2021.02.         01. naplójegyzetek           html-2021/hazassag.htm     C.19693

 

 

-- Hétvége ismét a hegyek? d.

-- Nem, épp szétmegy most a házasságunk. T.

-- Ahhoz már túl öregek vagyok, nem érdemes.

-- Nem tudom, most nagyon fáj, hogy ennyire félrement az egész. Mostanára anyagilag rendben, a két gyerek, környezet, minden. És most megy szét a kapcsolatunk. Vidám dolog...

-- Azt nem tudom, mennyire vagy fegyelmezett, de intelligenciád gondolom győzni fog, elsősorban önmagadon.

-- Igen, ezen dolgozom. Aztán vannak ezek az érzelmek, a sebzett vad esete... Talán sikerül ezt is kis idő múlva...

-- Húgom mesélte, ha valami visszataszítót talált valakiben, azonnal megtalálta ugyanazt magában is.

-- Igen, tudom, a szálka és a farönk, mint Jézus mondta. Tudok mindent, csak most fáj. Levágom a hajam, az mindig jót tesz :)

-- Segíteni nem tudok, nevess egyet. http://deske.hu/iras/html-2012/orosz-abszurd.pps gondolok rád.

-- Hogy miért mentetek szét Zsófival, eszembe jutott; hát érdekes: én nem vagyok eléggé nő neki, ő meg nem eléggé férfi nekem. Csak ennyi évesen nem igazán látom a perspektívát a megoldásban...

-- Gondolom igaz, de ezt te ezt kezdettől tudtad, fölvállaltad, bocs. Húzd az időt... segít. Reggeli fogmosáskor szoktam kérni öt szentemet – kettőt láttam is belőlük – segítsenek ötlettel Katának MA örömöt szerezni (és segítsenek majd

meghalni).
-- Most még nem tartok ott, egyenlőre túlélési szint.  

-- Tavaly egyszer azt a penitenciát kaptam, okozzak örömet magamnak. A kötelező mindenesti covidsétánkon fölolvasok neki egy Illyés verset. Zelk forog a sírjában. Most viszont az esti séta, köszönöm, ha írsz, utána folytassuk --

-- Sétáljatok, szép a versolvasással. Ma csak egy utolsó kérdés bennem, ami évtizedek óta bolyong: ha ennyi adományt kap az ember, miért ilyen komplikált létrehozni egy egészséges harmóniát? A test-lélek-szellem harmóniáját... Na jó, ezt

még keresem :)))

-- ... Na, itthon. Tudod, erre a típusválasz, mindenki pontosan személyre szóló terhet kap. A vers ez volt:

TÉGED SZOLGÁLNAK...

Téged szolgálnak hűséggel a gombok, /melyeket újravarrtál ingemen; /mozdul a meleg kesztyüben kezem / ujjam bögyével is feléd mosolygok. / Minden holmimról rád emlékezem. /Messze vagy tőlem és itt vagy velem --/ Miktől magadat megfosztod, a dolgok / harcolnak érted, kis önzetlenem, / szép példám: sorom minél szabadabb van,/ fűzöl magadhoz annál szorosabban.  

...és akkor végül annyit, ne a magad szenvedése, hanem teljes erővel keresd, mi jót - és örömet tudnál neki adni reggeltől estig. Micsoda ereje van, hogy Kata tőlem munka közben, de délutánonként is kétóránként megkérdezi, hozhatok egy

teát?- mert fejébe vette, hogy keveset iszom.
...És végül; ne a magad szenvedése..., teljes erővel, hogy mi örömet tudnál adni neki MA. Én reggel fogmosás közben ehhez ötletért öt szenthez.
... Keveset beszélj. Inkább dialógust. Ajándékozd meg avval, hogy kérdezd. Őt beszéltesd. Meséltesd fiatal koráról, történeteiről. Arról mindenki szeret beszélni. Kinyílhat.