távoli üdvözlet Oravecz Imrének
 

NAPPALI ÉJJELIŐR

Ellátja feladatát.
Bontják a Ganz-gyárat, őrzi a bekerített munkaterületet,
jelenleg azt a sárga murvát, ami fölött ül;
amit a múlt héten a munkagépek itt elteregettek.
Jól kivehetően szereti a hagymás rostélyosokat. Nyugodtan ül.
Negyven év körüli, tehát valószínű, jó húsz éve ül, és nézi, ami előtte van.
Két flakon innivaló a ház oldalán.
A kisasztalon ebédje, csomagoltan.
Be van rendezkedve, rendtartáshoz a házikó oldalán szemétkosár, vödör és partvis.
Az ajtó kitámasztva széllökések ellen.
Ilyenkor a belső székre ül át, onnét is jól belátni a terepet.
Drót tekereg a földön, odavezették számára a villanyt.
Este világított is az ablak, talán olvasott, ő, vagy a váltótársa.
Még huszonöt éve van hátra, akkor nyugdíjba megy.
Most egy galamb nézi őt. Meg én.

fotó: F/2014/194