2021.02.                    html-2021/javor-eletrajz.htm                                        C.19703 - 704

Szakmai életrajz

              1943-ban születtem Budapesten. 1966-ban szereztem diplomát a debreceni KLTE néprajz-magyar szakán. A diploma megszerzése után egy évet szerzôdéses munkatársként a budapesti Néprajzi Múzeumban dolgoztam.1967-tôl dolgozom az MTA Néprajzi Kutató Intézetében.

            Az itt alakult szociál-antropológia osztály tagjaként, munkatársaimmal két nagy „jelenkutatásban” vettem részt: 1970-1974 között a nógrád megyei Varsányban; 1975 - 1978 között a csongrád megyei Zsombón. A kutatás célja az volt, hogy két eltérô adottságú és hagyományú falu példáján keresztül vizsgáljuk a falunak a modernizáció kihívásaira adható lehetséges válaszait. Több éves terepmunkát végeztem mindkét községben.

            Mindkét kutatásban az értékrend és magatartásformák alakulásást vizsgáltam, s a Varsánnyal kapcsolatos anyagból írtam doktori disszertációmat, amelyet a debreceni KLTE-en védtem meg 1979-ben. 1978-ban a varsányi kutatás anyaga egy közös kötetben jelent meg, amelybe jelentékeny részt, 80 oldalnyi anyagot írtam.

            A zsombói kutatás anyagából is több tanulmány készült, elsôsorban a varsányi példával való összehasonlításban.

            Hogy az értékrenddel kapcsolatos kutatásaimnak történeti dimenziót adjak, kezdettől levéltári kutatásokat is  végeztem, ezek során tanácsülései jegyzôkönyveket, historia domusokat és büntetôpereket vizsgáltam. Legfontosabb eredményem e téren, hogy fölfedeztem és bevontam a magyar néprajzi kutatásba a presbiteri jegyzôkönyvet, mint néprajzi forráscsoportot, amely úttörő vállalkozásnak bizonyult, s az ezzel kapcsolatos publikációm nyomán mintegy polgárjogot nyert a néprajzi kutatásban.

            Külföldön két ízben tartottam elôadást, 1978-ban a bergeni egyetem szociálantropológiai tanszékén, 1987-ben pedig Chicagoban, az Amerikai Antropológiai Társaság évi országos találkozóján.

            8 éven át egyik szerkesztôje voltam a "Kis magyar néprajz" c. rádióműsornak, amely kötetben megjelent formájának egyik szerkesztője voltam. 12 éven át szerkesztettem a Demos c. menzetközi néprajzi információs folyóirat magyarországi anyagát, 1989-ben nemzetközi Demos konferenciát szerveztem. Ezen kívül Bali Jánossal közösen szerkesztettük a Merítés c. kötetet, Szilágyi Miklós 60. születésnapjára, amely 2001-ben jelent meg.

            Az 1980-as évek végétől kezdődően kezdtem levéltári munkát végezni és interjúkat készíteni a Zsolnay család élettörténetét, pontosabban, életmódját kutatva. Ezzel a kutatással egy magyar polgárosodás-modell megrajzolását kíséreltem meg szociálantropológiai módszerekkel, úgy is mondhatnám, hogy a polgárság néprajzát próbáltam megírni. Munkám felkeltette a bécsi egyetem "Sozialgeschichte" tanszékén folyó 19. századi közép-európai polgárosodás - kutatást vezető prof. Hannes Stekl figyelmét, aki. bevont az ottani munkába. Az ő szerkesztésében erről a témáról 2000-ben Bécsben német nyelven megjelent kötetben - egy másik magyar kutató mellett -, az én Zsolnay tanulmányom képviseli - a 19. századi magyar polgárosodás egy modelljét.

             A Zsolnay család életstratégiáiról önálló könyvem az Akadémia kiadónál jelent meg 2000-ben.

            Ugyanebből az anyagból  írtam a „Biographies” c. fejezetet, a New Yorkban 2002-ben angolul megjelent Zsolnay kötetbe.  

            A Magyar Néprajz készülő „Társadalom” kötetébe, - a magyar paraszti erkölcs és magatartás témában írandó fejezeteimhez -, az 1990-es évek elejétől országos terepmunkát folytattam, 20 faluban végeztem kisebb-nagyobb néprajzi gyűjtést az ország különbözô tájain, emelett levéltári kutatást folytattam a Néprajzi Múzeum Adattárában. Két önálló és egy közös fejezetet írtam az említett kötetbe.

            1994-ben nyertem el a kandidátusi fokozatot "A paraszti értékrend, életmód és magatartás alakulása Magyarországon (1870-1970)"  c. disszertációmmal. Ezt követően nyertem el a tudományos főmunkatárs beosztást.

            Részt vettem Varsány, 30 év után megimételt néprajzi kutatásában, amelyről a közös kötethez mintegy 40 oldalas tanulmányt 2004-ben leadtam.

            Jelenleg részt veszek a „Rendszerváltás Magyarországon. Utóparaszti hagyományok és modernizációs törekvések” c. kutatásban, amely Az MTA NKI Társadalomnéprajzi osztályának keretein belül folyik, s a zsombói átalakulásokat vizsgálom az esélyek és buktatók szemszögéből.

             Zsombóval kapcsolatban dolgozom egy önálló köteten is, amely a 17 éve megkezdett, s azóta hosszabb-rövidebb kihagyásokakkal újra és újra folytatott gyüjtésen alapulna. Az értékrendben, a társadalmi érintkezés formáiban, a családi, valamint a nemi és nemzedéki szerepekben, a fogyasztásban, tágabban az életmódban bekövetkezett változásokat követi és próbálja értelmezni e készülő munka 1975-tól máig egy olyan időperiódusban, amelynek során a falu életében sarkalatos változások következtek be.

            Dolgozom a Zsolnay családdal kapcsolatos nagyobb terjedelmű művön, mivel a megjelent könyv a terjedelmi korlátozás miatt eleve az anyagnak csak egy töredékét tartalmazta, s azóta tovább bővült további levéltári kutatás, a korabeli napi- és hetilapok anyagának bedolgozása, valamint a látókörömbe újabban került interjúalanyoktól szerzett adatok bevonásával. E munkából nagydoktori disszertációt készítek.

                                                                                              (dr. Jávor Kata)