Merészséggel és jó adag önbizalommal kell bírnia annak az újságnak (és újságírónak), amelyik (és aki) magára vállalja a hiteles tájékoztatás felelősségét és nyűgét a rádiótelefónia ártalmainak vagy ártalmatlanságának témájában. A lakosság mobiltelefonnal és bázisállomásokkal kapcsolatos attitűdjéről végzett közvélemény-kutatásában ugyanis a Tárki egyebek közt azt is megállapítja, hogy amíg a többség a szakértők véleményét nem fogadja el, addig a sajtót hiteles és megbízható információforrásként kezeli.

Természetesen a Business Online szándéka szintén az, hogy ebben a kérdésben is "hiteles és megbízható" legyen, de ugyankkor engedjék meg nekünk azt a szubjektivitást, hogy mi viszont elfogadjuk a szakértők véleményét, a tudományos kísérletek eredményeit és a nemzetközi tapasztalatokon nyugvó megállapításokat. Mostani összeállításunkat ilyenekre alapozzuk, abban a reményben, hogy az olvasó is belátja, a tények és szakszerű információk is lehetnek igazak.

Elektromágneses környezetvédelem

Szellemes és szemléletes hasonlattal érzékeltette az elektromágneses erőterek vélt ártalmairól szóló állítások értelmezhetetlenségét dr. Berta István, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője. Sommásan kijelenteni azt, hogy a sugárzás ártalmas, annyit tesz, mintha azt mondanánk, hogy a folyadék ártalmas. Márpedig ha valaki ilyet állít a vörösborról, hát annak legalábbis érdemes elkerülni a társaságát. Azért, mert vannak mérgező folyadékok, illetve egyes folyadékok nagyobb mennyiségben egészségi károsodást okozhatnak, nem tagadhatjuk, hogy a folyadékok szerepe milyen fontos az élő szervezet számára.

Ez persze nem jelenti automatikusan azt, hogy erőterekre is szükség van, de az tény, hogy a földi élet a Föld mágneses erőterében, illetve az ionoszféra és a Föld közötti villamos erőtérben fejlődött ki. Résen kell tehát lenni, ha olyan híreket hallunk az erőterek kapcsán, hogy zavarják a műszaki eszközök működését, fáradékonyságot, fejfájást, alvászavart és más szörnyű betegségeket okoznak gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az az általánosító megállapítás, hogy az elektroszmog káros, egyszerűen butaság.

Egy másik szokásos megközelítés szerint: ami természetes, az hasznos, ami mesterséges, az káros. Ám az egyetemi tanár ezt a tévhitet is könnyedén eloszlatja egy példával, hiszen aki látott már villámsújtotta embert, tudhatja, hogy ez sem lehet igaz.

Az persze tény, hogy az elektromágneses sugárzások jelentős hatást fejtenek ki az élő sejtekben és az emberi szervezetben. Kérdés, hogy ez veszélyes-e. A világszerte nagy erőkkel folytatott kutatások célja, hogy megállítsák az egyre szélesebb körben (külföldön is!) terjedő tudománytalan hírverést, és fellépjenek a sokszor indokolatlan - egyéni vagy csoportérdek miatt jelentkező - pánikkeltés ellen.

Ugyanakkor fel kell ismerni azokat az eseteket, amikor valós a veszély, s azt hatékony eljárásokkal azonnal meg kell szüntetni. A szakemberek elektromágneses környezetvédelemnek hívják ezt a "veszélymérő" és -megelőző tevékenységet.

