2020.08. 12. verseim html-2020/gilgames.htm C.19327
GILGAMES
Miért szántad nyugtalanságra fiamat,
Gilgamest,
s miért adtál oly szívet neki, mely békéről mit se tud?
Asztalom fölött Egry Balatonja.
Ülnék nádastól körülvett eldugott öbölben
ringó csónakomban, csendes-mozdulatlan; órákig.
Alig szellő, csend, csak a vízcsobogás,
fölöttem az ég, fehér felhők, a túlpart messze kék csík.
Botom hosszú finom ívben a víz fölé, végén lóg a zsinór.
Horgászengedély nem kell, mert nincsen rajta horog.