2017.06.18. html-2017/versvalogatas-h-gy.htm C.16576 - 578
Hegedüs Gyöngyi
VERSVÁLOGATÁSA
2017. májusi VÁLINEWS-ból
----------------------------------------------------------------------
2017.05.03
Egy, gondolom, éhen halt
pók utolsó, ziláltnak ható
munka-, és lakhelye
a műhelyszoba sarkában.
Tán koporsója is.
Emlékműnek megteszi.
Tán ő is szerette a szürkeárnyalatokat.
------------------------------------------------------------------
2017.05.03
Ez ma nehezen állt össze.
Sötét volt.
Eső volt.
Hóvihar is lehetett.
Ezektől minden kitelik.
-------------------------------------------------------------
2017.05.04.
A fiút nem vártam,
sokáig nem is szerettem,
nem volt érdekes számomra.
Tudja, mikor szerettem meg?
Kilencszer szúrták a fülét.
Karomon vittem,
és tán a negyedik alkalommal felismerte, hová megyünk.
És ahelyett, hogy megdorgált volna,
mi rosszat csinálok vele,
hirtelen szorosan hozzám bújt, átölelt.
Akkor áttört bennem valami.
Leírhatatlan.
--------------------------------------------------------
2017.05.07.
A litván tengerparton most szép az alkony. Tengerhorizont.
Súrolófények. És az édes rikoltó madárfelelgetések. Tegnap egy apuka,
kislányával. Van ott egy létra is valami kis sziklácskára. A kislány persze. A
partra húzott halászladik tán csak díszletnek szánva; a három pózna is. Bal
legtávolabb pici ház lehet, éjszaka egyszer fény vetődött onnét. Ez a tenger
jövőre is tenger marad.
-------------------------------------------------------
2017.05.08.
Amikor az ember egy
délelőtt kezdett képpel
a délután közepéig ide jut
le kéne mosni
de ahhoz is fáradt vagyok
Figyelemre méltó
hogy ez a szegény 3,2-es farost lemez
mindezt
szótlanul tűri
mi keresnivalóm
e világban
még
talán ha egy mákosrétes
csakezértis egy szóba
pedig van a konyhába
miért, az orvos meg mellévág
------------------------------------------------------------------------
2017.05.09.
Kedves olvasó mail-tanácsa,
talán le kéne mosni a képet.
Igaza van.
Talán lemostam.
Amennyire lehetett.
Reggel öt.
Nem lett jobb.
Igaz, rosszabb se.
Tegnap, vagy ma van a Győzelem Napja.
Mégis, inkább tegnap lehetett,
május 8.
Csinálok egy teát.
Kezdjük a napot.
-----------------------------------------------------------------------
2017.05.09.
Ez az, vagy majdnem az az illat, amivel 40 éve már találkoztam,
amit keresek, olykor fölbukkan. Utal a mennyországra. Sávomban úszó hölgy
megadta, Mammut1, földszint. Ha Kata hazaér, majd mellékesen megkérdezem, van-e
nappali hidratáló krémed, úgy értem, huszonötös.
-------------------------------------------------------------------------------------
2017.05.09.
....a lila foltra vonatkozóan, kezdett derengeni, hogy ez a gyönyörű szín
nem az én világom.
---------------------------------------------------------------------------------
2017.05.10.
Kata kiskertjét a napfényes gangon leginkább szemlesütve
szeretem
--------------------------------------------------------------------------------------
2017.05.10.
Bizonyára időjárásváltozás.
Szokás mondogatni hetven év felett. Noha délelőtt három képen javítottam; a
lélek ernyedt csüggedése, ölbe ejtett kéz.
--------------------------------------------------------------------------------
2017.05.16.
...Én szürkét ütköztetek lilával.
-------------------------------------------------------------------------------
2017.05.19.
átlépni ezen a hirtelen fájdalmon.
Hogy hiszen minden rendben van.
-------------------------------------------------------------------------------
2017.05.25.
...máris túl sok szerteágazó ember.
Ezek a kedves hosszúnevű oroszok.
nem fogok belölük családfát rajzolni.
Neveket megjegyezni-,
unokáimnál is olykor ki kell hogy segítsenek.
Valaha kézfejemre írtam őket.
---------------------------------------------------------------------------