Szekeres Béla adjunktus (BME, mikrohullámú híradástechnika tanszék) mindenekelőtt leszögezi, hogy egy nyelven kellene beszélnünk, vagyis érdemes bizonyos alapfogalmakat tisztázni. Például mit jelent az, hogy valami veszélyes? Azt, hogy bizonyos körülmények között ártalmas lehet (de nem feltétlenül az). A veszély tehát kockázat, amit vagy vállalunk, vagy nem, ezzel szemben az ártalom már bizonyosság, amit mindenképpen el kell kerülni. Amíg nem ismerjük teljes mértékben az elektromágneses tér veszélyeit, annyit tehetünk, hogy megegyezünk a vállalható kockázat mértékében. Ehhez pedig a lakosság, a műszaki szakemberek és a hatóságok együttműködésére van szükség, no meg például a mobiltelefonok és bázisállomások által létrehozott sugárzások egészségi hatásainak vizsgálatára.

Anélkül, hogy terhelnénk az olvasót, megemlítjük, hogy e vizsgálatokban jelentős szerepet játszott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és olyan szakosodott szervezetek, mint a Nemzetközi Sugárvédelmi Szövetség (IRPA), a Nemzetközi Nem Ionizáló Sugárvédelmi Bizottság (ICNIRP). Lényegében e vizsgálatokon alapulnak a hazai és nemzetközi szabványok, amelyek az elektromágneses sugárzás biztosan veszélytelen, illetve még elviselhető értékeit adják meg. Ezen intézmények ajánlásai jelentik a tudományos eredmények legpontosabb összefoglalását, más szóval a tudományos kutatók, szakemberek közmegegyezését.

45-ször, 100-szor szigorúbb a hazai szabvány

Drozdy Győző, a pannon GSM igazgatója már 1995-ben, majd idén októberben is foglalkozott ezzel a témával a Magyar Távközlés című szaklapban. Ezúttal csak a lényeg megértését segítő megállapításokat idézzük. A vizsgálatok során meghatározták, hogy mekkora lehet az emberi test felszínén átlépő (tehát felületegységre vonatkoztatott) elektromágneses sugárzás teljesítménysűrűsége W/m2-ben vagy mW/cm2-ben. A végtagokra, törzsre, fejre különböző határértékek is megadhatók. Az ajánlások egy része megkülönbözteti a munkavégzés keretében megengedett határértéket (ahol a dolgozó tud a sugárzásról, viszont az csak munkaidőben éri), illetve a lakossági paramétereket.

Az ICNIRP ajánlása szerint az elektromágneses sugárzás intenzitására a munkavégzés keretében 22,5 W/m2-es, a teljes népességre pedig 4,5 W/m2-es határértéket tartanak indokoltnak, ugyanúgy, mint az 1994-es CENELEC- és IRPA-ajánlás.

Érdekes és megnyugtató, hogy a nemzetközi összehasonlítás alapján a hazánkban megengedett érték ennél sokkalta alacsonyabb, ugyanis a magyar szabvány a 900 MHz-es rendszer esetén 45-ször szigorúbb (4,5 W/m2 helyett 0,1 W/m2 a megengedett érték), az 1800 MHz-es rendszer esetén pedig, amelyben a Vodafone már elindult, 100-szor szigorúbb (10 W/m2 helyett 0,1 W/m2 terhelést enged meg).

A ténylegesen megnyugtatóbb magyarországi helyzetet Drozdy Győző azzal is megerősítette, hogy az egyébként sokkal szigorúbb magyar szabványt is teljesen kielégíti az összes nálunk létesült bázisállomás, mégpedig úgy, hogy az esetek és helyszínek döntő többségében a szabványos szintnél nagyságrendekkel kedvezőbb a helyzet. A Pannon GSM kivitelezési gyakorlatában a közel 1000 bázisállomás közel 2500 sugárzó antennájából alig néhány esetben fordult elő, hogy az indokoltnál 45-ször szigorúbb szabvány maradéktalan betartása érdekében kisebb korrekciót kellett végezni az antenna felszerelésekor. Az esetek többségében a szigorú magyar szabvány maradéktalan betartása automatikusa teljesül. Átlagos esetben a szabvány által megengedett sugárzás századrészét tapasztaljuk. (Még kifejezőbb, ha a veszélyes szintekhez hasonlítunk, például a DIN szabvány veszélyes határértékénél milliószor-tízmilliószor kisebb szinteket mérünk.)

