2022.12. html-2022/ceruza.htm C.21337-339

VÁLINEWS //
A Faber-Castell doboz

2022. december 23., péntek

14:50
Egészen kicsi fiamnak volt erre szava, TÉBOLY.
Vendégeimtől kacsacombot a jól bevált Globus konzervek helyébe,
MACARON készletet, abban a reményben, hogy most oda is figyelek rá,
gyógyulni gyömbérport a teámba,
zacskó mandulabelet,
meg egyiküktől ezt a gyönyörűt avval, hogy szeretne tőlem egy rajzot :-)))
E doboz tervezésében [csuklópántok, dobozzár] látok halvány iróniát is. leszámoltam, 120 ceruza.

2022. december 24., szombat

08:15
Ajándékozó barátom ahogyan elképzelte; egy órát tényleg nagyon örültem neki.
Megtörtént. Utána: ilyen bőséghez nincsen tehetségem.

Figyelj, Zsófi, ha délelőtt jössz, ezt a ceruzadobozt neked adnám.
Körödben vannak akkora gyerekek, akik ezt tényleg tudnák használni.
Akár nálad, vagy nekik adnád. d.
Most ketten örülünk.
Még megkérdezte: -És a te unokáid? -Öregek ehhez. Hátizsákot hozz, biciklire nem fér.

Tudjuk, minden ajándékozás agresszió.
Sok éve mindenkinek egy Zelk verset adok. És verset is kérek.

11:54
Ifjú barátomat, aki nagyszabású ajándéknak ezt a ceruzakészletet megálmodta, kemény lelki feladat elé állította, ami avval történt.
Becsülettel földolgozta, befogadta.

Higgyen nekem, így gyönyörű a történet. Leírtam, most ketten örülünk. d.

Eszembe jut. Mi jut eszembe? Hogy képajándékozáshoz hozzáteszem, ha ezt holnap bizományi kirakatban látom,
szemem se rebben, rendben van. Megtörtént, ha nem is másnap.
Ajándékozáshoz nincsen titkos záradék.
Aztán. Hogy a szeretet nehezen hozható kapcsolatba a forintárfolyammal.
Mi jut eszembe. Hogy sok-tól mindig visszariadtam.
Boldog voltam egyszer egy matchbox iskola-autóbusszal, sokáig asztalomon.
Hogy Petri Gyurka tiltakozott, festményedért egy könyvemet. Ami száz forint, de abban egész életét megkaptam.

Eszembe jut, mért nem vártam két hetet.
De azt én nem szokok. (Húsz hibaszázalékkal működik.)
Ha amúgy valamit azonnal tisztán fölismerek.
Most ingerülten eszem ezt a sok édességet, fogyna már le asztalomról.

20:06
-- Deske [...] ha esetleg nem tette volna közhírré a színes ceruzák továbbadását?... mert ez így tényleg nagyon bántó tud lenni.
És a tapintatnak is megvan a helye az emberi életben. A.

-- Köszönöm a véleményét. Magyarázom. Ismeri a verskészítés kegyetlen törvényét, ott mások a szabályok, ott a gyilkos megfogja
az oltár szarvát. Én életemmel -, mindenemmel egyetlen verset írok. d.

Vagy prózaibban: mindent egy frekvencián csinálok...
Ő vélelmezi, prófétálni akarok. Nem.
A közhelyem; a világítórorony nem azt mondja, ide gyere; hanem, hogy én itt vagyok. Látod, és mész, amerre mész.

13:16
Hegedűs Gyöngyi küldte most.

a seefahrer

a seefahrer világítótornyot nem lát, nem is keres,
nem is irányokért, nem is partokért, járja a tengert,
csak a hullámokkal szigonyért feldobodó bestiákért.
a seefahrer világítótornyot nem lát, csak túl a fényeken
a benne magára hagyott fiút, ki őrzi ezt a tornyot, tekintete
benne vet horgonyt. csak tengert hallgat, részvét, ha
magával nincs, mással miért lenne, a fény malmában
őröl hullámokból permetet. nem számol értő fülekkel,
torkával hall, mi elnyel. suttogása szigonyát belemártja:
nem a víz a tenger. fiú, ki nem félárva, ha ember?

[Ehhez dukál a Klee repró, tán legfontosabb kép életemben.]