2026.06.11.. html-2026/jegbufe.htm C.23473-476
Rangos Katalin – Váli Dezső – Jégbüfé
1 h. vágatlan beszélgetés, a 15 oldal itt három és félre sürítve
Miért foglalkozott intenzíven a festészetében a zsidó
temetők témájával?
Azért, mert megijedtem a nonfiguratívtól, az absztrakt
festészettől, ami az első 10 évem volt. Kb. 160-at festettem, a felét felfűrészeltem,
hogy nem elég jó, úgyhogy 80 képem így forog, azok most 4-5 millióért
keringenek, és nagyon jóízűen telefonálnak rám, hogy sikerült megvenniük
valahonnét.
Aukciókon is
nagyon jól mennek a Váli Dezső képek, ...azt se
tudom elképzelni, hogy Magyarországon hányan tudnak megélni festészetből,
de maga most már legalább 40 éve festészetből él.
4-en vagy 5-en voltunk, akik a Virág Judit aukciós házban
élőként szerepeltünk évtizedekig, mert minket el tudtak adni.
Most 1,3 millió egy képem itthon, alapáron.
...Sajnos a felét nincs lelkierőm fölfűrészelni
ma már...
Tavaly 60 képet csináltam. Egyébként 30-40 körül évente.
... már eleve az is nagyon érdekes, hogy kétféle készsége is
van valakinek, nemcsak a kezében van tudás, hanem verbálisan is jó.
Mondták is, hogy zseni vagy, mondom, nem vagyok
zseni, de nagyon szeretnék az lenni. :))
..ezt a napi blogot vagy naplót 26 éve írom. Visszaolvasva meglepetés, egy élethazugságban éltem végig, hogy az élet egy rafting, annyi, hogy az embert bekötik egy kajakba a hegy tetején, és egyetlen feladata van attól kezdve, hogy a szembe rohanó sziklákat elkerülje. Hogy ennyi az élet...és persze ez tévedés, mert tele van a szöveg boldog följegyzéssel,
...Nincs apa emléke, mert túl kicsi volt hozzá,
amikor meghalt, ugye?
Semmi emlék. A neveket nem tudom megjegyezni, krónikusan. Osztálytársaimét sem. Egy pszichiáter barátom erre azt mondta, mert nem
volt apád. Ezt egy apa ezt nem engedte volna meg.
A másik
vonatkozás, hogy imádkozom a Mennyi Atyámhoz, és az a nekem a legabsztraktabb. Jézus
Krisztus megfoghatóbb, értem. De hogy egy atya,
akire föl kell nézni, aki mindent jobban tud, ez nekem hiányzik.
Politikával egyáltalán nem került, hogy mondjam csak
konfrontációba, vagy bármilyen viszonyba?
Nemigen. Kisiskolásként Pestre jártunk, és ahogy mentünk át a
Szabadság hídon, ott mindig megnéztem, a Dunaparton van egy fehér modern
ház, attól rettegni kellett, az ávós székház volt. Tehát, a rettegés ismerős és az ismerősök kitelepítése, ezekben tájékozottak
voltunk. Később festőként - szoktam mondani -, sajnos engem senki nem üldözött.
Mondta, és ezzel is különlegesé tette saját magát. Menjünk
oda vissza, hogy mikor találta meg magában a festőt, vagy mikor derült ki,
hogy festő? Ugye elvégezte az iparművészetin a belső
építészetet, és az...
Én úgy mentem a
belsőépítészetre, az a naplóm ma is megvan, hogy most egyetlen feladatom
van, hogy a festészetet beteszem a ruhatárba és a 5 évig vigyázom kell a
ruhatári jegyre, hogy el ne veszítsem. Abbahagytam a közben a festést és nagyon
beleszerelmesedtem az építészetbe. Aztán a diplomám után még két évig csináltam,
a Ferencziek terén egy antikváriumot. És egy hanglemezboltot, az nagyon
jó is lett, az Írók Boltja mellett. Két és fél után sikerült kiugrani, szabadúszó lettem,
és azóta hol így, hol úgy, hol nehezebben, hol nehezen, de megéltem szabadúszóként.
