2016.04.26.. html-2016/masfel-ora.htm C.15837 - 838
Másfél óra
Ferencvárosi Pincegaléria, Nagy Géza (1968-) kiállítása.
Kettessel végig a Duna-parton a Boráros térig. Egy nemzetközi micsoda szerint a
világ legszebb villamosútvonala. (Ha nyugdíjas leszek, egész nap ide-ode vele.)
Tavaszi napfény. A
Duna, sétahajók, szemközt a Vár, a Galéria kupolája alatt óriásfelirat:
PICASSO. A Parlamentnél megkerüljük a Kossuth-szobrot, hátoldalán
zokogó idézet kőbe vésve... bősz vihar... nagy zivatar... Ami a fiataloknál kb. ennyi: nincs wifi!
Utoljára
1985-ben, tehát 31 éve jártam ebben a pincében, Mikicával, valaki le is fényképezte.
Akkor nyersszínű volt, most fehér a téglafal. Egyszer kértem ugyan ide egy kiállítást, de aztán
valamiért visszamondtam.
Géza. Vele néhány évig együtt, nyári művésztelepeken - ott ismertem meg - ahová maguk közé meghívtak öreg elefántnak,
'96-ban először. Nagyon dolgoztak; én is, hétvégéken az
udvarra kiteregetett munkákat korrigáltam, ők is az
enyémet. Az első pilismaróti évben Géza modellje egy mélytányér volt az
ebédlőasztal sarkán, reménytelen butaságnak tűnt, sokáig az is volt, gyenge változatok. És a végére
ebből váratlanul néhány nagyon
erős kép. Akkor ismertem meg kalandos punk-múltját is. Hogy szombat esténként lejártak a művházba, persze verekedni. Vasárnap reggel a Parament előtt ébredtem,
fejemben egy szöges deszkával. Lassan polgári ember lett belőle, már nem lila
hajjal. Metróépítkezésen dolgozott, keszonban. Dolgozott bátyjával együtt hosszabban
Angliában is. Aztán fölvették a Főiskolára. Innét is egy anekdota. Angol nyelv
államvizsga, a zsüriben tán a követségről, egy angol is. Géza feladata, ahogy emlékszem, valami
étkezések körüli téma volt. Mondta, folyékonyan. Tanárnője komolyan
bólogatott, nagyon jó, rendben. Az angol tenyerével takarva arcát, röhögött.
Géza ugyanis tudott angolul. És londoni szlengben kétértelmű szavakat, iszonyú malacságokat
kevert a szövegébe.
Azokban az években már
együtt lehetett a NÉMO-csapat. Ezt is meg kéne egyszer írni, egy rajzkörből kinőtt
nagyszerű baráti ön- és egymásképző csapat, amatőrök és igaziak együtt. Akiket tudok, hogy profi lett:
Nádor Tibi, Fischer Balázs, Varga Paricia Minerva, Kohán Feri, Laár Balázs,
Vásárhelyi Tímea, a fotós Szalontai Ábel, és a szobrász Mohácsi András, ők ketten
- meg Nádor
- rég egyetemi tanárok. Ennek a csapatnak a kemény magja műterem hiján később üres
gyárépületekben bérelt hodálytermeket, most jó ideje a textilgyár FONÓ Sztregova-utcai helységeit.
(Ott lesz most Vojnichnak tárlata.) Embertelen
körülmények, fűtés ugyanis nincs. Télen gázpalac és alkalmasint alkohol. Paravánokból épített ő is
magának munkakuckót. És dolgozik. Festő. Bácsi. Én még mindig a 20 év előtti srácnak látom.
Tehát a kiállítás. Címe: GÉZA SZERINT A VILÁG
A megnyitóra elfelejtettem elmenni, pedig be volt nekem írva. A
programfüzetben
Mohácsi
kemény és szép szövege. ...Nagy képeit látva el kell döntenünk, vajon képesek
vagyunk-e megélni magányunk. Ahogy néztem Géza csöndes képeit, ezek a
gondolatok
csakugyan továbbértelmezik a látottakat.
Nagyon jó anyag. Elbóklásztam benne.
A jegyszedőnő még utánam szól:
- Ott az asztalon, vigyen műsorfüzetet, nagyon izgalmas programjaink vannak.
- Köszönöm, nem vágyom izgalomra.
Egy dolog nagyon nem stimmel e csapat legjobbjaival, már régen nem a 'föld alatt' - pincében kéne mutatkozniuk. Kevés az ambíció? Elfelejtették, hogy közben felnőttek? Vagy nem vállalják azt a (rengeteg) többletmunkát, amivel ez létrehozható?
Hazafelé
a Nagykörúton (egy lány meg) két kutya, erre mindig odakapom a szemem. A fal
tövében középkorú férfi üldögél, ölében fájdalmas tábla: MUNKÁT VÁLLALOK
Itthon
a jelekből is látom, hogy komolyan vette, Kata elindult már az Akadémiára, a
Néprajzi Intézetbe, egy volt
kollegáját ünneplik.
Még utána szólok, hogy megérkeztem, az ebédet hozom, és hogy te szeresd őket,
ne azt várd, ők szeressenek téged.
Megköszönte.
Másfél órás program volt, tizenkettőtől fél kettőig, a délelőtti munka után.
A kiállítás: IX. Mester utca 5., pincehelység. Nyitva
május 21-ig, kedd-szombat 10-18h.
Le Meux-i és brazíliai olvasóim sajnos nem tudják megnézni.