Kanada: nincs rákkeltő hatás

Sajátos magyar vonás, hogy a hazai szakembereknek nem hiszünk, érveiket magyarázkodásnak vesszük. A nemzetközi tapasztalatok már meggyőzőbbek (bár ebben a konkrét témában ott sem vehető biztosra a tények elfogadása). Mi annyit tehetünk, hogy elfogultság nélkül ismertetjük a tapasztalatokat.

A sorozatos lakossági, civil szervezeti tiltakozások hatására Kanadában szakértői bizottságot neveztek ki a rádiófrekvenciás sugárzás egészségügyi kockázatainak vizsgálatára. A kanadai tudományos akadémia és az ottani egészségügyi minisztérium által támogatott, hat hónapig tartó kutatás eredményének néhány lényeges megállapítását idézzük. A bizottság bizonyítottnak látta a nemzetközi tudós közösségnek azt a kijelentését, amely szerint a mobiltelefon rendeltetésszerű használata nem okoz egészségkárosodást. A bizottság megfelelőnek találta a minisztérium által kiadott Safety Code 6 előírásait, amely alkalmas a biztonság szavatolására. Az elvégzett és lezárt kutatások nem mutatnak ki összefüggést a mobiltelefonok használata és a rákos vagy egyéb megbetegedések között.

Németország: indokolatlan az aggodalom

A németországi esettanulmányok tapasztalatait kérdések és válaszok formájában tették közzé. Ezekből is érdemes idézni. Például a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban (megjegyezve, hogy a rákkal kapcsolatos rizikófaktorok nem a külső hatásokban, hanem az életkörülményekben - például dohányzás - keresendők) megállapítja, hogy az elektromágneses mező energiája túl kicsi ahhoz, hogy rákot okozzon. A legtöbb nemzetközi vizsgálat szerint indokolatlanok az aggodalmak.

Az alvászavarral kapcsolatban hivatkoznak a német betegségbiztosítási pénztár felmérésére, miszerint a lakosság 30 százaléka küszködik ezzel a problémával. Ezt azonban - a mainzi egyetem kísérlete szerint - sem a rádiótelefonok, sem az előírásoknak megfelelő bázisállomások nem okozhatják.

A készülékek biztonságával kapcsolatban pedig arra utalnak a kiadványok, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő mobiltelefonok gyártói szigorúan betartják az ICNIRP határértékeit, továbbá a technikai haladás nyomán egyre kisebb energiát kibocsátó készülékek gyártására nyílik mód.

Mit mondanak a tudományos kutatások?

Miközben az emberek egy része (csak a GSM rendszerben mintegy 200 millió fő) aranyos kis készülékeket szorongatat a markában, vagy tart a füléhez, addig egy másik része demonstrációkat szervez, petíciókat fogalmaz a bázisállomások ellen, vagy egyszerűen ledönti azokat. Pedig a mobiltelefon éppúgy nem működik bázisállomás nélkül, mint a tévé. És rádióműsorokat sem élvezhetnénk (szintén sugárzó) antennák nélkül (tekintsünk most el a kábeles és internetes megoldásoktól).

Mint említettük, már a szabványok alapját is a kutatások képezik, amelyek külön-külön kiterjednek a készülékekre és az antennákra. Az elektromágneses térrel foglalkozó több mint 12 ezer kutatás túlnyomó része azt a következtetést vonja le, hogy a bázisállomások környezetében alkalmazott sugárzások nem okozhatnak betegséget. Ezt a WHO is leszögezte állásfoglalásában, miszerint a bázisállomások lakosságot érintő sugárzása elhanyagolható, egészségügyi károsodással nem kell számolni.

További kutatások a mobiltelefon és a központi idegrendszer kapcsolatát (például esetleges memóriazavar vagy egyéb agyi funkciós zavarok) vizsgálták. Azokat a feltételezéseket, melyek szerint a mobiltelefonok az agyhullámokat befolyásolnák, a Bajor Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából készített hároméves kutatás cáfolta meg.

