2020.08.          01. naplójegyzetek        html-2020/szurcsik-1.htm     C.19321-

A szoba több, mint egy helyszín.

A Szabadjáték – II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállítás részeként megrendezett Szabadjáték – Szobák című tárlat három térben kínál betekintést az itt kiállító művészek életművébe: benyithatsz a szobák ajtaján, belepillanthatsz privát terekbe, a közeli múltba, illetve az aktuális jelenbe, és besétálhatsz a valóságba. Nem vagyunk egyformák, ne is legyünk azok, minden részecskénk hasonlósága legyen a különbözőségünk építőeleme. Legyen egy lehetőség a kifejezés, a kimondás és a befogadás gesztusa minden dolgok elérése érdekében, még a lehetetlen dolgok érintése miatt is. Lépjünk be ezekbe a szobákba, nézzünk körül jól, majd tekintsünk ki az ablakon is, éljünk meg bizonyos viszonylatokat, érezzük meg a távoli dolgok jelenlétét és legyünk képesek elismerni a tőlünk  távoli dolgok létezésének jogát is. Az itt látható műtárgy-egységek és a különálló művek egyenként is nagyon változatosan deklarálják a legkülönfélébb jelenségeket.

A kiállított művek, bár sok mindenről beszélnek és ezt a legkülönbözőbb művészi nyelven teszik, egyvalamiben megegyeznek: mindegyikükhöz nagyon is van közünk, ráadásul mindannyiunknak. Sokféle összefüggésben közre- és együttműködve behálózzák a kiállítótereket. A lokális illatoknak is marad azért itt hely, az árnyékká is redukált, lelassított vagy meghajlított fények, az érzelmek és a sokfelé rétegződött párhuzamos valóságok együtt alkotják azt a közeget, amelyben lenni kényszerülünk.

Odakinn vagy idebenn a szobákban művek várnak térben és időben Rád! Csendben vagy harsányan szólnak hozzád. Minden egyes alkotás a Tiéd, hagyd, hogy így legyen, engedd magadhoz a saját alternatívádat, hadd teljesedjen ki benned, szélesedjen, erősödjön meg általad a Te valóságodban ez a feltétlen és szabad játék, legyél a részese!

A szabadság szobái, a játékoké, a személyes játéktéré, a szabad játéké.

Szurcsik József