Ki volt ez az apáca? Kovacsics Mária Natália három nép, a magyar, szlovák és német hajdanvolt nyelvhatárán lévő, Pozsonyhoz közeli kicsiny faluban született, 1901-ben. Tizenhét évesen lépett be az orsolyiták rendjébe. A trianoni diktátum aláírása után Belgiumba küldték, 1936-ban azonban azt kérte, hogy Magyarországra helyezzék. Rendje kecskeméti zárdájába került, ahol lelki vezetője, Gologi Lajos jezsuita szerzetes figyelt fel elsőnek a látomásaira, melyekben kezdetben Szűz Mária, később Jézus Krisztus is megjelent az apácának.

A jelenések során az egyháznak is és a világi embereknek is szóló, nem ritkán prófétikus hangú üzeneteket kapott. Ezek sorába illeszthető Jézusnak az a felszólítása, hogy a világ lelki megtisztulása érdekében indítson egy imára alapuló engesztelő mozgalmat, melynek a központja a normafai kápolna. Jézus a látomásban még azt is megmutatta, hogy a Szent Anna réten pontosan hol épüljön meg a kápolna. És azt is mondta, hogy ha elkészül, akkor hazánk megmenekül a háborús pusztításoktól. A jelenések hírét és üzenetét az apáca lelki vezetője több magyarországi püspökkel is megosztotta, majd a főpapok biztatására 1941-ben és 1942-ben levél útján a pápát is tájékoztatta. A szentatya érdeklődését felkeltette a jelenéssorozat, több levélből álló üzenetváltás történt a Vatikán és Magyarország között.

Natália nővér időnként profetikus üzeneteket is kapott. Jézus előre megmutatta neki, hogy a világháborúban, Budapesten hol robban fel az első bomba.

És később pontosan ott, a Városmajori templom melletti parkba csapódott be a bomba. Egy másik alkalommal Jézus azt üzente XII. Piusz pápának, hogy ne hagyja el a Vatikánt, mert ahová menni akar, ott bombázás lesz. Az üzenetet különrepülőn juttatták el Rómába, s a pápa szót fogadott. De az apáca a magyar papságnak szóló üzenetet is tolmácsolt.

Jézus ugyanis felszólította a klérust, hogy a szegények között ossza szét a vagyonát – ellenkező esetben majd a vallástalan emberek mindent elvesznek, a papságot pedig marhavagonokban viszik el. De a legfontosabb üzenet úgy szólt, hogy Szűz Máriát a világ királynőjeként kell tisztelni. Mindezek hatására XII. Piusz pápa hitelesnek ismerte el Natália nővér látomásait.

Pápai áldását adta rájuk, és nemcsak az egyházat, de az egész világot is felajánlotta „Anyánknak, a Világ Győzelmes Királynőjének”.

Mária Natália nővér látomásainak gyorsan híre ment. Budapest városvezetése 1942-ben az egyháznak adományozta azt a Szent Anna rét sarkában lévő területet, amelyet Jézus kijelölt. A tervek hamar elkészültek, de az akkor már nagybeteg Serédi Jusztinián bíboros csak 1944 közepén hagyta jóvá. Az építési engedélyt október 3-án állították ki, Molnár László, a Batthyány téri Szent Anna-templom plébánosa pedig rögvest felszentelte a Világ Királynője Engesztelő Kápolna alapkövét. Az építők mégis elkéstek, hiszen a Vörös Hadsereg akkora már elérte az Alföldet, december 25-én pedig a szovjet katonák a Svábhegyen is megjelentek.

Az építkezés 1944 karácsonyán leállt. Azóta sem indult újra.

Pedig volt még egy próbálkozás. A háború után átdolgozták a terveket, és a korábbinál nagyobb léptékű kápolna építésébe kezdtek. Mindszenty József bíboros 1947. május 8-án adta áldását az új tervekre, majd megalapította a Szűz Mária, a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Leányai szerzetesrendet, melynek vezetőjévé Natália nővért nevezte ki.

A történelem azonban közbeszólt. A bíborost Rákosi Mátyás utasítására 1948. december 26-án, karácsony másnapján az ÁVH letartóztatta, a Szent Anna rétre hordott építőanyagok eltűntek, aztán a szerzetesrendeket is feloszlatták, Natália nővérről pedig mindenki elfelejtkezett. Még megélte a rendszerváltást.

A kápolna felépítése előtt azóta néhány alkalommal felcsillant a remény, több mégsem történt. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Hegyvidéki Önkormányzat együttműködése eredményeként most mégis a megvalósulás küszöbére értünk. A tervezési folyamat lezárult, jelenleg az engedélyeztetés zajlik, így jövőre akár el is készülhet a Szent Anna rét sarkára tervezett új, modern kápolna - olvasható a Híradó.hu-n.