Magyarországon az Országos Juliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) végzett hasonló kutatást, ahol egészséges emberek agyi elektromos tevékenységét és keringését vizsgálták telefonálás közben, de nem találtak értékelhető változásokat.

Amikor melegség önt el...

Ha egy ártalmakról szóló beszámolóban nem részletezik, milyen körülmények között telefonáltak, az biztos jele az információ megbízhatatlanságának. Az egyes mobiltelefonok kisugárzott teljesítménye között ugyanis több nagyságrendnyi eltérés lehet az adott mobiltelefon-szabványtól, a készülék típusától és a használat módjától függően. Például a GSM rendszerű telefonok adóteljesítményüket az összeköttetési viszonyoktól függően 2 W és 20 mW között tudják változtatni. A legtöbb hálózatban uplink irányban (a mobiltól a hálózat felé) a beszéd szüneteiben (szóközök, mondatközök, a másik fél beszédének hallgatása) a jelzésátviteltől eltekintve az adás szünetel, a kisugárzott átlagteljesítmény a beszéd közbeni értékhez képest akár 1/26 részére csökken.

Nyilvánvaló, hogy az elektromágneses sugárzás hatása függ a sugárzás dózisától is. A mikrohullámú sütő például kifejezetten az elektromágneses hullámok hőhatását hasznosítja. Persze ahhoz, hogy ez a hőhatás számottevő legyen, kis térben nagy teljesítményt, mintegy 500-1000 wattot kell összpontosítani.

Ebből azonban egyáltalán nem következik, hogy a kisebb dózisú sugárzásnak bárminemű élettani hatása lenne. Az emberi szervezet belső hőmérséklete 36-37 °C, és ehhez képest túl nagy eltérést nem is visel el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a meleg káros az egészségre, például a szaunázó emberek vagy az afrikai busmanok hosszabb időt töltenek el forróságban is, hidegben is. Csak arról van szó, hogy ha a szervezetünk tartósan túlzottan felmelegszik, nem képes azt elviselni.

Amikor például telefonálás közben a mobilkészüléket a fülünkhöz szorítjuk, megváltozik a vérkeringés, illetve a fül hőleadása. Fülünk sokkal inkább felmelegszik ettől a hatástól, mint a telefon által kibocsátott elektromágneses sugárzástól. Elengedhetetlenül fontos tehát, hogy különválasszuk az elektromágneses sugárzás hatásait az egyéb, a telefonáláshoz kapcsolódó hatásoktól is.

Tiszta vizet a pohárba

A szakemberek nehezen értik meg az egyszerű polgárok aggodalmait, ugyanakkor elismerik, hogy ennek talán elejét vehették volna, ha annak idején, már a rádiótelefon megjelenésekor több figyelmet fordítottak volna a felvilágosításra, a rendszer működésének, hatásainak és ártalmatlanságának ismertetésére. Párhuzamot vonva a tévézéssel megállapítható, hogy az tévéadókat könnyebben befogadták az emberek (igaz, ezek a készülékek sokkal lassabban terjedtek el).

A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület kezdeményezésére hazánkban is megalakult egy szakértői csoport az elektromágneses környezet állapotának figyelemmel kísérésére és a felmerült kérdésekkel kapcsolatos szakmai álláspontok tisztázására. Célja a közvélemény tárgyilagos tájékoztatása, fórumok létrehozása a vélemények megismerésére. Mostani cikkünkkel mi is ehhez próbáltunk hozzájárulni, s ezúton köszönjük a szakembereknek és az M&H Communications munkatársainak, hogy a rendelkezésünkre bocsátott információkkal segítettek az anyag összeállításában. A szakértői csoport munkáját továbbra is figyelemmel kísérjük, és az eredményekről a későbbiekben is beszámolunk.