A Déry Tibor mondja, hogy öregedve nem gondolatok jutnak
eszembe, hanem mondatok. A szakrálisra Pilinszkyt mondom,
hogy azt tautológia. Van ez a mondatom, amit több cikkben címként használtak, hogy „egy
remekmű, egy villámvillanás idejére megmutatja Isten köpenye szegélyét”.
"Egy lenge öltözetű nőszemély ábrázolása esetén is."
...Figurális képet egyáltalán csinált valaha?
Rajzolásban, a lerajzolásban
tehetségtelen voltam, és maradtam is.
Az, hogy a saját festészetének a legjobb része, az
alkotókészségének a legjobb korszaka, melyik volt, azt meg tudja mondani?
Tulajdonképpen a képeim egyre jobbak. Fajsúlyosabbak.
.. egy öregember az nem ember. Az
öregember egészen más. Más a fontossági sorrendje.
Hát ez óriási szerencse, mert például én nem vagyok
benne biztos, hogy az ember a kora előrehaladtával a legjobb szellemi
produkciókat hozza ki magából.
Igen, igen, igen. Hogy én változtam, az nem feltétlen evvel függ ösze. Hanem hogy öt éve kiderült a feleségemről, hogy gyógyíthatatlan beteg, és
meg fog halni három-öt év zután. Azóta ápolom. És nagyon megszerettem ezáltal. Nagyon konfliktusos házasságunk
volt, rengeteg veszekedéssel. Most igazi béke, örömmel. Viszont az állandó haláltudat valamilyen szinten mindig van. Például
egy-két évig nagyon féltem az özvegységtől, a magánytól. Mindig nők között éltem
és az étkezés annyi volt, hogy azt kell megenni, amit ott a balkezemmel
elérek. Most nekem kell gondoskodni magamról. Tegnapelőtt vettem 3,17m kolbászt, akkor most
ez elég egy darabig.
...Jól csinálja, hiszen életben tartja a feleségét.
Hogy gyógyítom, ápolom, azt nagyon jól
csinálom. A magam ellátását csinálom elég gyengén
csinálom. Felháborít, hogy minden nap elmegyek egy bolt mellett, ahol ki
van téve cseresznye, kellene vásárolni gyümölcsöt, de nincs kedvem. Holott
kellene gyümölcsöt enni.
Ha jól értettem, belejött ebbe a rutinba, hogy
olyasmiket csinál, amiket nem szeret.
Mindig csináltam sokminden olyat, amit nem szeretek, az nem
probléma. Fegyelmezett fajta vagyok.
Egyébként nem éli meg, hogy öreg, azt úgy látom. Nem
tartja öregnek saját magát. Nem is úgy viselkedik, nem is úgy beszél.
Korommal nem foglalkozom. Semmi módon nem vágyom a... mondjuk, 22-24 éves koromig nagyon szerelmes voltam,
rengeteg szenvedéssel persze és rengeteg jó verssel közben. Nem vágyom vissza semmilyen korábbi
életkoromba.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, a Miatyánk egy
mondata. Valakitől kérdeztem,
tudod mi itt a legfontosabb szó? Mondom, a ma. Tehát Krisztus
Urunk megmagyarázta, hogy ez az időegység, ami emberszabású. Evvel lehet
törődni és evvel érdemes, és ezt kell kérni.
Tudom, hogy 40 éve ebből él, de milyen fokon él
ebből? Jól?
Jól. Jól. Van egy nagy fekete autóm és vettünk 40
ezer forintért egy Balatontól 5 kilométerre lévő magtárat
40 éve. Azt szerencsére sikerült elajándékozni, hogy ne kelljen már
végre vele törődni. A lányomnak. Nem szeretek
nyaralni, az csak feladat vagy teher.
...Ez egy 40 centis
sírkő, szintén a New York-i zsidó múzeumban fotóztam. És hogy iszonyúan
naiv ábrák, és bűzlik a tehetségtől és a kultúrától. Olyan
arányérzékkel van. Micsoda tartalom, szellemi érték egy
egyszerű kőfaragó munkásban. És minden zsidóban ez a múlt benne van, és ebből nem lehet
kilépni, és nem is kell.
