2020.08.         12. verseim                     html-2020/gilgames.htm                            C.19327

 

 

 

GILGAMES

 

Miért szántad nyugtalanságra fiamat, Gilgamest,
s miért adtál oly szívet neki, mely békéről mit se tud?

Asztalom fölött Egry Balatonja.

Ülnék nádastól körülvett eldugott öbölben
ringó csónakomban, csendes-mozdulatlan; órákig.
Alig szellő, csend, csak a vízcsobogás,
fölöttem az ég, fehér felhők, a túlpart messze kék csík.
Botom hosszú finom ívben a víz fölé, végén lóg a zsinór.
Horgászengedély nem kell, mert nincsen rajta horog.