2017.07.                vers// html-2017/tunodom-ezen.htm        C.16646

[tűnődöm ezen]

Tűnődöm ezen. Minap falura, s hogy időben érkezzünk, indulás majd fél kilenckor. Vekker 05:13, napkezdés, uszoda ma elmarad. Tettem, amit kell, s akkor váratlan egy üres óra. Másnak semmiség, nekem ijesztő. Hogy kell ezt csinálni. Szabadfoglalkozású lévén szabadidőm nincs. Csoportvezetőm, Georges Braque az asztal fölött balra fordultában szembe tekint, mindig engem figyel. Régi portréfestő trükk.
Talán ilyen lehet az élet bef. édessége, megtettem, amit kellett, elmondhatom, jártam ezen a földön.
Vagy ahogy Zelk dünnyögi búcsúzó félben
szerettem volna ülni lócán
alkonyidőn a ház előtt
hallgatni utak csobogását
köszönteni az elmenőt
Mindig irigyeltem a horgászokat, ülnek, és nem történik semmi. Hogy lehet ezt kibírni. Eszembe jutott egy szó, ortogenezis, ami még soha, nem is tudom mit jelent. Megnéztem. Evvel is eltelt három perc. Meg kéne tanulni élni.
Na, mindjárt 11h, elmegy a nap az asztalomról, kezdhetek festeni.