2016.05. html-2016/csillag.htm C.15894
CSILLAG
Egy csillag ég csukott szemem mögött
Az öntudat sötét peremvidékén,
Mikor még minden mást befed a köd
−Ez volt a kezdet, ez maradt a végén.
Állócsillag futó évek fölött.
Tűhegynyi lyuk a tények szövedékén.
A folyton változó képek mögött
A puszta Én − Isten-szilánk? Lidércfény?
Csalkép, amely hagymázas föltevések
lápjába csal? Őrláng, elolthatatlan?
Egymásra néző tükrök tükrözése?
Képzelt világ csilláma holt agyagban?
A ködbe, hol már nincs idő se, tér se −
a Szürke Révbe, csillag, elkísérsz-e?
Rakovszky Zsuzsa