[belépett álmomba]

belépett álmomba, az ébrenlétet hátával 

kint tartva, akár az imában, sötétebb lett

egy napszakkal, már nem festek zsidó temetőket, 

de hoztam magának egyet, egyetlenegy üres 

sír van benne, azzal levette festő köpenyét,

átnyújtotta, minden műterem képről rácsöppent 

festék folttal, föl fogok ébredni kiáltottam, 

mintha figyelmeztetni akartam volna a közelgő 

ámen a köpenyt kimossa temetetlen holtnak, 

így van, mondta nyugodtan, háton hamarabb fáradok

Hegedűs Gyöngyi