2021.03. 12. verseim html-2022/nincsen.htm C.20637
NINCSEN
Napok óta forgatom, hökkenek azon, hogy IDŐ
igazából csakugyan nincsen. Évtizedek, én mindig az Ég időnélküliségétől
rémültem. Pedig tényleg nem az a rendetlenség. Hanem, hogy mi a jelenben élünk,
amivel rendelkezünk.
Ami egyetlen pillanat.
Tehát nem létezik.
Mint a pont, aminek nincs kiterjedése.
Na jó, ettől nem nehezebb egy képet megcsinálni, de mégis.
És mi történik akkor, amikor én a múltra gondolok.