2021.03.         12. verseim           html-2022/nincsen.htm     C.20637

 

 

NINCSEN

Napok óta forgatom, hökkenek azon, hogy IDŐ igazából csakugyan nincsen. Évtizedek, én mindig az Ég időnélküliségétől rémültem. Pedig tényleg nem az a rendetlenség. Hanem, hogy mi a jelenben élünk, amivel rendelkezünk.
Ami egyetlen pillanat.
Tehát nem létezik.
Mint a pont, aminek nincs kiterjedése.
Na jó, ettől nem nehezebb egy képet megcsinálni, de mégis.

És mi történik akkor, amikor én a múltra gondolok.