1988 - 2013 - 2021.04.28.            html-2021/villamfeny-ugyben.htm                   C.19965 -966

Váli Dezső

Hódolat a remekműnek. Azonban.
 

I.
Reggel vallásos vagyok. Imaidőm évtizedek óta 05:40 - 06:40.
Utána hívő.
Hívő módra biciklizem és hívő módon mosok fogat.
Másképpen ezáltal?
Igen.
Másképp is festek? Műterembelső-témát?

Igen.

II.
Mire való a művészet; egy kép, egy szobor?
Minden jó mű villámfény idejére megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Megismétlem.
Minden jó mű villámfény idejére megmutatja Isten köpenye szegélyét.
Egy lengeöltözékű nőszemély ábrázolása is?

Igen.

Nyolc éve írtam mindezt. A villámfény - mondatom 1988-ból.
És azóta tűnődöm, ez milyen kvalitású műre érvényes. És nem tudom.

Nyilvánvalóan minden jó szándékú mű Istenre mutat. De.

1./ Adódna az emberbarát megközelítés. Ha Marika néni faluvégi vályogházában
két aranyos kiscica a falon, és ennek Marika néni örül, akkor minden rendben megtörtént.
Minden harmónia Istenre mutat. Én is szívesen nézem a gombolyagos kiscicákat.

De van egy védeni való, egyetemes kultúránk. Helyénvaló-, etikus-e ez a megközelítés.

2./ Akkor vegyük mércének a befogadó helyett a mű minőséget.
Tudom, Bernáth Aurél is így, ebben az országban kétezer ember ért a képekhez.
Igazán csak ennyit is érdekel.
És náluk egészen más mérték működik.
Ott egy remekmű irtózatos távolságban már a középszertől is.
Náluk egészen máskor villan meg az Isten köpenye szegélye.
Emlékszem egy berlini kiállításra, a zseni Klee száz gyenge festményére.

3./ Talán föloldja a dilemmát, ha a történést nézzük.
-- Figyelem, mindig is állítottam, hogy a katarzis,
a lélek hirtelen megvilágosodása, megtisztulása
egy hármashatár-hegyi sörözés alkalmával is létre jöhet.
És ez egy műtárgy végső feladata.

--- Vagy itt például egy másik komponens. A Lukács uszoda medencében beszélgetve
irodalomtörténész ismerősöm ingerülten mondta,
nekem az a vers délelőtt nagyon tetszik, délután esetleg nem hallom meg.

Akkor nincs egyetemes mérce.
És hiába különülnek el az egyetemes rangú műalkotások,
végül is ezeket egy igen sovány kisebbség érti és használja értékének megfelelően.
A többi a sznobizmus.
De ha a Sixtus kápolnába lépve minden mészároslegény kötelezően meghatódik,
akkor mindez nála bizony ott jól működik. Noha hiba van a történetben.

Tán marad az igazság, az ember az egyetlen gép,
ami hibásan betáplálva is képes hibátlant létrehozni.

Végső célunk Istenhez eljutni. Eddig ez világos.
És akkor az is, hogy hozzá görbe/hajmeresztő utakon is eljuthatnak embertársaink.