azért csinálják.
Váli
Dezső
Dehogy persze, hát imádnak az emberek piacra menni.
Ungvári
Tamás
A sok, az egy megfélemlítési eszköz. Egy katona még elbírok vele, ezer katona az nagy baj. A piac, az a katonaság, ott vannak egymás után a káposztafejek. Narancsok, káposztafejek, az mind csupa katona.
Váli
Dezső
Borzasztó
Ungvári
Tamás
Nincs hová menekülni.
Váli
Dezső
Egyszer voltam a piacon, mert egyszer vettem vagy 30 kg krumplit, kitaláltam, hogy akkor evvel el van intézve, de reggel ötkor, még nyitás előtt. Akkor jó.
Ungvári
Tamás
De már törkölypálinkát akkor adnak. Tudom a saját titkárnőmtől.
Váli
Dezső
Tudom, hallottam.
Ungvári
Tamás
Ötkor már szolgálják a törkölyt. Igazi alkoholista a piacra nem azért megy, hogy válasszon káposztát, hanem azért, hogy a törkölyt, rögtön, reggel…
Váli
Dezső
Jó lehet.
Ungvári
Tamás
Jó lehet. Én nem tudok törkölyt inni. Sajnos.
Na most ebből a munkamódszerből mit jelent a…, mondjuk a végső termelés. Tehát, én néha 1 évig írok egy oldalt, egy festőnél hogy történik ez, hogy egy évben hogy készül el egy mű?
Váli
Dezső
Nekem nagyon sok rossz képet meg kell csinálni ahhoz, hogy egy pár jó legyen. Egy évben szerintem három igazán jó képet csinálok körülbelül, és körülbelül harmincat, ami még működik, amit még elfogadok, de ehhez kb. a dupláját meg kell festeni.
Van egy éves életrendem, ez is 30 éves, vagy még több, hogy ezt alkotóházban kezdem, március 2-án, 10 órakor. Akkor kezdem az évi adagot megfesteni. Március 1-én utazom, akkor kicsomagolom a műtermet, március 2-án fölkelek, rendben van a műterem, megreggelizik, hazajövök az uszodából, és kezdek festeni ½ 10-kor. Akkor viszont az a feladat, hogy akkor minden nap el kell kezdeni egy képet. Ez a munkaformám, buta…
Minden nap elkezdek egy képet, tehát ez annyit jelent, hogy vasárnap nem dolgozunk, vasárnap múzeumba megyünk, ez 24-25 kép egy hónapban, hogy ott vagyok márciusban.
Sőt, két évtizede diákok meghívtak magukhoz nyári alkotótáborba, és így kitaláltam, hogy még egy ilyen hónapom van egy évben. Pesten én az elkezdett képeimet kapirgálom már csak egész évben. Tehát ez az éves munkarendem. Ebből összejön 40-50 kép évente. 1900 képet festettem életemben, abból 900 fölfűrészeltem.
Ungvári
Tamás
Nagyon sok művész van úgy, mint te, akik nem akarnak a végső eredményen… Franz Kafka el akarta égetni az összes művét.
Váli
Dezső
Az Iskola a határon-t… Nem tudod? A felesége a szemétkosárból vette ki. Komplett. Van ilyen.
Ungvári
Tamás
Erről különböző történetek vannak, melybe nem akarok belemenni, mert nagyon helyesen, hogy ne az Ottlikról beszéljünk… ezt az Iskola a határon-t Ottlik visszavette a kiadójától, hogy továbbírja… van most egy új Ottlik könyv, onnan olvastam. Mindegy. A te munkamódszered most ebből a szempontból nagyon érdekes. Ottlik egy nagyon lusta ember volt, te meg nem vagy lusta.
Váli
Dezső
Ahhoz gyáva vagyok.
Ungvári
Tamás
A lustasághoz? Én is. Ezt megbeszéltük. A lustaságot én még nem tudtam elkezdeni, lehet, hogy te se próbáltad, hogy hogy kell lustának lenni. De ez a termés téged kitesz az örökös öngyötrésnek. Mert hiszen szembe kell nézned 45x talán egy évben a „ki vagyok én” szörnyűséggel.
