2018.03.    verseim// html-2018/hegedus-2018-03-17-2.htm     C.17209

 

utószó a rózsa nevéhez

 

                                         (előszó válimához)

 

                                         egyetlen homályos gondolat hajtott:

Kényszert éreztem, hogy megmérgezzek

egy szerzetest. Úgy hiszem,

a regények mindig ilyen ötlet magvakból keletkeznek,

a többi ehhez növekszik hozzá, mint a gyümölcshús. (Umberto Eco)



talán most kellene magadtól elrettenned
hogy rájössz az indíték maga a tett:
s a nyomozás nem rekonstruálja
hanem elköveti


folytatólagosan akarod elkövetni
hogy ne érjen véget. a tett
maga az áldozat. bizonyíték hiányában a lapok
közé préselt virág

kinyílott. a rózsa neve

liliom

 

félbefagyva mosolyogsz
a Szent beszél boldoggá lefokozva:

éva kaphatta volna csak a magot

amiből nem sziszegve épül folytatólagosan

a hús hogy ne érjen véget

 

Képtalálat a következőre: „nachschrift zum namen der rose”