2021.11.         12. verseim           html-2021/remalom.htm    C.20359A

BÉKÉS RÉMÁLOM

Különös, évtizedek után tegnap egy rég felejtett típusos softrémálmom visszatért. De szokatlan fordulattal.
Helyszín a Körtér, első harminc évem lakhelye. A másik, ahol az iskola van, egyetlenként álmaimban ez is valós terület, a Németvölgyi úti park, amivel amúgy életemben soha nem volt kapcsolatom. Tán annyi, olykor eszembe jutott, a világháború alatt ideiglenesen oda temették Váli Dezső körorvos nagyapámat. És az álom. Felnőttként morfondírozok, el kéne menni, legalább most, a tanév utolsó napjára / más változatban az évzáró ünnepélyre / iskolámba, ahova tartozom, de ahol még soha nem jártam, nem is ismerem. Még a lehetséges parkolási feladatokat - nehézségeket is átgondolom. Egyik változatban az autóval mindenféle bajok / vagy nem találom. Soha álomban nem jutottam el oda. A mostani változatban sem. Most fölmérem, az utolsó nap, be kéne mennem felelni, hogy le tudjanak osztályozni, hiszen még semmi jegyem nincs. De baj, ahhoz valami tételt nagyon meg kéne tanulnom, ami keserves.
És ez új, alkatomtól teljesen idegen a megkönnyebbült döntés, hogy megkerülöm a feladatot; NEM MEGYEK BE.