Váli
Dezső
Ki a kép, igen. Igen, az van. És?
Ungvári
Tamás
Ez gyötrés, ez öngyötrés.
Váli
Dezső
Persze, persze. Marha rossz munka.
Ungvári
Tamás
Dehogy rossz munka. Mi élvezzük. Neked rossz, de ez a végeredmény szempontjából sajnos mindegy.
Hogy próbálod a pályádat folytatni? Ugyanebben a ritmusban? Ugyanígy? Van-e terved? Tématerv? Műterem?
Váli
Dezső
Élettervem sincsen soha. Nincsen. Nem nézek előre, nem látok előre. Sőt, ami nagyobb baj, a múltba se. Voltunk Katával Izlandon egy festményemért cserébe, öt napos utazás volt. Nem az az érdekes, hanem hogy nem gondolok rá, nincs az eszemben. A múltban… nem tudom hogy él az ember, un. tudat alatt – ahhoz nem értek – nem élek a múltban és a jövőképem meg egyáltalán nincsen.
Ungvári
Tamás
Sose volt.
Váli
Dezső
Nem emlékszem. Gimnazista koromban reménytelenül nem tudtam, hogy mi akarok lenni, illetve azt tudtam, hogy körülbelül semmi.
Ungvári
Tamás
Mondjuk a lustasággal együtt ezt meg lehetett volna ………. lelkileg. De jó, ez nem sikerült, a lustaság nem sikerült, legalább valami nem sikerült.
A közgyűjtemények és a magángyűjtemények
az utolsó kör lenne a beszélgetésünkben. Melyik közgyűjteményt, itt van talán
hat, vagy hét (14). Melyik közgyűjteményt szereted a legjobban? Kik voltak a
legjobb gyűjtőid?
Váli
Dezső
Semelyik. Én ajándékoztam a legtöbbet, tehát az én döntésem volt. A Nemzeti Galéria a legfontosabb, nekik adtam a legtöbbet, meg ők is vásárolták a legtöbbet. Sőt, ez az egyik legjobb képem, „A régi zsidó temető - A/1982/31”, ez absztrakt, vagy nonfiguratív, ez 82-es, és kb. 82-ben, vagy 83-ban volt a Műcsarnokban valami országos tárlat, mondjuk a Tavaszi Tárlat, és rögtön bevittem. Negyven éves voltam. Volt olyan önbizalmam, hogy fölvették a műtárgyat és mondtam, hogy a jegyzőkönyvbe írják be, hogy csak a Nemzeti Galériának adom oda. És megvették.
Ungvári
Tamás
Ki volt akkor az igazgató? Ha emlékszel rá.
Váli
Dezső
Michelangelo.
Ungvári
Tamás
Na ja. Biztos, hogy ennek a pestinek volt a Michelangelo az igazgatója?
Édes hölgyeim és uraim, nagyon szépen köszönöm, amit elmondtál nekünk. A beszélgetésünk a diótörésnél valamivel nehezebb pályára vitt engem, de boldog voltam minden egyes eléggé mélyen szántó és nagyon fontos megjegyzéstől. Én biztos vagyok benne, hogy önöknek is lesz néhány kérdésük. Van egy mikrofonom, azt is odaadhatom és kísérletezzenek azzal, hogy megtudjanak Váli Dezsőről, Váli Dezsőtől.
Kérdések:
A
művészetek közül egy ágazat számomra kimaradt. Hogy viszonyul a zenéhez? Teljes
csöndben dolgozik egy műteremben, szól-e a zene?
