2106.01.05.                        html-20156/venyige-1.htm            C.15621

mail: Venyige Tibor - Váli Dezső

tárgy: rajongói levél 13 pontban

1. ááááááááááááááááááááááááááááá

2. megtaláltalak, elvettél (adtál? Még nem döntöttem el) egy napot az életemből

3. jellemzően először a titkos(?) receptkönyvedet találtam meg, zselatint guglizva

3.1 (utólag) szvsz. a terpentin – ha pannoncolor, ha nem – rossz. sárguló maradékot hagy. Csakis petróleum! – Elvileg. Csak a szám jár, én sem tudok elszakadni a terpentintől, kell az illata a festéshez…

4. mekkora élet, mekkora életmű! Hol bujkáltál? Vagy mégis ignoráns életet élek?

5. azt az életet élem, amit Te megfesteni igyekszel

6. nem festesz semmit évtizedek óta… arányok? Árnyak? Aranymetszés? Nem látom, nekem az spirális formában van meg

7. hasonlítasz apámra

8. teljesen ötletszerű, hogy írok, ki akartam lépni és az emilcímedre kattintottam véletlen

9. nem nyújtom a kezem, nem érnélek el. Csak megpingellek, vagy mi. Nem tom, mi lesz… semmi

10. remélem, nem veszíted el a szemed. Kegyetlen tréfa lenne a sorstól

11. én is 5-kor keltem évekig, és nyitásra mentem úszni, amíg meg nem mérgezett a klórosvíz

12. az „öregasszony visszanéz” fotó elkapott. Tudom, nem a Tiéd, de a mondat „Édes Istenem, hogy szeretem ezt a fotót.” többet elárul rólad, mint bármi. Elküldtem a páromnak „no comment”, kíváncsi vagyok a reakciójára

13. Boldog Új Évet!

 Tibor

(följött, beszélgettünk)