Ez nagyon érdekes, hogy milyen sokat
foglalkozik zsidó kultúrával, ahhoz képest, hogy naponta imádkozik, nagyon fontos szerepe van a katolikus vallásnak az
életében.
húgom apáca lett, és megkérdeztem,
tőle, hogy ti mennyi Ószövetséget, vagyis mennyi zsidó imát imádkoztok? Akkor
még nem ismertem a papi
zsolozsmát, mert az körülbelül azonos. Azt mondta, több mint 50 százalék. És ma
én is zsidó zsoltárt imádkozom, minden reggel.
Miért?
Eezek nagyon pontos mondatok, a zsoltárok,
a Dávid zsoltárai, Izajás meg a többiek, abszolút up to date problémák. Az emberiség
alapproblémái egyáltalán nem változtak. A szenvedés, mit csináljunk a
gyűlölettel, mit csináljunk az öngyűlölettel, van-e Isten, milyen a kapcsolatunk
vele, mit csináljunk egy halott emlékével, hogy legyünk szerelmesek, hogyan ne
öljünk, vagy hogyan öljünk.
... Mennyire foglalkoztatja az elmúlás? Mert a képeit, amikor elemezték,
akkor az elmúlást, vagy a hiányt szoktak emlegetni.
A feleségem ötéves betegsége alatt az első két
vagy három évben nagyon terhelt a leendő, özvegységem, az egyedüllét. Ez
nagyon foglalkoztatott, és Istennek egy tréfája, a Szentléleknek, hogy eszembe
jutott a megoldás, hogy kívánom, hogy ő halljon meg hamarább. Mert
nélkülem esetleg bekerülne egy öregotthonba, ami a teljes életének a lenullázása.
Beszélni nem tud betegsége folytán, tehát kapcsolatot teremteni csak írásban
tud, két óránként csövön át táplálni kell, tehát a betegekhez teszik be;
nagyon nehéz élete lenne, ha csak Isten nem így gondolja. Mindegs,hogy mit gondolok erről,
de nagyon örülnék, hogyha ő halna meg előbb.
Maradok annál, hogy a mai nap a feladatom. És ez
körülbelül rendezi is. Valami feketeség alul mindig van, vagy megmarad.
Az érzésekben, a gondolatokban megmarad a feketeség?
A képeken ez látszik?
Óhatatlanul.
Én, talán helytelenül, ezeket halálképeknek
tartom. Nézze, ez tényleg nem úgy van, hogy az ember egy
témát keres, vagy témát talál, legalábbis nálam. Tehát fogalmam sincs, amikor
elkezdek festeni, hogy abból mi lesz. Ezt évtizedekig szégyelltem. Ma már
tudom, ez az egyik út. Nyilvánvalóan, hogy benne van a képben az életkorom, a
véleményem, az érzéseim, ettől tartalmas. Sőt, csak ez a
tartalma.
... Maga nagyon friss. minden nap elmegy úszni, nagyon fegyelmezett menetrend szerint éli az életét.
Konkrétan az a feladata, hogy életben tartson egy másik embert, de azok
fizikailag és mentálisan gondolom megterhelő dolgok. És mégis úgy
látom, hogy jól van.
Nem megterhelőek. Éppen úgy 16 óra áll rendelkezésemre,
mint... Tehát nem nehezebb a feleségemet etetni, mint mosogatni, vagy
bevásárolni, vagy cipőt befűzni, vagy vetkőzni. A legnehezebb
feladat életemben nem ez. Hanem lefekvés előtt a szájzuhangy, az négy perc. Mert
akkor már annnyira fáradt vagyok.
Az egész élete nagyon fegyelmezett.
Igen, de hogy valami érdekeset
mondjak erre, gyávaság. Életgyávaság. Ha azon kezdenék gondolkodni 5.23-kor,
amikor szól a vekker, hogy én ma fáradt vagyok,
maradjak egy kicsit tovább ágyban... nem lehet.
Hoppá.
A legfontosabbról nem került szó,
hogy ezt a
nyolcvan zsidó temető fotót, ami előkerült, szét akarjuk szórni zsidó intézményekbe... jó minőségűek, mert könyvbe volt szánva... Iszonyú ereje lenne egy iskolában tíz ilyen
képnek.
Ez nagyszerű felajánlás. Hol kell
jelentkezni, hogyan?
A honlapom a deske.hu, fejlécében ott az email-címem.