Váli
Dezső
Időnként szól. Ez a dilettantizmusnak egy nagyon sajátos formája, ami a zenével kapcsolatos. Nagyon fontosan szeretek nagyon kevés Bartók és még kevesebb Bach művet, és semmi más nem érdekel, és baromira unom. Annyira, hogy Kata egyedül jár hangversenyekre, mert nem tűröm, hogy ott nem tudok semmit se csinálni másfél órán keresztül. Sötét van, még varrni se lehet, írni se. De a Bach… nem értem, hogy hogy van ez, de a Bartók Brácsaversenytől megrendülök. Ki is dobtam az összes lemezt egy időben, mert méltatlan, hogy én ezt hallgatom, miközben festek, hogy ő ott a vérét ontja, én meg... aztán megszereztem újra.
Úgy
tudtuk, hogy a festés éve március 2-án kezdődik. Szeretném megkérdezni a
művészurat, hogy januárban, februárban mit csinál?
Váli
Dezső
Baromi egyszerű. Június 1 - 31-ig festett képeimet fejezem be. Tehát márciusban és júniusban kezdek új képet, és aztán azokat egész évben kapirgálom. Rengeteg munka van még a megfestésen túl is egy képpel. Lefényképezni, keretezni, adattárba, adatbázisba beírni, címet adni neki, képakasztó cédula, képakasztó cédulát kitalálni, a címét kitalálni. Képzelje el, hogy 900 körüli képem van, ahol a címben benne van az a szó, hogy műterem. Na most 900 címet kitalálni. Meg kell nézni a komputert, hogy nem ismétlés-e.
Hogy nem mehet képed
külföldre, ezt miért oldottad föl? Én
vagyok, szia.
Váli
Dezső
Ez véletlenül éppen 30 évig volt érvényben. Itthon van az életművem, győztem. Most már mindegy. Most már nem fog kikerülni, vagy alig, és amit ezután csinálok, az egy maradék játék. Lehet, hogy fogok jó képeket csinálni még. Itthon van, ami kell. Látod.
A maradék játékkal kapcsolatban lenne a második kérdésem, miért nem festesz még zsidó temetőket?
Váli
Dezső
Azt te nagyon szeretnéd. Mondtam, hogy gondolkodom a református temetőkön.
Ungvári
Tamás
Azok nem unalmasak? Csak úgy kérdezem.
Váli
Dezső
Dehogynem.
Ungvári
Tamás
Nekem legjobban az egész beszélgetésben a Dezsővel, az tetszik, hogy a legfontosabb szó, ami fölturbólózik az egész emberből, az az unalmas. És én is egész életemben egy dologgal küzdöttem, az unalom ellen. Ez nagyon jó centruma a gondolkodásnak. A Pilinszky unalmas, nekem unalmas, kész, jóreggelt. Úgyhogy nagy tájékozódó iránytű, hogyha az ember meri azt mondani… befejezésül az én kis anekdotámat, ezt Kosztolányi írta meg.
Lopa de Vega nemcsak nagy drámaíró volt, hanem egy rettenetes nagyúr, bíboros, és hatalmas befolyású belügyminiszter Spanyolországban. Haldokolt és feladták az utolsó kenetet. Mik voltak Lopa de Vega utolsó szavai? „Unom Dantét”. Az inkvizíció tagja nem merte elmondani, amit egész életében gondolt. Ha valamiért nagyon szeretem Váli Dezsőt, akkor azért, mert ő kimondja, amit gondol, mert semmi értelme hazudni, és nem akar csalni ebben. Miért? Mert azt tudja, amit Osváth Ernő mondott, hogy nincsen csalás öncsalás nélkül, és nincsen öncsalás, csalás nélkül. Tehát nem érdemes magunkat becsapni és nem érdemes másokat becsapni.
Mester, nagyon szépen köszönöm!
Forró
Tamás
Hölgyem és Uraim – nagyon szépen köszönöm! Nézzék meg még egyszer a kiállítást, ott találnak Váli összes könyveket, a teljes könyvpaletta ott van. Még ha nagyon megkérjük Váli Dezsőt, akkor plakátot is dedikál. Köszönöm szépen!
Ungvári
Tamás
Én köszönöm!